100 ÉVE SZÜLETETT

KÓNYA SÁNDOR OPERAÉNEKES, TANÁR

Kónya Sándor (1960 körül)

Kónya Sándor (Sarkad, 1923. szeptember 23. – Ibiza, 2002. május 20.) operaénekes. Az olasz és német repertoár világszerte ünnepelt megszólaltatója volt, neve főként Wagner műveivel kapcsolódik össze. A Zeneakadémián dr. Székelyhidy Ferenc növendéke volt. Budapesti képzése a második világháború miatt megszakadt. Németországban hadifogságba került. Innen szabadulva egy vándortársulattal szórakozóhelyeken lépett fel.^[1] A megszakítás után énektanulmányait Detmoldban, később Rómában és Milánóban folytatta.

1951-ben a bielefeldi Városi Színházban debütált Mascagni Parasztbecsületének Turiddujaként. 1954-ig maradt a társulat tagja, akkor egy évadra Darmstadtba, majd 1955-ben a nyugat-berlini Operaházhoz szerződött. Itt 1956. szeptember 23-án részt vett Hans Werner Henze Szarvaskirály c. operájának ősbemutatójában. Még ebben az évben bemutatkozott az Edinburghi fesztiválon.

A nagy áttörés 1958-ban Bayreuthban következett be. A Wagner-ünnepen Froh-t (A Rajna kincse), az ifjú tengerészt (Trisztán és Izolda) és leghíresebb szerepét, Lohengrint hatalmas sikerrel énekelte. 1971-ig volt visszajáró művész, Walthert (A nürnbergi mesterdalnokok) és Parsifalt is játszotta.

Az első bayreuthi év után elindult nemzetközi karrierje. 1959-ben Párizsban és a Caracalla termáiban rendezett fesztiválon, 1960-ban a milánói La Scalában és San Franciscoban, 1961-től tizenhárom éven át a Metropolitan Operában lépett fel. 1963-tól volt rendszeres szereplő a londoni Covent Gardenban. Dél-Amerikától Japánig járta a világot. Repertoárjára a német és olasz operaszerepek mellett sok operett is felkerült. Az 1960-as évek közepétől Budapestre is gyakran visszatért (1964-ben, 1965-ben, 1971-ben, 1972-ben, 1973-ban, majd 1975-ben). Visszavonulása után a stuttgarti zeneművészeti főiskolán tanított. Utolsó éveit Ibizán töltötte.

Kónya Sándor, mint A bűvös vadász Maxa a Metropolitanben (fotó: Louis Mélançon)

Az Aida Radameseként Budapesten. Amneris: Szőnyi Olga (fotó: Mezey Béla)

Lemezeket főként pályája elején készített. Olasz felvételeknél kiszorították az anyanyelvi énekesek, operetteknél pedig a rá szakmailag rendkívül féltékeny Fritz Wunderlich. Két stúdióban készült teljes Wagner-felvétele (A nürnbergi mesterdalnokok Rafael Kubelíkkel és a Lohengrin Erich Leinsdorffal) a legjobbak közé tartozik. Ma főként élő kalózfelvételek CD-kiadása kapható.

Sandor Konya in Lohengrin's finale (Bayreuth 1967) (18:53)

Sandor Konya sings «In fernem Land» from Lohengrin. (4:58)

Konya Nessun Dorma Live Berlin 1965 (3:01)

II.

SINKÓ GYÖRGY OPERAÉNEKES, TANÁR

(1923-2004)

Operaénekes. Budapesten született 1923. július 20-án. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait 1946 és 1953 között, Závodszky Zoltán és Luigi Renzi növendékeként. 1951 és 1953 között a budapesti Operaház ösztöndíjas magánénekese, 1953-tól 1977-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. Vendégművészként Bulgáriában, Jugoszláviában, Lengyelországban és az NDK-ban lépett fel. Főbb szerepei: Sarastro, Leporello, Ozmin; Don Pasquale, Dulcamara; II. Fülöp, Fiesco; Daland; Rocco; Ochs báró; a Kékszakállú. 1967-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának tanára. Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész.

🎵 Kiállításmegnyitó - 🎵 Sinkó György 100 🎵 (19:39)

Sinkó György és Gregor József 2001-ben (10:07)

Réti Csaba Nemorino, a parasztlegény (elöl) és Sinkó György Dulcamara, a csodadoktor szerepében játszik Gaetano Donizetti Szerelmi bájital című vígoperájának bemutatóján a Szegedi Nemzeti Színházban.

(MTI Fotó: Sziklás Mária, Szeged, 1964. október 23.)

Sinkó György Oroveso, druida főpap és Alpár Mária Norma, Oroveso leánya, druida papnő szerepében játszik Vincenzo Bellini Norma című operájának bemutatóján a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol első alkalommal mutatták be a művet.

(MTI Fotó: Tóth Béla, Szeged, 1965. május 8.)