VASS KRISZTINA[1]
Kötelező zongora tantárgy tantervi programja
Alapvetések,
irányelvek, célok, feladatok
(2020)
Ez a tanterv
elsősorban azon tehetséges, nem zongora főtárgyas növendékek számára íródott,
akik saját hangszerükön emelt szinten tanulnak, vagy potenciális
lehetőségük van erre, esetleg zenei pályára készülnek. Nekik a zongora
tárgy harmadik évfolyamtól heti 1 X 30 percben kötelező tárgy. Ugyanakkor
tökéletesen alkalmas arra is, hogy a zongorát 2. hangszerként választó tanuló,
a tantárgyi kapcsolódást kihasználva eredményesebb lehessen a zenetanulásban.
A tanterv igyekszik
figyelembe venni a saját hangszer követelményeit ott, ahol ez lehetséges,
megerősítve a tanítvány eddigi tudását, s ezzel egy koordinátori feladatot
lát el, kiegészítő anyag és összekötő kapocs a szolfézs és
főtárgy tanulmányok között.
Irányelvek
Maga a „kötelező
zongora” funkciója alapvetésként alkalmazza a központi tanterv zongora
főtárgyra íródott követelményeit. Ezért részben tartalmazza ezeket a
pontokat, azonban célját és feladatrendszerét tekintve kissé eltér attól. Ezt
fontosnak tartom leszögezni, mert ez a tanterv egyfajta adaptáció, megtartja az
MZMSz által elfogadott főtárgyi zongora tantervi
programban megjelölt legfontosabb módszereket, fejlesztési feladatokat,
technikai specifikumot, az újdonsága abban áll, hogy a célnak megfelelően
módosít, átütemez, a hangsúlyt adott esetben más ismeretek erősítésére,
kialakítására fekteti. Kijelöli a szolfézs elmélettel, mint fontos felvételi
tárggyal való kapcsolódási pontokat, és a zongora gyakorlatával erősíti a
növendékek elméleti tudását.
Míg a főtárgy
zongora egyik legfontosabb célja, hogy a művészi önkifejezést
szorgalmazza, a kötelező zongora tárgy inkább a koordinátori szerepet
tölti be. A „művészi önkifejezésre” ott van a B tagozaton tanulók saját
hangszere, amit ők adott esetben magasabb szinten művelnek, talán
zenei pályára is készülnek vele. Ezért prioritást élvez ebben a tantervben az
az ismeretanyag, amely megerősíti az elméleti tudást, illetve azokat a
mentális - zenei képességeket fejleszti, amelyeket a saját hangszerükön nem,
vagy csak kevéssé tudnak megoldani, azonban a zenei pályán való tovább
tanulásukat a leginkább segíti. Ennek függvényében
A kötelező
zongora tárgy funkciója
A zongora, mint
alaphangszer, alkalmas azon készségek fejlesztésére is, amire sok más hangszer
kevésbé, pl. harmóniai hallás fejlesztése, polifonikus játékmód kialakítása
több szólam egyidejű megszólaltatásával, megosztott figyelem, koncentráció
fejlesztése. Mivel a zenei pályára készülő növendékek egyik fontos, és
néha kevésbé sikeres tárgya a szolfézs, ezért ennek a tantervnek kiemelten
célja az elméleti tudásukhoz gyakorlatot kapcsolni, de egyénenként –
fejlesztési tervbe beépítve – lehetőséget ad a saját hangszer
művelésén belüli fejlődésre is. Azonban a kezdeti hangszerkezelési
feladatok mennyisége miatt természetesen még nem tud minden elméleti ismeretet
együtt fejleszteni a szolfézs órákon tanultakkal egyidőben, viszont megerősíti,
illetve egyfajta ismétlési lehetőséget ad a gyakorlatba ültetés által.
A programom első
szakaszában kutatómunkát folytattam, melyben alapfokon és középfokon tanulók és
tanárok véleményét kérdeztem a témával kapcsolatban, azaz, hogy a szolfézs-zeneelmélet
mely területei szorulnak leginkább fejlesztésre. Ezért a tantervben a
prioritásokat azok az ismeretek, készségfejlesztő feladatok alkotják,
amelyek elsősorban a szolfézs tantárgyhoz, ezen belül is azokhoz a
feladatokhoz kapcsolódnak, melyek a kérdőívben felsorolt válaszok szerint
a legtöbb problémát okozzák. Ezek a következők:
-
tempótartás, metrumérzék, ritmusok
helyes kivitelezése
-
kottaolvasás (!)
-
szolmizáció
-
előjegyzések alkalmazása,
kvintkörben való tájékozódás
-
harmóniai hallás
-
tiszta intonáció
-
hangközök, hangzatok hiányos
ismerete
A fent felsorolt ismereteket
megerősítő célokat és feladatokat is tartalmazza a tanterv.
Azokat a szolfézs
elméleti ismereteket, amelyeket a főtárgy órán is megtanulhatják és alkalmazhatják
a növendékek – pl. formatan, elemzések, memorizálás – a kötelező zongora
tanterv csak minimális mértékben érinti, annál is inkább, mert ebben a tárgyban
kevesebb a foglalkozási idő és a gyakorlás sem mindig megoldott.
Következésképpen a programban nem az anyagvégzés mennyisége a fontos szempont,
hanem inkább képességek és készségek fejlesztése.
A tanterv évfolyamokra
bontva modulokat fogalmaz meg, melyek segítenek rendszerezni az ismereteket,
elméleti, hangszerkezelési, technikai, illetve képességfejlesztési szinteken.
Azért volt szükséges modulokban kezelni ezeket, mert különböző korú,
osztályú, hangszerű növendéknek különböző a tudásszintje
illetve a fejlesztendő területe, ezért a szaktanár belátására és
tapasztalatára is van bízva, hogyan ütemezi a tantervben szereplő
ismeretanyagot. Ezek a modulok részint egymásra épülnek, ezeket az
„előzetes tudásszint” tükrözi. Azonban a tanár dönti el, hogy egy
foglalkozáson belül ezt milyen arányban alkalmazza. A foglalkozások ajánlott
száma egy tematikai egységen belül csak iránymutató, ettől eltérni
lehetséges, sőt kell is, ha a szaktanár ezt indokoltnak látja. Minden
növendéket azokban a modulokban kell a legjobban megerősíteni, ami
fejlesztésre szorul. Természetesen ütemterv is készült, azonban a fent említett
okok miatt egyelőre a 2021. 09. 01-től a modulszintű tanmenet
került kísérleti bevezetésre. Az ütemterven még módosítani szükséges a
tapasztalatok figyelembevételével.
A
modulok
-
hangszerismeret
-
játszóapparátus
-
hangszerkezelés, billentéstechnika
-
képességfejlesztés
-
elméleti ismeretek
A tematikai egységek nem
válnak élesen külön, egy foglalkozáson belül több tematika is napirendre kerül,
és ezeket a tematikákat egész évben /avagy több éven át/ ismételtetjük,
gyakoroltatjuk, amíg készség szintre nem fejlődik. Ezért az ajánlott
foglalkozásszám azt jelöli, hogy magát az ismeretet mennyi idő alatt tudja
a pedagógus átadni a növendéknek, és mennyi időbe telik annak felfogása,
megértése.
A tanterv
célja, hogy:
·
a saját hangszer és a szolfézs tantárgy
közötti kapcsolódásra építve a növendék az elméleti ismereteket
gyakorlatban tudatosítsa egy olyan hangszeren, mely technikai specifikumából
adódóan más aspektusból alkalmas azok megértéséhez.
·
az elméleti ismeretek
megerősítése, azok gyakorlatba ültetése által segítse a növendékek
logikus, értelmező tanulását, a tananyag feldolgozását, a tudatos
memorizálást, egyszóval a mentális fejlődését.
·
fejlessze és erősítse azokat a képességeket,
készségeket, melyet a saját hangszere specifikumából adódóan kevésbé tud
megtanítani /pl. a harmóniai hallást, több szólamban való gondolkodás,
polifonikus dallamvezetés/
A „kötelező” zongoratanítás feladatai
- Ismerje meg a tanuló a zongora vázlatos
felépítését, a hangok megszólaltatásának mechanizmusát.
- Alakítsa ki a tájékozódását a
billentyűzeten.
- A hangszerkezelés alapjait elsajátítsa.
- Kialakítsa a megfelelő kéztartást,
független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával.
- Ismerje meg a zongorajáték főbb
billentéstechnikáit /legato, staccato,
tenuto, portato/, valamint
- A fontosabb alapelemeket és játékformákat
olyan szinten, ami a fentebb említett célok eléréséhez megfelelő.
- Fejlessze a növendékek zenei adottságait,
képességeit, úgy, mint zenei hallás /kiemelve a harmóniai hallást/, metrum-és
ritmusérzék, tiszta intonáció stb.
- Bővítse a növendék ismereteit,
megerősítve, illetve kiegészítve a főtárgy és szolfézs órán
tanultakat /kottaolvasás, hangközök és hangzatok, akkordok felismerését,
kvintkörben való tájékozódást/.
- Fejlessze a növendék koncentrációs és manuális
készségét egyaránt, elsősorban a polifon játékmód, a kézfüggetlenítés és a
tudatos, értelmező memorizálás ismereteit elsajátítva.
A „kötelező”
zongoratanítás egyéb feladatai:
- A tanuló lehetőségeihez mérten sajátítsa
el azt a billentéstechnikát, és használja a hangszer adottságait, amivel a
művek értelmes, muzikális előadását meg tudja valósítani.
- A növendék képes legyen a későbbiekben
főtárgy hangszerén tanult művek egyes részleteinek /adott esetben/
zongorán való megszólaltatására, egyszerűbb zongorakíséretek
áttekintésére, azon részletek /egy vagy két szólamban/ való játékára, mely az ő
saját hangszeres darabjának megtanulását, értelmezését, előadását segíti.
A tanterv tartalmi
elemei
Alapvető hangszeres ismeretek, fejlesztési feladatok:
a., a hangszer felépítésének
vázlatos ismerete: billentyűk, húrok, kalapács, pedálok, valamint ezek
működésének elve, a hangszer sajátosságainak megértése;
b., helyes
ülés, játszó apparátus megismertetése, működésének szerepe a
zongorajátékban, két kéz ujjrendjének logikája;
c., a hangszeren való
tájékozódás kialakítása;
d., hangszerkezelés, technika:
·
alapvető zenei mozgások kialakítása
·
billentési módok megismerése: legato, non legato, staccato, tenuto, portato
·
ujjvégérzet, ujjrend kialakítása,
kézpozíció megéreztetése, laza, folyamatos zongorajáték elsajátítása
·
ujjak alá-és fölétevése; skálajáték megismertetése,
alkalmazása, elsősorban a kvintkörben és a hangszeren való tájékozódás
céljával
·
kettősfogás, kis – és nagyakkordok és
bontásai, megfordításai, figurációk,
·
kétkezes játék: tükörkép, unisono, dudabasszus, dallam játék egyszerű
kísérettel /pl. tá-szün/, változatos kísérettel;
a dallam – kíséret viszonyának hangszeren való megvalósítás
·
kézfüggetlenítés kialakítása / ritmus,
kötésmód, hangerő-hangszín/
·
polifonikus játékmód kialakítása
·
dinamikus játék: a differenciált
hangerő, hangszínek billentésbeli különbségeinek
elsajátítása
·
különböző zenei stílusok
jellemző jegyeinek elsajátítása
·
pedáltechnika: együtt -, után- és
előrenyomott pedálhasználat
i., lapról játék egy
szólamban (könnyű dallamok pentachordban),
transzponálás más hangnembe.
1. Elméleti ismeretek, fejlesztési feladatok
a., kottaolvasási
ismeretek ismétlése, megerősítése, violin és
basszuskulcs /ajánlott a hiányos ismeretek pótlására, pl. azon
hangszeresek, akik violinkulcsban játszanak, a basszuskulcsban való gyakorlás
és zongorajáték preferált /
b.,
tájékozódás és gyakorlás az abszolút rendszerben, elsősorban a dúr és
moll tonalitáson belül / dúr hangsor, moll hangsorok felépítése /
c., metrumérzék fejlesztése,
egyenletes tempótartás kialakítása, /Kovács-módszerrel, tapsolással, mozgásos, edukinesztetikai gyakorlatokkal/
d., az eddig tanult ritmusok,
ritmusképletek /negyed, nyolcad, fél, egész, tizenhatod, pontozott, szinkópa,
éles, nyújtott, kis éles, kis nyújtott, triola/; ütemmutatók /2/4, ľ, 4/4, ⅜,
6/8, 5/8 /és a hozzá tartozó súlyozások megerősítése, tudatosítása;
felütés -csonka ütem/
e., hallásfejlesztés a tanult
művek egy részének szolmizált, illetve abc-s névvel való éneklése /órai
munka vagy házi feladat/; hangmagasságok felismerése /magasabb, mélyebb,
hangközök különbségeinek felismerése hallás után
f., szolmizáció /a tanulandó
gyakorlatok egy részének szolmizált változata/
g., hangközök, hangzatok felépítése,
felismerése és az abszolút rendszerben való elhelyezése
h., kvintkör-kvintoszlop logikájának
megismerése, gyakorlása, előjegyzések 7 # és 7 b-ig.
2. Saját hangszeres követelmények
kiegészítő anyaga, igény szerint, motivációs gyakorlat
a., a tanuló saját
hangszerén tanult dallamrészlet blattolása zongorán
b., felsőbb
osztályokban a tanuló saját hangszeres darabjának éneklése, a zongorakíséret
alsó szólamával
3. Ajánlott tananyag
A tanterv tematikai egységeinél az utolsó cellában szerepel, csak néhány példával, mivel a főtárgy zongora
tantervi programjában részletesebben található. Ebből a tanárok a hasonló
nehézségű, vagy témakörrel kapcsolatos alternatívákat megtalálhatják. Ezenkívül egyéb módszerek és
eszközök is szerepelnek az ajánlásomnál, ami az adott tematikát segíti. Ezek
között sok mozgásanyag szerepel, amiket az általam elsajátított
Kovács-módszerből adaptáltam, kis változtatással és kiegészítésekkel
építettem be saját pedagógiámba. /Ebben
a mesterprogramban nem szerepel, de tervben van a későbbiekben egy
pedagógiai módszer-füzet, amelyben részletesebben összegyűjtöm az adaptált
gyakorlataimat, amelyet a Kovács-módszerből, valamint az általam megismert
és használt edukinesztetikai /mozgással tanulás /
gyakorlatokból állítok össze./
Az ajánlott
ismeretanyagban vannak a tematikai egységek között átfedések, pl. a
kezdő évfolyamban az ejtegetést lehet /sőt kell is/ váltott kézzel gyakoroltatni, ugyanakkor egy külön
tematikai egységet alkot a kétkezes játékban a váltott kezes népdal. Az
előző tematika előkészíti, a másik pedig erősíti, fejleszti
az adott ismeretet.
4. Bevált jó gyakorlatok, kéztornák
Az „Oktatási-nevelési feladatok, követelmények, ismeretek” cellában gyakran
szerepelnek általam bevált gyakorlatok, amit itt megosztottam. Nem a teljesség
igényével készültek, inkább irányadók, ötletindítók. Ezeket nem kötelező
alkalmazni, a tanár a saját jó gyakorlataival kiegészítheti.
5. Az évvégi követelmények, kompetenciák
/az adott évfolyam követelményeinek megfelelő
modulok szerint/
-
Helyes ülésmód, laza, rugalmas testtartás,
ujjvégérzet
-
Tájékozódás a zongorán
-
Tempótartás, ritmikus játék
-
Alapvető billentésmódok alkalmazása
-
Dúr és moll hangsor ismerete
-
Kvintkör ismerete, alkalmazása 4-7#, 4-7
b-ig
-
Alapszintű skálajáték, hangközök és
hangzatok felépítése és felismerése, zongorán való megszólaltatása
-
Tiszta intonáció
-
Folyamatos, értelmes, stílusos
zongorajáték
Évvégi vizsga követelmény
·
1 előadási darab a növendék
korosztályához, évfolyamához, képességéhez alkalmazkodva
·
3 hangköz felépítése elméletben és
megszólaltatása a zongorán
·
1 hangsor a 4 - 7#, 4 – 7b, /1-2 oktávon
belül/, és a hozzátartozó kisakkordok előadása egyben és bontva
/Forrásmunka: Az
alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja, zongora
tantárgy, szolfézs tantárgy/