Skandináv
életérzés – Svájcból
Változnak az
idők, az emberek – és szavak elsődleges jelentése is. A „bazár”
például az egykori „kisebb, vegyes árukat, főként olcsó ipari
tömegcikkeket árustó üzlet” helyett különböző, gyakran egyedi tartalmakat
rejt (elég, ha a „Várkert bazár”-ra
gondolunk, vagy a Salzburg centrumában található elegáns kávéházra, a Café Bazar-ra, amely egyébként kedvenc helye volt Thomas
Bernhardnak). És leginkább már csak irodalmi alkotásokban találkozunk a „butik”
egykori jelentésével (elhanyagolt, piszkos, rendsz. sötét kis bolt, italmérés
v. falatozó – lásd Arcanum Adatbázis Kiadó). Bázelben
a Boutique Danoise, a
skandináv design bútorüzlete időről-időre rendezvényekkel
gondoskodik arról, hogy a lakberendezési tárgyakon kívül a foglalkozásokon túl
kiálltások, kamarakoncertek és felolvasóesteknek is otthont ad. A hangversenyek
programjában hangsúlyosan szerepelnek skandináv szerzők művei, ami
többszörös haszonnal jár: a művek népszerűsítésén túl gazdagítja az
előadók repertoárját, akik ebben a különleges környezetben kaptak
fellépési lehetőséget.
2023. február
11-én dán zeneszerzők fúvóskvintettjei kerültek előadásra, a bázeli Ensemble Solare tolmácsolásában, Mortensen (1907–1986) és Carl Nielsen (1865–1931) egy-egy
kompozíciója. Májusban készült a felvétel, amelynek köszönhetően a
hallgatóság szélesebb köréhez is eljutott ez a produkció.
Carl Nielsen Finn Mortensen
Itt szeretnék
rámutatni a „kézzelfogható” felvételek felbecsülhetetlen hasznára. Tény, hogy a
digitális kínálat mennyiségileg és minőségileg is felbecsülhetetlen, ám az
érdeklődőtől érdemi „keresést” igényel. Vagyis, elsősorban
a már ismertnek a holdudvarát gazdagítja. Mert a vaktában keresgélés inkább
szabadidő-kitöltő, semmint tájékozottságot/tudást gyarapító. Így
viszont az élményhez információk is járulnak – és könnyebb ismételten felidézni
részleteiben vagy teljességében valamely művet.
Széles
közönségréteget megszólító kísérőszöveget olvashatunk. Megnyerően
kezdődik, rámutatva, hogy a kis lakosságú (5 és fél milliós) Dánia sok
zeneszerzője közül kevésnek jut(ott) ismertség az országhatárokon kívül
(ismerős szituáció?). Rövid ismertetés a szerzőkről,
érdekességekkel, a két fúvóskvintettről, majd az előadókról, éspedig
személyenként. Ily módon nem derül ki, hogy együttesük mennyire állandó – habár
a szakmai életrajzok olvasásakor könnyű kitalálni, hogy az öt fiatal
együtt-játszásának egyik fő indítéka a kamarazene szeretete. Az öt
különböző nemzetiségű muzsikus mindegyike a bázeli Zeneművészeti
Főiskolán is tanult (nem tanulságok nélkül való végigolvasni, a határok
nélküli lehetőségekkel milyen nagymértékben éltek, miközben versenyeken is
megmérettek, és tervezték további pályájukat. Az olasz Caterina
Bruno az együttes fuvolása, aki második mesterstúdiumát Zürichben végzi, a
portugál oboista Carmo Azeredo
tanulmányai mellett rendszeresen játszik zenekarokban és tanít is. Örömmel
fedeztünk fel magyar játékost: az Ausztráliában született Pallagi Benjamint,
aki a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián is kitüntetéssel végzett (Szatmári
Zsolt és Pálfi Csaba osztályában) – és jó olvasni a klarinétművész
életrajzában a magyar zenekarokkal való együttműködését. Az együttes
svájci tagja a kürtös Marcial Holzer,
fagotton pedig a spanyol José Javier Romero játszik.
Háromnegyed órányi
kamarazene, Nielsen műve 1922-ből, Mortensené
1944-ből. Kedvvel és műgonddal megírt darabok, amelyeket hallhatólag
„jó játszani”. A hangszín-paletta gazdagságát fokozza, hogy Nielsen darabjában
az oboa angolkürtre vált (Nielsen nem sokkal a komponálása előtt
vezényelte Berlioz Fantasztikus szimfóniáját – feltételezések szerint abból származik
ez az ötlet). Tetszetős tételek, megannyi szólisztikus
lehetőséggel, amelyekben megcsillogtathatják (technikai) felkészültségüket
a játékosok.
A felvétel
gyakorlati „haszna” tovább gyarapodhat, ha fúvósötösök felfedezik maguknak ezt
a repertoárbővítésre kétségkívül méltó két kompozíciót. És a magyar
fúvósirodalom különösebben alapos ismerete nélkül is csak az vet árnyékot a
felvételben gyönyörködő hangulatára, hogy nincs olyan Boutique
Hongroise a világban (akár idehaza is!), amely
hasonló lelkesedéssel és színvonalon próbálná megismertetni-népszerűsíteni
a magyar szerzők fúvósötös-termését.
Fittler Katalin