Skandináv életérzés – Svájcból

Változnak az idők, az emberek – és szavak elsődleges jelentése is. A „bazár” például az egykori „kisebb, vegyes árukat, főként olcsó ipari tömegcikkeket árustó üzlet” helyett különböző, gyakran egyedi tartalmakat rejt (elég, ha a „Várkert bazár”-ra gondolunk, vagy a Salzburg centrumában található elegáns kávéházra, a Café Bazar-ra, amely egyébként kedvenc helye volt Thomas Bernhardnak). És leginkább már csak irodalmi alkotásokban találkozunk a „butik” egykori jelentésével (elhanyagolt, piszkos, rendsz. sötét kis bolt, italmérés v. falatozó – lásd Arcanum Adatbázis Kiadó). Bázelben a Boutique Danoise, a skandináv design bútorüzlete időről-időre rendezvényekkel gondoskodik arról, hogy a lakberendezési tárgyakon kívül a foglalkozásokon túl kiálltások, kamarakoncertek és felolvasóesteknek is otthont ad. A hangversenyek programjában hangsúlyosan szerepelnek skandináv szerzők művei, ami többszörös haszonnal jár: a művek népszerűsítésén túl gazdagítja az előadók repertoárját, akik ebben a különleges környezetben kaptak fellépési lehetőséget.

 

2023. február 11-én dán zeneszerzők fúvóskvintettjei kerültek előadásra, a bázeli Ensemble Solare tolmácsolásában, Mortensen (1907–1986) és Carl Nielsen (1865–1931) egy-egy kompozíciója. Májusban készült a felvétel, amelynek köszönhetően a hallgatóság szélesebb köréhez is eljutott ez a produkció.

 

   

Carl Nielsen                          Finn Mortensen

 

Itt szeretnék rámutatni a „kézzelfogható” felvételek felbecsülhetetlen hasznára. Tény, hogy a digitális kínálat mennyiségileg és minőségileg is felbecsülhetetlen, ám az érdeklődőtől érdemi „keresést” igényel. Vagyis, elsősorban a már ismertnek a holdudvarát gazdagítja. Mert a vaktában keresgélés inkább szabadidő-kitöltő, semmint tájékozottságot/tudást gyarapító. Így viszont az élményhez információk is járulnak – és könnyebb ismételten felidézni részleteiben vagy teljességében valamely művet.

 

Széles közönségréteget megszólító kísérőszöveget olvashatunk. Megnyerően kezdődik, rámutatva, hogy a kis lakosságú (5 és fél milliós) Dánia sok zeneszerzője közül kevésnek jut(ott) ismertség az országhatárokon kívül (ismerős szituáció?). Rövid ismertetés a szerzőkről, érdekességekkel, a két fúvóskvintettről, majd az előadókról, éspedig személyenként. Ily módon nem derül ki, hogy együttesük mennyire állandó – habár a szakmai életrajzok olvasásakor könnyű kitalálni, hogy az öt fiatal együtt-játszásának egyik fő indítéka a kamarazene szeretete. Az öt különböző nemzetiségű muzsikus mindegyike a bázeli Zeneművészeti Főiskolán is tanult (nem tanulságok nélkül való végigolvasni, a határok nélküli lehetőségekkel milyen nagymértékben éltek, miközben versenyeken is megmérettek, és tervezték további pályájukat. Az olasz Caterina Bruno az együttes fuvolása, aki második mesterstúdiumát Zürichben végzi, a portugál oboista Carmo Azeredo tanulmányai mellett rendszeresen játszik zenekarokban és tanít is. Örömmel fedeztünk fel magyar játékost: az Ausztráliában született Pallagi Benjamint, aki a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián is kitüntetéssel végzett (Szatmári Zsolt és Pálfi Csaba osztályában) – és jó olvasni a klarinétművész életrajzában a magyar zenekarokkal való együttműködését. Az együttes svájci tagja a kürtös Marcial Holzer, fagotton pedig a spanyol José Javier Romero játszik.

 

Háromnegyed órányi kamarazene, Nielsen műve 1922-ből, Mortensené 1944-ből. Kedvvel és műgonddal megírt darabok, amelyeket hallhatólag „jó játszani”. A hangszín-paletta gazdagságát fokozza, hogy Nielsen darabjában az oboa angolkürtre vált (Nielsen nem sokkal a komponálása előtt vezényelte Berlioz Fantasztikus szimfóniáját – feltételezések szerint abból származik ez az ötlet). Tetszetős tételek, megannyi szólisztikus lehetőséggel, amelyekben megcsillogtathatják (technikai) felkészültségüket a játékosok.

 

A felvétel gyakorlati „haszna” tovább gyarapodhat, ha fúvósötösök felfedezik maguknak ezt a repertoárbővítésre kétségkívül méltó két kompozíciót. És a magyar fúvósirodalom különösebben alapos ismerete nélkül is csak az vet árnyékot a felvételben gyönyörködő hangulatára, hogy nincs olyan Boutique Hongroise a világban (akár idehaza is!), amely hasonló lelkesedéssel és színvonalon próbálná megismertetni-népszerűsíteni a magyar szerzők fúvósötös-termését.

 

Fittler Katalin