A jazztörténet ösvényeit járja

Simon Géza Gábor

Simon Géza Gábor neve egybeforrt a magyar jazzkutatással. Hatalmas, mély tudásra alapozott, sokrétű tevékenységét sorolni szinte lehetetlen: zene- és hanglemeztörténész, elismert diszkográfus, zenei újságíró és producer, kiadó, páratlan lemez- és jazzirodalom-archívum tulajdonosa. Szenvedélyét mindig csak mellékállásban művelte, de emberfeletti odaadással. Túl a hetvenhetedik esztendőn továbbra is elképesztő tempóban és munkabírással dolgozik életművén.

Termékeny, tartalmas életútja megértéséhez ugorjunk vissza a gyermekéveibe. Egy nem éppen könnyű időszakban 1947. május 1-jén született. 1956 vérzivataros napjaiban kilőtték családjuk feje fölül a házat, el kellett hagybi az otthonukat. Szüleivel átköltöztek nagyanyjához, Zuglóba. A szűkös lakásban édesapja berendezte egyedülálló, 515 darabból álló, 78-as fordulatszámú sellak hanglemezgyűjteményét. Esténként közös program gyanánt a gramofonon felcsendültek könnyű klasszikusok, operett- és táncdalok, könnyű operaáriák, magyar nóták meg jazzdarabok. A zenekedvelő ifjú lemezlapozgatás közben rábukkant Eddy Whyder neves jazzmuzsikus egyik hangfelvételére. Attól fogva ennek a zenei stílusnak a megszállottjává vált.

– Egyszerűen elragadott a két világháború között jellemző szvingjazz fülbemászó, táncolható, sokszor rövid szaxofon szólókkal kísért hangzása. Negyven-ötven darab ilyen muzsika akadt a családi gyűjteményben, amelyeket szüntelen hallgattam. Születésnapra, egyéb ünnepi alkalmakra csak pénzt kértem, hogy magam válasszam ki és vegyem meg a lemezeimet, a könyveimet. Jártam jazzkoncertekre, és a Dália Jazz Klubba – mesél arról, hogy a mára életművévé lett hobbija milyen sokoldalúan lépett be életébe.

Rádióműsort kapott

A budapesti Egressy Gábor Gimnáziumban tanult, majd a főiskola esti tagozaton anyaggazdálkodó szakmát szerzett 1967-ben. Két évvel korábban a Magyar Távirati Irodában helyezkedett el segédmunkásként. Azután a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalatnál számlarevizorként alkalmazták. Ezt a tapasztalatát jól tudta kamatoztatni később diszkográfusként (jelentése: zenei felvételek összeállítója). Különböző pozíciókban dolgozott a tanult szakmájában, mígnem 2009. május 1-jén, 62 évesen nyugdíjba ment.

A jazzkutatást és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket mindvégig főállás mellett művelte. Ezen a ponton történetének két fontos részletét nem hagyhatjuk ki. Az egyik, hogy fiatalon is rendkívül sokat olvasott. Ifjúként tizenkét éven át napi egy kötetet. A szépirodalmi művek mellett az ismeretterjesztő írásokat is előszeretettel forgatta. A másik jelentős momentum, hogy a magyaron túl részese volt a fővárosban működő – többek között – lengyel, keletnémet, csehszlovák jazzkultúrának. Mindig érdeklődéssel követte nyomon a műfaj világi történéseit a világ bármely pontján, Ciprustól Thaiföldig.

A zenei szakmába aktívan 1967-től kapcsolódott be. Levelet írt a Magyar Rádióba, amelyet rendszeresen hallgatott, hogy megfogalmazza kritikáját a – véleménye szerint – nem megfelelően koreografált, szerkesztett jazz-zenei adásokról. Két nap múlva táviratban megírták neki, hogy látni akarják. Szentkuti Pál szerkesztőtől pedig Pernye András Erkel Ferenc-díjas zenetörténész támogatásával, állandó műsort kapott Jazzlemezek címmel. A műsorban leadott kelet-európai hanghordozókon hallható dalokat, bemutatott neves zenészeket, készített tematikus sorozatokat. Később ugyanitt gramofonlemezekkel foglalkozó adást szerkesztett, egészen 1997-ig.

Felhalmozott tudása hamar megért arra, hogy másoknak is továbbadja. 1968-ban az első előadását a Magyar Távirati Irodában tartotta, természetesen jazztörténet témában. Az azóta eltelt időben több ezer alkalommal állt már ki közönség elé, itthon és német nyelvterületen: könyvtárakban, iskolákban, klubokban és más helyszíneken beszélt a legkülönbözőbb zenei témákról. Emellett konferenciák, kiállítások, koncertek sokasága valósult meg jóvoltából.

Termékeny szerző

Közben minden áron újságíró akart lenni. 1970-ben a Magyar Ifjúság országos hetilapban jelenhettek meg az első cikkei. Ebben a sajtóorgánumban írt először Bartók Béla munkássága és a jazz kapcsolatáról. Produktivitása abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy a magyar zenetörténetben ö az első olyan ember, aki végiglátogatta a korszak meghatározó jazzmuzsikusait és interjút készített velük. jó kapcsolatot ápolt Zoller Attila gitárművésszel, és megírta a Mindhalálig gitár című monográfiát, amely saját fordításában Immens gut címmel németül is megjelent.

Több újságnak dolgozott, jazztörténeti írásai mintegy ötven hazai, továbbá osztrák, nyugatnémet és lengyel lapokban is megjelentek. Évente kerülnek ki kezeiből tanulmányok, mind ez idáig megközelítőleg hatvan önálló kötete szól jazzről, kortárs zenéről, hanglemeztörténetről. Könyveit a magyar mellett német és angol nyelven is kiadták. Munkásságának nemzetközi viszonylatban meghatározó eredménye, hogy ő írta a magyar jazzre vonatkozó szócikkeket a világ leghatalmasabb jazzlexikonában (neve: „The New Grove Dictionary of Jazz”). Ezzel az olyan hazai kiváló muzsikusok, mint Szabados György, Dresch Mihály vagy Grencsó István is több figyelmet kaphattak.

Az egyik legfontosabb tevékenységeként a diszkográfiák készítését említi. A Magyar jazztörténet és a vaskos, 1156 oldalas Magyar jazzdiszkográfia 1905-2000 című műve megszületéséhez szükséges fáradságos, idegőrlő munkát aligha vállalta volna más. A kezdetektől sokoldalúan közelített a témához, és egészen 1851-ig vezette vissza a magyar jazzmuzsikát. Fontos megállapítása, hogy az szoros kapcsolatban áll Bach, Chopin, Beethoven, Mozart, Liszt Ferenc munkásságával, és – a köztudattal ellentétben – ez a zenei stílus nemcsak Amerikából eredt, hanem a világ minden táján kibontakozott az adott helyre jellemző tánc-, és népzenékből.

Az 1970-es években Benkó Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar klarinétos sajtófőnökeként is tevékenykedett. Kiváló szervező- és kapcsolatteremtő készségével hatékonyan segítette a művész munkáját. Két kötetet írt róla és zenekaráról, amelyek Hollandiában jelentek meg. Simon Géza Gábor szívesen fejti ki nézeteit arról is, hogy a jazz iránti érdeklődés miért esett vissza az utóbbi években. A rendszerváltásig fővárosszerte hat-hét, illetve vidéken csaknem hatvan tematikus klub jelentősen hozzájárult a műfaj korábbi népszerűségéhez, de szerinte annak egyes zeneirányzatai úgyszintén meghatározók. A tradicionális-, a szvingjazz, a ragtime, a dixieland máig nagyobb közönséget vonz, mint a modern változatok.

Töretlen a munkakedve

Simon Géza Gábor Szösszenetek a jazz és a hanglemeztörténetből Szentes (2017 05 24)

1:32:50)

Riporter: Karikó-Tóth Viktor a Kiss Bálint Református Általános Iskola igazgatója

A lemezkiadásban szintén jól ismerik a nevét. Szerkesztője volt a Hungaroton 18 CD-s Hungarian Jazz History CD sorozatának. Többedmagával megalapította a Magyar Jazzkutatási Társaságot, valamint a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítványt. Javarészt Gábor jóvoltából számtalan CD, illetve hangfelvétel-, hanglemeztörténetről szóló könyv látott napvilágot. Pannon Jazz márkanéven többek között kiadták a 10 CD-ből álló Jazz Hungaricum 1905–2015 sorozatot. A jazz mellett klasszikus és kortárs zenét is publikáltak. Célul tűzték a műfaj kutatásának szélesebb körű támogatását. Hasonló indíttatással adta át saját hungarica lemez- és könyv-, valamint folyóirat-gyűjteménye nagy részét az Országos Széchényi Könyvtárnak.

Simon Géza Gábor-Ha a budapesti jazz mozgalom naplót írt volna (2018.11.15.) (57:25)

Mostanában az 1950-es évek előtti magyar jazz foglalkoztatja a Csobánkán élő kutatót. Pár éve tüdőembóliát kapott, azóta jobban figyel arra, hogy ne töltsön öt hosszú óránál többet egyhuzamban a számítógép előtt. A munkamorálja, alkotási kedve máig sem csillapodott. Egy magyar jazz enciklopédián dolgozik, amely monumentális műben ötszáz személy neve kerül megemlítésre. Aktuálisan négy könyve készül egyszerre, de még legalább tizenkét kötetnyi tudást őriz. Kívánjuk, hogy a Jóisten adjon még neki sok erőt életműve befejezéséhez!

B. Pintér Dalma

(Szabad Föld, 2024. november 1. p.16.)

FÜGGELÉK:

Kölcsönhatások - Film és Jazz 1928-1950 Simon Géza Gábor könyvbemutatója Bp Uránia 190213v (1:05:47)