A jazztörténet
ösvényeit járja
Simon Géza Gábor
Simon Géza Gábor
neve egybeforrt a magyar jazzkutatással. Hatalmas,
mély tudásra alapozott, sokrétű tevékenységét sorolni szinte lehetetlen:
zene- és hanglemeztörténész, elismert diszkográfus,
zenei újságíró és producer, kiadó, páratlan lemez- és jazzirodalom-archívum
tulajdonosa. Szenvedélyét mindig csak mellékállásban művelte, de
emberfeletti odaadással. Túl a hetvenhetedik esztendőn továbbra is
elképesztő tempóban és munkabírással dolgozik életművén.
Termékeny,
tartalmas életútja megértéséhez ugorjunk vissza a
gyermekéveibe. Egy nem éppen könnyű időszakban 1947. május 1-jén
született. 1956 vérzivataros napjaiban kilőtték családjuk feje fölül a
házat, el kellett hagybi az otthonukat. Szüleivel
átköltöztek nagyanyjához, Zuglóba. A szűkös lakásban édesapja berendezte
egyedülálló, 515 darabból álló, 78-as fordulatszámú sellak
hanglemezgyűjteményét. Esténként közös program gyanánt a gramofonon
felcsendültek könnyű klasszikusok, operett- és táncdalok, könnyű operaáriák,
magyar nóták meg jazzdarabok. A zenekedvelő ifjú lemezlapozgatás közben
rábukkant Eddy Whyder neves
jazzmuzsikus egyik hangfelvételére. Attól fogva ennek a zenei stílusnak a
megszállottjává vált.
– Egyszerűen
elragadott a két világháború között jellemző szvingjazz fülbemászó,
táncolható, sokszor rövid szaxofon szólókkal kísért hangzása. Negyven-ötven
darab ilyen muzsika akadt a családi gyűjteményben, amelyeket szüntelen
hallgattam. Születésnapra, egyéb ünnepi alkalmakra csak pénzt kértem, hogy
magam válasszam ki és vegyem meg a lemezeimet, a könyveimet. Jártam
jazzkoncertekre, és a Dália Jazz Klubba – mesél arról, hogy a mára
életművévé lett hobbija milyen sokoldalúan lépett be életébe.
Rádióműsort
kapott
A budapesti
Egressy Gábor Gimnáziumban tanult, majd a főiskola esti tagozaton
anyaggazdálkodó szakmát szerzett 1967-ben. Két évvel korábban a Magyar Távirati
Irodában helyezkedett el segédmunkásként. Azután a Szerszám- és
Kisgépértékesítő Vállalatnál számlarevizorként alkalmazták. Ezt a
tapasztalatát jól tudta kamatoztatni később diszkográfusként
(jelentése: zenei felvételek összeállítója). Különböző pozíciókban
dolgozott a tanult szakmájában, mígnem 2009. május 1-jén, 62 évesen nyugdíjba
ment.
A jazzkutatást és
az ehhez kapcsolódó tevékenységeket mindvégig főállás mellett
művelte. Ezen a ponton történetének két fontos részletét nem hagyhatjuk
ki. Az egyik, hogy fiatalon is rendkívül sokat olvasott. Ifjúként tizenkét éven
át napi egy kötetet. A szépirodalmi művek mellett az ismeretterjesztő
írásokat is előszeretettel forgatta. A másik jelentős momentum, hogy
a magyaron túl részese volt a fővárosban működő – többek között –
lengyel, keletnémet, csehszlovák jazzkultúrának. Mindig érdeklődéssel
követte nyomon a műfaj világi történéseit a világ bármely pontján,
Ciprustól Thaiföldig.
A zenei szakmába
aktívan 1967-től kapcsolódott be. Levelet írt a Magyar Rádióba, amelyet
rendszeresen hallgatott, hogy megfogalmazza kritikáját a – véleménye szerint –
nem megfelelően koreografált, szerkesztett jazz-zenei adásokról. Két nap
múlva táviratban megírták neki, hogy látni akarják. Szentkuti
Pál szerkesztőtől pedig Pernye András Erkel Ferenc-díjas
zenetörténész támogatásával, állandó műsort kapott Jazzlemezek címmel. A
műsorban leadott kelet-európai hanghordozókon
hallható dalokat, bemutatott neves zenészeket, készített tematikus sorozatokat. Később ugyanitt gramofonlemezekkel
foglalkozó adást szerkesztett, egészen 1997-ig.
Felhalmozott
tudása hamar megért arra, hogy másoknak is továbbadja. 1968-ban az első
előadását a Magyar Távirati Irodában tartotta, természetesen jazztörténet
témában. Az azóta eltelt időben több ezer alkalommal állt már ki közönség
elé, itthon és német nyelvterületen: könyvtárakban, iskolákban, klubokban és
más helyszíneken beszélt a legkülönbözőbb zenei témákról. Emellett
konferenciák, kiállítások, koncertek sokasága valósult meg jóvoltából.
Termékeny
szerző
Közben minden áron
újságíró akart lenni. 1970-ben a Magyar Ifjúság országos hetilapban jelenhettek
meg az első cikkei. Ebben a
sajtóorgánumban írt először Bartók Béla munkássága és a jazz
kapcsolatáról. Produktivitása abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy a
magyar zenetörténetben ö az első olyan ember, aki végiglátogatta
a korszak meghatározó jazzmuzsikusait és interjút készített velük. jó
kapcsolatot ápolt Zoller Attila
gitárművésszel, és megírta a Mindhalálig gitár című monográfiát,
amely saját fordításában Immens gut
címmel németül is megjelent.
Több újságnak
dolgozott, jazztörténeti írásai mintegy ötven hazai, továbbá osztrák,
nyugatnémet és lengyel lapokban is megjelentek. Évente kerülnek ki
kezeiből tanulmányok, mind ez idáig megközelítőleg hatvan önálló
kötete szól jazzről, kortárs zenéről, hanglemeztörténetről.
Könyveit a magyar mellett német és angol nyelven is kiadták. Munkásságának
nemzetközi viszonylatban meghatározó eredménye, hogy ő írta a magyar
jazzre vonatkozó szócikkeket a világ leghatalmasabb jazzlexikonában
(neve: „The New Grove Dictionary
of Jazz”). Ezzel az olyan hazai kiváló muzsikusok, mint Szabados György, Dresch Mihály vagy Grencsó
István is több figyelmet kaphattak.
Az egyik
legfontosabb tevékenységeként a diszkográfiák
készítését említi. A Magyar jazztörténet és a vaskos,
1156 oldalas Magyar jazzdiszkográfia 1905-2000
című műve megszületéséhez szükséges fáradságos, idegőrlő
munkát aligha vállalta volna más. A kezdetektől sokoldalúan közelített a
témához, és egészen 1851-ig vezette vissza a magyar jazzmuzsikát. Fontos
megállapítása, hogy az szoros kapcsolatban áll Bach, Chopin, Beethoven,
Mozart, Liszt Ferenc munkásságával, és – a köztudattal ellentétben – ez a
zenei stílus nemcsak Amerikából eredt, hanem a világ minden táján kibontakozott
az adott helyre jellemző tánc-, és népzenékből.
Az 1970-es években
Benkó Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar klarinétos
sajtófőnökeként is tevékenykedett. Kiváló szervező- és
kapcsolatteremtő készségével hatékonyan segítette a művész munkáját.
Két kötetet írt róla és zenekaráról, amelyek Hollandiában jelentek meg. Simon
Géza Gábor szívesen fejti ki nézeteit arról is, hogy a jazz iránti
érdeklődés miért esett vissza az utóbbi években. A rendszerváltásig fővárosszerte hat-hét, illetve vidéken csaknem hatvan
tematikus klub jelentősen hozzájárult a műfaj korábbi
népszerűségéhez, de szerinte annak egyes zeneirányzatai úgyszintén
meghatározók. A tradicionális-, a szvingjazz, a ragtime, a dixieland máig
nagyobb közönséget vonz, mint a modern változatok.
Töretlen a
munkakedve
Simon Géza Gábor Szösszenetek a jazz és
a hanglemeztörténetből Szentes (2017 05 24)
1:32:50)
Riporter:
Karikó-Tóth Viktor a Kiss Bálint Református Általános
Iskola igazgatója
A lemezkiadásban
szintén jól ismerik a nevét. Szerkesztője volt a Hungaroton 18 CD-s Hungarian Jazz History CD
sorozatának. Többedmagával megalapította a Magyar Jazzkutatási Társaságot,
valamint a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítványt. Javarészt Gábor jóvoltából
számtalan CD, illetve hangfelvétel-, hanglemeztörténetről szóló könyv
látott napvilágot. Pannon Jazz márkanéven többek között kiadták a 10
CD-ből álló Jazz Hungaricum 1905–2015 sorozatot. A jazz mellett klasszikus
és kortárs zenét is publikáltak. Célul tűzték a műfaj kutatásának
szélesebb körű támogatását. Hasonló indíttatással adta át saját hungarica lemez- és könyv-, valamint
folyóirat-gyűjteménye nagy részét az Országos Széchényi Könyvtárnak.
Simon Géza Gábor-Ha a budapesti jazz
mozgalom naplót írt volna (2018.11.15.) (57:25)
Mostanában az
1950-es évek előtti magyar jazz foglalkoztatja a Csobánkán élő
kutatót. Pár éve tüdőembóliát kapott, azóta jobban figyel arra, hogy ne
töltsön öt hosszú óránál többet egyhuzamban a számítógép előtt. A
munkamorálja, alkotási kedve máig sem csillapodott. Egy magyar jazz
enciklopédián dolgozik, amely monumentális műben ötszáz személy neve kerül
megemlítésre. Aktuálisan négy könyve
készül egyszerre, de még legalább tizenkét kötetnyi tudást őriz. Kívánjuk,
hogy a Jóisten adjon még neki sok erőt életműve befejezéséhez!
B. Pintér Dalma
(Szabad Föld, 2024. november 1. p.16.)
FÜGGELÉK:
Kölcsönhatások - Film és Jazz 1928-1950
Simon Géza Gábor könyvbemutatója Bp Uránia 190213v (1:05:47)