A zene hatalma

Szőnyiné Szerző Katalin 75 éves

Szőnyiné Szerző Katalin portréfilmjét vetítették 2024. október 30-án az MMA Makovecz Imre utcai szalonjában. Az zenetörténész 75. születésnapi estjén közreműködött Kassai István zongoraművész, az ünnepeltet Windháger Ákos, az MMA MMKI kutatója méltatta.

Tapintani lehetett a figyelmet és szeretetet, amely Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész felé irányult szerda este az MMA Makovecz Imre utcai szalonjában. Juhász Judit születésnapi köszöntőjében felidézte: az ünnepelt napra pontosan tizenhat évvel ezelőtt, 2008. október 30-án védte meg akadémiai székfoglalóját Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékképei Brahms magyar kottatárában címmel. A másik aktualitás, hogy megjelent a zenetörténész Mihalovich-tanulmányok – Egy pannon zeneművész két világ határán című tanulmánykötete a Kossuth-Klub – L'Harmattan Kiadó gondozásában.

Juhász Judit

Mekkora a zene hatalma az emberéltre? Portréfilmjében Szőnyiné Szerző Katalin felelevenítette tanára, Legánÿ Dezső élettörténetét, aki azzal indította a zenetörténet órát, hogy kedves kollégák, a Pisztráng-ötös olyan Schubert-mű, amely az életemet megmentette. Erre mindenki felkapta a fejét.

– A Don-kanyarban a legbiztosabb jele volt annak, hogy valaki föladta, hogy leült a hóba. A fázástól és kimerültségtől Légánÿ Dezső visszavonuló katonái közül már többen összeestek, de a zenetörténész kérdezgetni kezdte őket: van-e otthon családja, van-e otthon gyereke, aki várja őt. Aztán eljött az a pillanat, amikor a tanár úr is úgy érezte, nincs tovább, és leült a hóba. Akkor a katonái odamentek hozzá, és addig csavargatták a telepes rádiót, amíg az egyik csatornán befogták neki a Pisztráng-ötöst. Odatartották a füléhez. Légány elmesélte, ez volt az a mű, ami őt akkor talpra állította. Úgy érezte, ahol ilyen zenék megszületnek, ott neki élnie kell. Szuggesztív tanáregyéniség volt – hangsúlyozta Szőnyiné Szerző Katalin –, és ezzel a 20. századi Orpheus-legendával átadta a tanítványainak, bizonyságot tett róla, hogy a zene életet menthet. Ha kellő időben, ha jó helyen szólal meg a mű, akkor az ember szívéig hatol.

Windháger Ákos művelődéstörténész

Windháger Ákos művelődéstörténész, az MMA MMKI kutatója méltatásában elmondta: a magyar zenetudomány kiemelkedő alakja, Szőnyiné Szerző Katalin pályája példaértékű szintézist mutat a tudományos kutatómunka és a könyvtárosi hivatás között. Életművében ötvöződik az elmélyült, tudományos gondolkodás a kulturális értékek közvetítésének szenvedélyes elkötelezettségével. Első jelentős munkája Kolozsvár zenei életét tárta fel, s ez bizonyítja: a fiatal kutató már ekkor – az 1960-as években – felismerte, hogy a zenei múlt feltárása nemzetünk kulturális önismeretének fontos része.

Szőnyiné Szerző Katalin tudományos munkásságának középpontjában a 19. század magyar zenetörténete áll. Különösen jelentős Mihalovich Ödönhöz kapcsolódó kutatása: a Zeneakadémia egykori igazgatójának életművét feldolgozó tanulmánykötete nem egyszerűen az életpálya rekonstrukciója, hanem a korszak magyar zenekultúrájának széles horizontú panorámája is egyben.

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának vezetőjeként végzett munkája külön fejezetet érdemel – emelte ki a méltatásban Windháger Ákos. – Szőnyiné Szerző Katalin vezetése alatt a gyűjtemény nem csupán őrzője volt a felbecsülhetetlen értékű dokumentumoknak, hanem élő, pulzáló szellemi műhellyé vált. A számos általa szervezett kiállítás, koncert és tudományos program mind azt bizonyítja, hogy a könyvtári munkára nem passzív őrzésként, hanem aktív kultúraközvetítésként tekintett. Példa erre az Esterházy-gyűjtemény: a hercegi család zenei dokumentumainak feltárása, tudományos feldolgozása és nemzetközi kontextusba helyezése olyan teljesítmény, amely nemzetközi szinten is figyelmet keltett. E munka során Szőnyiné Szerző Katalin azt is megmutatta, hogyan épült be a főúri család zenei mecenatúrája az európai kultúrtörténetbe.

Filmvetítés az MMA Makovecz Imre utcai szalonjában

Hatalmas életmű áll Szőnyiné Szerző Katalin mögött, aki ma is hihetetlen erővel, meg nem szűnő kitartással járja a maga útját. A Magyar Művészeti Akadémia tagjaként következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a nemzeti kultúra megőrzése és továbbadása nem lehet piaci kérdés. Számos esetben emelte fel szavát a zenei gyűjtemények, könyvtárak megfelelő finanszírozásáért, és hangsúlyozta a kulturális alapintézmények kiemelt támogatásának fontosságát. Munkássága során mindig szem előtt tartotta a határon túli magyarság kulturális örökségét is. Kolozsvári kutatásaitól kezdve rendszeresen foglalkozott a magyar zenekultúra teljes spektrumával, függetlenül az országhatároktól. Kutatásainak nemzetközi visszhangja pedig jelzi: munkássága túlmutat a nemzeti kereteken.

Tóth Ida, fotó: Nyirő Simon (mma.hu)