Beethoven-útravaló Esz-dúrban

a Warner Classics új felvétele

A címlapfotón a szólista Elisabeth Leonskaja vonzza a tekintetet, a háttérben felismerhető a dirigens Michael Schønwandt, az Orchestre Français des Jeunes élén. A dán karmester negyedik (egyben utolsó) évében készült a felvétel, amikor az 1982-ben alapított együttest, a Franciaország Nemzeti Ifjúsági Zenekarát vezette. A zenekar összetétele időről-időre változik, a tagok életkora 16 és 25 év között van. Nyaranta kerül sor intenzív együttmuzsikálásra, és télen ismét találkozik vezetőjével az együttes. A felvétel kísérőszövegéből megtudjuk: franciaországi működése során (vendégszerepléseken túl legutóbb 2015-től 2023-ig Montpellier-ben a Nemzeti Opera és egyben a Nemzeti Zenekar vezető karmestere volt) számos zenekari játékos említette neki, hogy annakidején az OFJ tagjai közé tartozott. Kiderült az is, hogy Leonskaja volt e felvétel „ötletgazdája”. 2024 nyarán, a próbák (és koncert) során elégedett volt fiatal muzsikuspartnereivel, és mivel decemberre tervben volt az Esz-dúr zongoraverseny ismételt előadása Dijonban, úgy gondolta: a dijoni Opera auditóriuma egyúttal a hangfelvétel készítéshez is ideális helyszín. Ehhez a produkcióhoz egy azonos hangnemű kamaraművet társítottak, a fiatalkori Esz-dúr zongoraötös felvételére 2025 januárjában került sor, a párizsi Salle Colonne-ban. Leonskaja utóbbi felvételei rendre a Warner Classics diszkográfiáját gazdagítják (e kiadóval 1994-re vezethető vissza a kapcsolata).

Beethoven Esz-dúr zongoraversenyének diszkográfiája szinte áttekinthetetlenül gazdag; az új felvételért tehát feltétlenül köszönet illeti a kiadót, annál is inkább, mivel a nyilvánvalóan nagy érdeklődést kiváltó szólista mellett kordokumentumként ifjúsági együttes produkcióját rögzíti. Ami korántsem csupán emlék a közreműködőknek, valamint azoknak, akik hallották produkciójukat – egyszersmind követendő példa is! Már az is öröm, ha koncertfelvétel kerül megörökítésre – de sokkal értékesebb, ha a koncerten már vizsgázott interpretációt stúdiófelvétel-igényű rögzítés követi.

Az élmény multiplikálódik ezáltal – és zenei (mondhatni, szakmai) inspiráció forrása lesz. Ugyanakkor szép példája annak, hogy a neves szólista az átörökített tudáson-tapasztalaton túl, ezzel a gesztussal az előadói felelősségre is utal.

Az Esz-dúr zongoraverseny: komoly erőpróba, egyszersmind értékteremtő kihívás. Ezt a felvételt hallgatva biztosak lehetünk abban, hogy valamennyi résztvevő „felülmúlta önmagát”. A zenei kidolgozottság érezhetően nem csupán a lelkiismeretes betanító munka eredménye, hanem abban jelentős része van az előadói felelősségnek is. A zenekari szólisták remekelnek, s a hangzás arányosságában része van a játékosok egymásra-figyelésének. Annak, hogy alapvető magatartásformaként élik meg szólamuk elhelyezését a születő hangzás-egészben.

Leonskaja partnerének lenni: megtisztelő feladat, akár egy rövid motívum erejéig is. És a szólista jelenléte olyan minőségigényt galvanizál, ami voltaképp megkönnyíti a dirigens feladatát is.

A Zongoraötösben Leonskajához a zenekar négy játékosa társult: Cécile Colinet (oboa), Sacha Hannecart Ségal (klarinét), Arsène Brucker (fagott) és Camille Vauchez (kürt). A felvételt hallgatva értetlenül csodálkozunk: miért nem hallható gyakrabban hangversenyeken is ez a remek kompozíció. Amelyet fiatalkorinak szokás nevezni (bemutatója idején 27 éves a szerző) – talán ezért is esik némiképp kívül a potenciális előadók érdeklődési körén, miközben az V. zongoraverseny „mindösszesen” 12 évvel későbbi. Nyilvánvaló, hogy a felvétel az „Emperor” versenyművel kezdődik. Ezáltal viszont némiképp mostoha helyzetbe kerül a kvintett, mivel a korong végighallgatása során még alig csengett le a monumentális versenymű hatása, amikor folytatódik a hallgatnivaló. Érdemes tehát külön-külön is figyelmet szentelni a két műsorszámnak!

Beethoven heroikus hangneme ezúttal olyan interpretációban szólítja meg az érdeklődőket, amely nem nélkülözi a közvetlenség érzetét. Nekem, nekünk közvetítik a hangszeresek Beethoven érzésekben gazdag muzsikáját, ráadásul oly módon, hogy a figyelem aktivitása által nemcsak érzékeinkre hatnak, hanem egyúttal intellektuális örömet is okoznak a forma követhetőségével, a hangnemi történésekkel. A figyelmes hallgató azon veheti észre magát, hogy hirtelen többet tud („ért”) Beethoven zenéjéből, mint korábban…

Fittler Katalin

(Warner Classics 5021732723536)