Ecsedi Zsuzsa[1]

 

A lutheri reformáció első évtizedének egyházzenéje[2]

 

 

Ez a zenei tanulmány kicsit kilóg a mostani Credo-szám írásai közül. Nem szorítkozhat az 1521-es évre, mert azt az időszakot tekintve még nem beszélhetünk speciálisan evangélikus egyházzenéről, ezért – a szerkesztőkkel egyeztetve – az alábbi munka az 1520-as évek egyházzenei fejlődését és azon történéseit mutatja be, amelyekből később az evangélikus egyházzene ki tudott alakulni. Két irányban indulunk el. Az egyik téma az anyanyelvű gyülekezeti ének és annak helye az istentiszteleten: ez Luther és kortársainak munkássága. A másik a műzene: hogyan válhatott a korál a reneszánsz műfajokban – a gregorián dallamok mellett – cantus firmusszá?

 

Ecsedi Zsuzsa tanulmánya a folyóirat 38. oldalán kezdődik:

evangélikus folyóirat



[1]Ecsedi Zsuzsa (1964): egyházzenész, az Evangélikus Kántorképző Intézet tudományos munkatársa, a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség kántora, a Magyarországi Evangélikus Egyház Egyházzenei Bizottságának tagja. Szerkesztésében jelent meg az Énekkincstár – Evangélikus énekeink kézikönyve (Luther Kiadó, Budapest, 2017), utóbb pedig – Bence Gábor és Pócs Miklós társszerkesztésében – az „Általa élünk” – Úrvacsorai kórusművek című kötet (Luther Kiadó – Kántorképző és Egyházzenei Intézet, Budapest, 2020).

[2] Credo evangélikus folyóirat 2021/2.