Ecsedi Zsuzsa[1]
A lutheri
reformáció első évtizedének egyházzenéje[2]

Ez a zenei
tanulmány kicsit kilóg a mostani Credo-szám írásai közül. Nem szorítkozhat az
1521-es évre, mert azt az időszakot tekintve még nem beszélhetünk
speciálisan evangélikus egyházzenéről, ezért – a szerkesztőkkel
egyeztetve – az alábbi munka az 1520-as évek egyházzenei fejlődését és
azon történéseit mutatja be, amelyekből később az evangélikus
egyházzene ki tudott alakulni. Két irányban indulunk el. Az egyik téma az
anyanyelvű gyülekezeti ének és annak helye az istentiszteleten: ez Luther
és kortársainak munkássága. A másik a műzene: hogyan válhatott a korál a
reneszánsz műfajokban – a gregorián dallamok mellett – cantus
firmusszá?
Ecsedi Zsuzsa tanulmánya a folyóirat 38.
oldalán kezdődik:
[1]Ecsedi Zsuzsa (1964): egyházzenész, az Evangélikus Kántorképző Intézet tudományos munkatársa, a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség kántora, a Magyarországi Evangélikus Egyház Egyházzenei Bizottságának tagja. Szerkesztésében jelent meg az Énekkincstár – Evangélikus énekeink kézikönyve (Luther Kiadó, Budapest, 2017), utóbb pedig – Bence Gábor és Pócs Miklós társszerkesztésében – az „Általa élünk” – Úrvacsorai kórusművek című kötet (Luther Kiadó – Kántorképző és Egyházzenei Intézet, Budapest, 2020).
[2] Credo evangélikus folyóirat 2021/2.