Schubert-portré – Vásáry Tamás vázlatkönyvéből

 Ünnepi dátumra időzítette a Hungaroton vadonatúj, előzmények nélküli vállalkozásának premierjét: a karácsonyi ajándékkínálat zenei listáján szenzációként hatott az a videokazetta, amelyen Vásáry Tamás zongoraművész-karmester Schubert művészetét elemzi a Zeneakadémia közönségének. A rá jellemző szuggesztivitással és varázslatos közvetlenséggel. Ez az est indította el – annakidején, 1996-ban – a művész óriási érdeklődést kiváltó ciklusát, tíz halhatatlan zeneköltő szavakban és zenében megrajzolt arcképcsarnokával gazdagítva az elbűvölt nézőteret, s egyszersmind a búcsúzó 20. század maradandó szellemi teljesítményeinek repertóriumát.
 A nemegyszer késő éjszakába nyúló, rendkívül emocionális és intellektuális feszültséget támasztó különleges hangversenyekre, emlékszem, tódultak az emberek, hiszen futótűzként terjedt a híre e vallomásos emelkedettséggel megszólaló, de ugyanakkor filozófiai eszmefuttatásokkal, frappáns életrajzi elemekkel, továbbá hol szarkasztikus, hol megrendítő történetekkel és személyes emlékekkel fűszerezett előadásoknak. Visszhangzott a város A zenén túl ... elementáris sikerétől; Vásáry Tamást a közvélemény rögtön Leonard Bernstein mellé állította a zenei ismeretterjesztés nagymestereinek elitcsapatában, a koncertek helyszíni felvételeiből szerkesztett televíziós adásokat pedig a Kennedy Centerben negyedszázada lezajlott, s mára legendássá vált ifjúsági matinék folytatásaként könyvelte el. Jóllehet a két nagyszerű muzsikust egymással összemérni, szuverén egyéniségükből fakadó sajátos produkcióikat egymásra vetíteni hiábavaló és értelmetlen kísérlet, működésük hatásfoka és kisugárzása alapján összevethető. S ha meggondoljuk, hogy húsz-egynéhány esztendeje a Bernstein-sorozat televíziós változatának diadalát még a „doboz” töretlen nimbusza motiválta, míg manapság a tévé népszerűségét az internetezés rohamosan terjedő divatja nemhogy ellentételezi, de hovatovább már felül is múlja, a Vásáry-sorozat nézettségi adatai az egykori Bernstein-műsorok iránti tömegigényhez viszonyítva is módfelett hízelgőek. Holott az egyórányi időtartamra sűrített zeneszerző-portrék, bármilyen szerkesztői bravúrral vágta is meg az eredetileg 100-120 percet kitevő helyszíni felvételt Várbíró Judit – akinek egyébként az egész sorozat létrehozása és szeretetteljes gondozása köszönhető –, a teljességhez képest mégiscsak redukált változatai a forró légkörű zeneakadémiai eseményeknek.
 Most azonban teljes terjedelmében élheti át újra a cikluskezdő Schubert-estet az, aki egykor részese volt a Vásáry-celebrálta szellemidézésnek, valamint sejtheti meg a schuberti „hatalmas rövid élet” csodáját az, aki eddig nem tudta, milyen élmény egy karizmatikus művész zenei és szóbeli kalauzolásával közeledni a Winterreise, a C-dúr vonósötös, a Rosamunda-kísérőzene, a Befejezetlen szimfónia komponistájának emberi-alkotói lényegéhez. A Hungaroton ugyanis nem a tévé műsorában sugárzott tekercset használta fel, hanem újramontírozta, a csupán üresjárataitól (átrendezés, taps) megtisztított originális anyagot adta ki szép köntösben, majdnem 80 percnyi időtartamban. És ha minden jól megy – magyarán: ha az első fecske anyagilag is beváltja a hozzá fűzött reményeket –, talán hamarosan videosorozat lesz A zenén túl ... tíz zeneszerzői arcképet számláló sorozatából.
 A lemezgyártó cég kreativitásában és merész üzletpolitikájában van miért bizakodnom – de kérdés, hogy ha Vásárynak kedve támadna újabb skiccek megrajzolására, lesz-e tévécsatorna, amelyik a vázlatkönyv további lapjainak koncertdobogóra illetve képernyőre kerülését kezdeményezze és finanszírozza?

(A zenén túl ... – Vásáry Tamás zenés beszélgetése Schubertről
közreműködik:
Falvay Attlia / hegedű,
Miklósa Erika, Mukk József, Polgár László / ének,
Szentpéteri Csilla / zongora,
a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
és a testület tagjaiból alakult kamaraegyüttesek.
Vezényel és zongorán közreműködik: Vásáry Tamás
Szerkesztő: Várbíró Judit
Zenei rendező: Perédi Márta
Hangmérnök: Sclotthauer Péter
Vezető operatőr: Bodó János
Rendező: Kecskés G. László
Hungaroton Classic – HCV 101)