„Végre a hárfásoknak is van versenyük! A hárfa, miként a többi hangszer is, eszköz arra, hogy megszerettessük a muzsikálást, a komoly zenét.... A hárfa többé nem elérhetetlen árú hangszer, és népszerűségének köszönhetően nagyobb eséllyel létesíthetők további hárfa tanszakok a zeneiskolákban.”
 „Pozitív jelenség, hogy egyre fiatalabbak tanulnak ma hárfázni, legnagyobb számban a 9 és 13 év közöttiek jelentkeztek a versenyre is, amely ünnepélyes és emelkedett alkalom, hogy találkozhassanak a szakma művelői, tanárok és diákok. Kívánom, hogy ez a verseny a zene, a hárfázás népszerűsítéséről és szeretetéről szóljon.” 
 A fenti idézet Kiss Tündének, a verseny szervezőjének, a VII. kerületi Molnár Antal Zeneiskola tanárának a verseny műsorfüzetében található közöntőjéből való. Visszaigazolhatjuk, hogy kívánsága teljesült: a verseny valóban a hárfázás népszerűsítéséről és szeretetéről szólt. Az a 37 fiatal, aki hét iskolából vett részt a versenyen, mind a hárfázás rajongója, akárcsak tanáraik, akiket talán már inkább a megszállottság szóval lehet jellemezni hangszerükért és tanszakukért vívott küzdelmeiket látva és tapasztalva. Ez a megszállottság és rajongás jellemezte azokat a művészeket és tanárokat, akik 30-40-50 évvel ezelőtt például a különböző fúvóshangszereket igyekeztek ismertté és népszerűvé tenni, s munkájuk eredménye a mai magyar magasszínvonalú fúvóskultúra, valamint a zeneiskolai fúvószenekarok nagy száma. A mai fiatalok számára hihetetlennek tűnik, hogy 30-40 évvel ezelőtt még zeneiskolai előképzettség nélkül is lehetett közép-, sőt néha felsőfokon is egy-egy fúvós hangszer tanulását megkezdeni. A magyar zenei élet és zeneoktatás fejlődésének jelentős előmozdítója, hogy mindig újabb és újabb területen bukkannak fel ilyen megszállott, hangszerük iránt rajongó művészek és tanárok, akiknek munkássága fokozatosan a magyar zenekultúra egészére kisugárzóvá válik, emelve annak színvonalát és nemzetközi elismertségét, egyben sokoldalúbbá téve a magyar zenekultúrát.
 Úgy tűnik, most a hárfaművészek és tanárok alig tucatnyi csapata alkotja azt a megszállott és lelkes gárdát, amelyik új színfolttal és új eredményekkel gazdagítja a magyar zenei életet.
 Ennek egyik látványos bizonyítéka volt a március 29-én a budapesti VII. kerületi Molnár Antal Zeneiskolában lebonyolított I. Országos Zeneiskolai Hárfaverseny. Ezen szinte minden olyan iskola részt vett, amelyikben van hárfaoktatás, így a rendező iskola mellett, ahol már negyed százada van hárfa tanszak, a budapesti Kodály Zoltán Kórusiskola, a budapesti Szent István Király Zeneiskola, a budapesti Weiner Leó Zeneiskola, a debreceni Simonffy Emil Zeneiskola, a salgótarjáni Váczi Gyula Művészeti Iskola és a Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriuma. A legfiatalabb versenyző 8, a legidősebb 22 éves volt. 
 Mint említettük, a Molnár Antal Zeneiskolában már negyed százada folyamatos a hárfatanítás: kezdettől Kiss Tünde a tanszak tanára, aki teljes létszámú tanszakot épített ki. Így teljesen indokolt és jogos volt, hogy az első Országos Zeneiskolai Hárfaversenyt ez az iskola rendezze. Az elképzelést magáévá tette mind az iskola igazgatója, Tóthmátyás Lajosné, mind az iskolát fenntartó VII. kerületi önkormányzat vezetése. Így lett a verseny egyik fővédnöke Hunwald György, VII. kerületi polgármester, Bognár Margit Ferencsik-díjas hárfaművész , a Budapesti Fesztiválzenekar hárfása mellett, a védnökök sorában pedig Peták Ágnes, a Magyar Állami Operaház hárfaművésze, a Tanárképző Intézet főiskolai tanára és Maros Éva Liszt-díjas hárfaművész, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hárfása mellett Filló Pál, a VII. kerület országgyűlési képviselője is szerepelt. 
 A verseny zsűrijének elnöke Devescovi Erzsébet hárfaművész, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára volt, tagjai pedig Banda Judit hárfaművész, zeneiskolai és főiskolai tanár, valamint Vigh Andrea Liszt-díjas hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. A verseny titkára Papp Károlyné, a Kiss Árpád Közoktatási Szolgáltató Iroda zenei szakértője, főiskolai adjunktus volt. 
 A versenyen indulók korcsoport-beosztása némileg eltért a szokásostól: e hangszeren ugyanis idősebb korú kezdők is vannak, ezért az I. és II. korcsoportot 14 év alatti és 15 év feletti A és B csoportra bontották (1.,2., ill. 3.,4. osztály) és csak az 5.-6. és továbbképző osztályosok alkottak egységes III. korcsoportot. E legmagasabb korcsoportban 4, a 14 év alatti I. és II. korcsoportban 11-11, a 15 év feletti I.-II. korcsoportban pedig 4, ill. 5 fő szerepelt.
 A rendkívül színvonalas program meghallgatása után a zsűri úgy döntött, hogy nem helyezésekkel, hanem arany-ezüst-bronz fokozattal értékeli a versenyzők teljesítményét, e mellett elismerésben részesítette a kiemelkedő eredményt elért felkészítő tanárokat, és köszönetét fejezte ki a versenyt támogató intézményeknek. (A teljes eredménylistát a beszámoló végén közöljük.)
 Devescovi Erzsébet hárfaművész, a zsűri elnöke elmondta, hogy a verseny igen jól szolgálta a hárfa népszerűsítését, egyben áttekintést nyújtott a zeneiskolai hárfaoktatás országos szintjéről. Ő is szükségesnek és indokoltnak tartja a meglévő tanszakok további bővítését, illetve a hárfatanítás további zeneiskolákban való megindítását. Ma már van létjogosultsága az amatőr hárfázásnak is, hiszen ez a hangszer sem drágább, mint pl. a zongora, és örvendetes, hogy már magyar gyártmányú hárfa is kapható. A hangszer szélesebb körű elterjedése természetesen jobb válogatási lehetőséget jelent a közép- és felsőfokú oktatás számára, így közvetve elősegítheti a hivatásos képzés magasabb színvonalúvá válását. Példamutató nagy elődökben egyébként nincs hiány: a budapesti hárfa-iskola már a 19. század vége és a 20. század eleje óta igen elismert: a Mosshammer-fivérek, majd Rékai Miklós kiemelkedő művészi munkájuk mellett zeneakadémiai tanárként nemzetközi hírű hárfásokat neveltek. Jelenleg világszerte, így hazánkban is reneszánsza van a hárfának. A hárfások rendszeresen, 3 évente rendeznek világtalálkozókat. Ezek során 1999-ben Prágában, majd 2002-ben Genfben már néhány magyar növendék is jelen volt, ilymódon nemzetközi tapasztalatokat szerezve, ami mindenképpen igen hasznos és a magyar hárfa-tanítást elősegítő eredmény.
 A most első ízben megrendezett Országos Zeneiskolai Hárfaverseny minden résztvevője úgy érezte, hogy ez csak az első lépés a hangszer szélesebb körű megismertetéséhez és elterjesztéséhez vezető úton. Ezzel is fel kívánták hívni a zeneiskolák figyelmét arra, hogy egy-egy iskola zenei élete mennyivel gazdagabbá válhat a hárfa-tanszak létrehozásával, a szülők és tanulók figyelmét pedig arra kívánták irányítani, hogy a már ismertebb hangszerek mellett itt van egy évezredes múltra visszatekintő hangszer, amely eddig ugyan nem igen szerepelt a házimuzsikálást kedvelők körében, de most itt az ideje, hogy e téren is létjogosultságot nyerjen a nagy művészetben már kivívott rangja mellett. 
 Az I. Országos Zeneiskolai Hárfaverseny eredménylistája:
 A zsűri az előzetes tanácskozáson megállapodott, hogy nem helyezésekkel, hanem arany-, ezüst-, bronz fokozattal értékeli a versenyzők teljesítményét. A zsűri teljes egyetértésben az alábbi döntést hozta:

I. A. korcsoport:
Arany fokozat: Borka Hanna  Molnár Antal Zeneiskola,Bp., 
   Tanára: Kiss Tünde

Ezüst fokozat:  Király Orsolya  Szegedi Konzervatórium
   Tanára: Felletár Melinda

  Kiss Zsófia  Váczi Gyula Művészeti Iskola, Salgótarján
   Tanára: Dr. Bélyeiné Gogolyák  Mária

Bronz fokozat:  Németh Ágota  Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Bp.
   Tanára: Gulyás Csilla

  Gyarmati Rita Piroska  Simonffy Emil Zeneiskola, Debrecen
     Tanára: Kocsis Ágnes

I. B. korcsoport:
Arany fokozat:  Sáska Lóránt  Molnár Antal Zeneiskola,Bp.
    Tanára: Kiss Tünde
  Novák Anikó  Molnár Antal Zeneiskola, Bp.
    Tanára: Kiss Tünde

Ezüst fokozat:  Dóczy Vera  Molnár Antal Zeneiskola,Bp.
    Tanára: Kiss Tünde

Bronz fokozat:  Szálkai Gabriella  Simonffy Emil Zeneiskola, Debrecen
    Tanára: Kocsis Ágnes

II. A. korcsoport:
Arany fokozat:  Weber Dorottya  Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
    Tanára: Gulyás Csilla

   Papp Timea  Simonffy Emil Zeneiskola, Debrecen
    Tanára: Kocsis Ágnes
Ezüst fokozat:  Kriesch Barbara  Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
    Tanára: Gulyás Csilla
 

Bronz fokozat:  Polánszki Timea  Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
    Tanára: Gulyás Csilla

  Simon Eszter  Váczi Gyula Művészeti Iskola, Salgótarján
   Tanára: Dr. Bélyeiné Gogolyák Mária

II. B. korcsoport:
Arany fokozat:  Práda Szilvia- 
  Nagy Noémi  Molnár Antal Zeneiskola,Bp.
   Tanáruk: Kiss Tünde

Ezüst fokozat:  Fejérdy Judit  Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
   Tanára: Gulyás Csilla

Bronz fokozat:  Laukó Olga  Molnár Antal Zeneiskola, Bp.
   Tanára: Kiss Tünde
  Schindler Rita  Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
   Tanára: Gulyás Csilla

III. korcsoport:
Arany fokozat:  Horváth Eszter  Molnár Antal Zeneiskola, Bp.
   Tanára: Kiss Tünde

Ezüst fokozat:  Dozvald Ákos  Molnár Antal Zeneiskola, Bp.
   Tanára: Kiss Tünde

Bronz fokozat:  Henkel Krisztin  Molnár Antal Zeneiskola, Bp.
   Tanára: Kiss Tünde

Fentieken kívül még tucatnyi különdíj is kiosztásra került.
A zsűri a kiemelkedő felkészítő munkáért a következő tanárokat részesítette elismerésben: Kiss Tünde (Molnár Antal Zeneiskola, Bp.), Dr. Bélyeiné Gogolyák
Mária (Váczi Gyula Művészeti Iskola, Salgótarján), Kocsis Ágnes (Simonffy Emil Zeneiskola, Debrecen), Nagy Katalin (Szent István Király Zeneiskola, Bp.), Felletár Melinda (Szegedi Konzervatórium), Gulyás Csilla (Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola,Bp.)

A verseny támogatói voltak: Oktatási Minisztérium, Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, Fővárosi Pedagógiai Intézet, Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ, Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola, Jakobi Koncert Kft., Papfalvy Ferenc hárfakészítő, Segovia Hangszerüzlet, Lyra Hangszer 2000., Akkord Hangszerkereskedés, Fontrade Hangszerüzlet

A zsűri a verseny kiváló rendezéséért köszönetét fejezte ki a Molnár Antal Zeneiskola igazgatóságának, tantestületének és dolgozóinak. 
 
 

AXVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola ez évben először rendezett csembalóversenyt zeneiskolások részére, a már hagyományosan ugyanitt  megrendezésre kerülő Rácz Aladár cimbalomversennyel párhuzamosan, többek közt azért is, mert Rácz Aladár repertoárjának nagy részét a barokk csembalóirodalom alkotta. A verseny céljául a – sajnos még kevés helyen folyó – historikus hangszertanítás megismertetését, népszerűsítését tűzték ki, valamint a fórum-teremtés lehetőségét a szakmai kérdések megbeszélésére. A műsorfüzet előszavában pedig jelezték, hogy a verseny zongoratanároknak is alkalmat kínál a hangszerrel és a kor előadói stílusával való ismerkedésre, ami pozitív hatást gyakorolhatna a barokk művek zongorán való előadására is.
 A versenyt megnyitó beszédében Varga György, a XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola igazgatója utalt arra, hogy miután már megjelent a csembaló tanszak zeneiskolai tanterve, sor kerülhet a csembaló tanszak létrehozására minden olyan zeneiskolában, ahol mód nyílik a hangszer beszerzésére, ahogyan ez a versenyen résztvevő három iskolában: a rendező Rácz Aladár Zeneiskolában, az egri Farkas Ferenc Zeneiskolában és a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskolában történt. 
 A versenyen a fenti három zeneiskolából öt tanuló vett részt: a szentendrei zeneiskolából három, az egriből egy és a Rácz Aladár Zeneiskolából egy, utóbbi a kamarazenei kategóriában, egyszer blockflötéssel, egyszer cimbalmossal társulva.
 A versenyt követő szakmai megbeszélésen, amelyen számos zongoratanár is részt vett, a zsűri elnöke, Horváth Anikó csembalóművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense fontos állomásnak nevezte a verseny létrejöttét a zeneiskolai csembalótanítás kiépítésében. Az egyelőre természetesen kevés résztvevővel zajló verseny remélhetőleg kiterebélyesedik a következő években és már most is példamutató a zeneiskolák számára. 
 A versenyen résztvevők alapvetően jól megállták a helyüket. A műsorokban – helyesen – szerepeltek francia-angol-olasz és német művek, és a versenyzők észrevették és előadásukban érzékeltették a különböző nemzeti iskolák stiláris különbözőségét. Utalt Harnoncourt: A beszédszerű zene c. alapvető könyvére, amelyben szó van a barokk zenében uralkodó hierarchiáról, arról a fontossági sorrendről, amely a barokk zene lényegéhez tartozik. Nagyon fontosnak, és a verseny egyik fő feladatának tartja, hogy sikerüljön kialakítani a régi zenével kapcsolatos ún. historikus szemléletet, ami az utóbbi 50 évben teljesen átalakította a régi zene előadásmódjával kapcsolatos felfogást. Ez az, aminek az ismerete sokban segítheti a zongoratanárokat akkor is, ha nem áll rendelkezére csembaló, aminek a beszerzése azonban ma már egyre fontosabb lenne legalább a nagyobb zeneiskolák esetében. A historikus szemlélet árnyaltabbá teheti a zongoristák játékát mind a szóló-, mind különösen a kamarazenei darabokban. Ennek egyik fontos eleme pl. az Urtext-kiadások használata, mert a romantikus kor kiadói sok olyan elemet jelentettek meg a kottában, amelyek idegen a régi zenétől és a romantikus kor felfogását tükrözik. Ez jelentkezhet pl. frazeálásban, ujjrendekben, dinamikai jelekben, és még sok minden másban. Éppen ezért fontos, hogy a zongoratanárok olyan kiadású kottákból tanítsák a barokk műveket, amelyek híven tükrözik a kor előadásmódját.
 Ez a verseny azért örvendetes, mert bizonyítja, hogy lehetséges, sőt egyre inkább szükséges a zeneiskolai csembalótanítás létrehozása és minél szélesebb körűvé tétele. Ehhez ma már több tucat, e szakon végzett lelkes ifjú szaktanár is rendelkezésre áll. Amennyiben sikerül hagyománnyá tenni a csembalóversenyt és visszatérően újra meg újra megrendezni, ez bizonyára jelentős fejlődést eredményezne a régi zene hiteles előadásmódjának elterjesztésében.

 Az I. Országos Zeneiskolai Csembalóverseny zsűrijének tagjai voltak:
Elnök: Horváth Anikó csembalóművész, a Liszt Feren Zeneművészeti Egyetem tanára. Tagjai: Gál Márta csembalóművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára és Fekete Anna blöckflöte művész
 A verseny titkára: Papp Károlyné főiskolai adjunktus, a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda zenei szakértője

A verseny támogatói:
Oktatási Minisztérium, Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény, Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal, Fővárosi pedagógiai Intézet, XVI. ker. Önkörmányzat Kulturális és Sport Bizottsága

A verseny értékelésére a zsűri kiemelt nívódíjat és nívódíjat alkalmazott. Ennek alapján az alábbi eredményeket hirdette ki:

I. korcsoport:
Kiemelt nívódíj: Kassai Gyöngyi  Vujicsics T. Zeneiskola, Szentendre
       Tanára: Csizmadia Angelika

Nívódíj:   Nyísalovits Lilla  Farkas Ferenc Zeneiskola, Eger
       Tanára: Matuz Csilla

    Boussard Éva   Vujicsics T. Zeneiskola,  Szentendre
       Tanára: Csizmadia Angelika

II. korcsoport:
Kiemelt nívódíj:  Váradi Helga   Vujicsics T., Zeneiskola, Szentendre
       Tanára: Csizmadia Angelika

Kamara kategória
Nívódíj:   Thiering Péter
    Raffay Veronika  Rácz Aladár Zeneiskola,Bp.
       Tanáruk: Major Edit

    Süveges Anna
    Raffay Veronika  Rácz Aladár Zeneiskola,Bp.
       Tanáruk: Rácz Attiláné
 
 

Negyedik alkalommal került megrendezésre a XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskolában az országos cimbalomverseny. Sajnos, az országos helyett majdnem fővárosit is írhatnánk: a Nagykovácsi Alapfokú Művészeti Iskola kivételével csak fővárosi zeneiskolák szerepeltek, méghozzá nyolc fővárosi zeneiskola. Nem e beszámoló feladata ennek okát keresni, csak a tényre szeretnénk felhívni a figyelmet: vidéken nincs, vagy elsorvadóban van a cimbalomtanítás.
 A XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola – mint már eddig is – példamutatóan rendezte meg a versenyt, ez évben az I. Országos. Zeneiskolai Csembalóversennyel egy napon. A résztvevők száma a cimbalomversenyen jelentős volt: 48 szám hangzott el a három korcsoportban, szóló és kamara kategóriában lebonyolított versenyen.
 A műsorfüzet első oldalán a 45 éve éppen a verseny napján, március 28-án elhúnyt Rácz Aladár, a verseny és az iskola névadójának megkapó képe szerepelt, hitvallás-szerű célkitűzésének idézetével: „...Azért nem lettem zongoraművész, mert a cimbalmot megszerettem, és életem céljául tűztem ki, hogy ezt a magyar hangszert a hangszerek legelső sorába állítsam! — Sikerült!”
 A rendező iskola cimbalomtanára, Ráczné Jókó Ilona a műsorfüzet bevezetőjében a nagy művész munkásságának méltó folytatását ígéri: „Emberi és művészi nagyságára emlékezve, tisztelettel őrizzük és adjuk tovább növendékeinknek zenei hagyatékát. – Hisszük, hogy a cimbalmos kultúra él, létezik, fejlődik, és egyenrangű partnere marad a többi hangszernek... Rácz Aladár tanári és művészi munkáját tovább kívánjuk fejleszteni, kutatjuk hangszerünk lehetséges irodalmát, a népzenétől a komoly zenén át a kortárs muzsikáig. Inspirálni szeretnénk zeneszerzőinket új művek megírására, zenekari alkalmazására.”
 A verseny zsűrijének elnöke, Fábián Márta cimbalomművész hangsúlyozta, hogy a versenyre szükség van, mert ez ad ideális fórumot a hangszerrel foglalkozó tanároknak és diákoknak. Örvendetesnek ítélte a zsűri, hogy a kamarazene terén nem csak mennyiség, de minőség szempontjából is jelentős fejlődés tapasztalható. Ez annál is inkább fontos, mert az amatőr muzsikálás fenntartásához elengedhetetlen a kamarazenei gyakorlat, a zeneszerető felnőtté nevelésnek ez az egyik legjobb eszköze.
 A verseny maga a sok szereplő miatt kissé túlzsúfolt volt, így viszonylag kevés idő jutott az egyes számok értékelésére, de a zsűri tagjai minden hozzájuk fordulónak elmondták véleményüket és a további munkához megfelelő tanácsokkal szolgáltak.
 Felmerült, hogy indokolt lenne legalább egy-egy iskolán belül valamiféle előválogatás, vagy egy kötelező mű előírása, aminek révén a versenyzők jobb összehasonlítására nyílhatna mód. Az a vélemény is elhangzott, hogy talán szerencsésebb lenne verseny helyett találkozót szervezni, a legjobbakat akkor is ki lehetne emelni, de nem kellene rangsorolni, ami a művészetben mindig a legnehezebb.
 Herencsár Viktória cimbalomművész, aki a Cimbalom Világszövetség elnöke, továbbá a Besztercebányai Művészeti Akadémia tanára is, utalt arra, hogy a cimbalom nem csak Magyarországon népszerű, hanem nemzetközi hangszer. A Cimbalom Világszövetség tagjai vagy 30 országból tevődnek össze. Ukrajnában, Oroszországban cimbalom zenekarok működnek, Kínában pedig vagy 20 000 cimbalmost tartanak számon. Ennek megfelelően egyre több külföldi zeneszerző is komponál cimbalom műveket, amelyeknek a hazai megismerése is fontos lenne, s ebben a Világszövetség tudna segítséget nyújtani.
 Felmerült, hogy a cimbalomoktatás elterjedésének a hangszer viszonylag magas ára is egyik akadálya: az 1-2 milliós vételárat a szülők általában nem tudják megfizetni, s az iskolák közül is csak kevés képes azt előteremteni. Tanulóhangszereket nem igen gyártanak, így csak a régi hangszerek vétele marad lehetőségként, vagy az import, de ennek lehetősége is korlátozott. /Ugyanakkor a magyar készítésű mesterhangszerek viszont világszerte keresettek./ 
 A zsűri elnöke és tagjai egyöntetűen elismeréssel szóltak a Rácz Aladár Zeneiskola példamutató versenyszervezéséről és arról, hogy az iskola új hangversenyterme milyen ideális helyszíne a versenynek. 
 A cimbalomverseny befejezését követően került sor arra a műsorfüzetben szerényen csak hangszerbemutatónak nevezett igen magas színvonalú hangversenyre, amelyen először Horváth Anikó csembalóművész, a csembalóverseny zsűrijének elnöke adott elő egy hatalmas francia barokk csembalóművet rendkívülien magas színvonalon, majd Herencsár Viktória cimbalomművész, a cimbalom zsűri tagja és két kiváló tanítványa: az ukrajnai Michael Zacharia, a J.E.Bella Konzervatóriu I.o. tanulója, valamint a szlovákiai Vladimir Homola, a Besztercebányei Művészeti Akadémia I. évf. növendéke szerepelt virtuóz cimbalomszámokkal külön-külön, majd együttesen is, nagy sikerrel. Ezt követte a díjkiosztás és a gálahangverseny, amelyen a két verseny díjnyertesei szerepeltek.

 A IV. Országos Zeneiskolai Rácz Aladár Cimbalomverseny Zsűrije: Elnök: Fábián Márta cimbalomművész. Tagjai: Zelinka Tamás zenetanár, a Parlando c. folyóirat felelős szerkesztője; Herencsár Viktória cimbalomművész, a Besztercebányai Művészeti Akadémia docense, a J.E. Bella Konzervatórium tanára, a Cimbalom Világszövetség elnöke. A verseny titkára: Papp Károlyné főiskolai adjunktus, a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda zenei szakértője

 A verseny támogatói: Oktatási Minisztériuzm, Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal, Fővárosi Pedagógiai Intézet, XVI. ker. Önkormányzat Kulturális és Sport Bizottsága

A versenyen résztvevő zeneiskolák:
Óbudai Népzenei Iskola, Bp. III. ker.; Erkel Gyula Zeneiskola, Bp. IV. ker.; Józsefvárosi Zeneiskola, Bp. VIII. ker.; Szent István Király Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola. Bp. XIV. ker.; Hubay Jenő Zeneiskola, Bp. XV. ker.; Rácz Aladár Zeneiskola, Bp. XVI. ker.; Lajtha László Zeneiskola, Bp. XX. ker.; Talentum Alapfokú Művészeti Iskola, Bp. VII. ker.; Nagykovácsi Alapfokú Művészeti Iskola
A IV. Országos Zeneiskolai Rácz Aladár Cimbalomverseny díjnyertesei:
I. korcsoport:
Szóló kategória:
I. díj:  Pikó Dominika  Óbudai Népzenei Iskola
      Tanára: Béresné Szöllős Beatrix
   Csemer Zsolt   Talentum Művészeti Iskola
      Tanára: Tóth Elek

II. díj:   Krausz Máté   Józsefvárosi Zeneiskola
      Tanára: Demlyén Krisztina
   Gáspár Rudolf  Józsefvárosi Zeneiskola
      Tanára: Gerencsér Ferencné

III. díj: Boros Péter   Szent István Király Zeneiskola
      Tanára: Nagy Katalin

Kamara kategória:
I. díjat a zsűri nem adott ki
II. díj:   Szabó Emese
   Pető Katalin
   Pető Andrea   Rácz Aladár Zeneiskola
      Tanáruk: Rácz Attiláné

III. díjat a zsűri nem adott ki

II. korcsoport:
Szóló kategória:
I. díj:   Vörös Enikő   Hubay Jenő Zeneiskola,XV.ker.
      Tanára: H. Fábián Jolán

II. díj:   Szepesházy Márta  Lajtha László Zene- és Művészeti Isk., Bp. XX. 
      Tanára: Maróczy Gabriella

III. díj:  Kiss Gyula   Józsefvárosi Zeneiskola
      Tanára: Gerencsér Ferencné

Kamara kategória:

I. díj:   Bóbis Szilvia
   Vörös Enikő   Hubay Jenő Zeneiskola, Bp.XV. ker.
      Tanáruk: H. Fábián Jolán

II. díjat a zsűri nem adott ki

III. díj:  Benedek Orsolya
   Laukó Anna
   Esztergomi Viola  Rácz Aladár Zeneiskola
      Tanáruk: Ráczné Jokó Ilona
 

III. korcsoport:
Szóló kategória:

I. díj:   Telek Noémi   Hubay Jenő Zeneiskola,Bp.XV.ker.
      Tanára: H. Fábián Jolán

II. és III. díjat a zsűri nem adott ki

Kamara kategória:
I. díj:   Egyed Csilla
   Molnár György
   Siska Ákos   Óbudai Népzenei Iskola 
      Tanáruk: Béresné Szöllős Beatrix 

II. díj:   Süveges Anna
   Kalugyer Roland
   Bácsi Mónika
   Veróczki Zsanett
   Hargittai Piroska
   Farkas Melinda  Rácz Aladár Zeneiskola
      Tanárok:  Vályi Nagy Tamásné
        Tomhauser Noémi
        Ráczné Jokó Ilona

A zsűri a kiváló felkészítő munkáért a következő tanárokat részesítette elismerésben: Gerencsér Ferencné, Ráczné Jokó Ilona, H. Fábián Jolán, Csizmadia Angelika.

Péter Miklós