20 éves a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola szimfonikus zenekara

     Jubileumi hangversennyel ünnepelte 20 éves fennállását a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola szimfonikus zenekara a Néprajzi Múzeum dísztermében 2004. március 21-én. A zene felhangzása előtt a IX. kerület polgármestere, dr. Gegesy Ferenc méltatta a zenekar, és a zeneiskola kiemelkedő teljesítményét. Mint mondta, a kerület zenei életének meghatározó intézménye a zeneiskola, amelynek együttesei minden jelentős kerületi megmozduláson részt vesznek. Ezen túlmenően pedig a szimfonikus zenekar külföldön is sikerrel bizonyította a magyar zenei nevelés magas színvonalát, így például a Bécsi Ünnepi Heteken való ismételt szereplésével. Az iskolát fenntartó kerületi önkormányzat mint eddig, úgy a továbbiakban is tőle telhetően támogatja a zeneiskola és együttesei, így a 20 éves szimfonikus zenekar munkáját, mely alapító karnagya, Szentmáry Kálmán igazgató vezetésével érte el eddigi jelentős sikereit.
    A polgármesteri köszöntő után a szimfonikus zenekar Bach: d-moll kettősversenyével indította a jubileumi hangversenyt. A két szólista közül az egyik Bődi Melinda, az iskola hegedűtanára volt, a másik Tari Balázs, a Tanárképző Intézet hallgatója, a zenekar egykori tagja. A Bach-mű magas szintű előadását követően az iskola Régizene együttese Kállay Gábor vezetésével Rossi, Gabrieli, Hasse műveket, valamint Zsigmond magyar, és V. Károly spanyol király udvarából származó darabokat adott elő nagy sikerrel. Tovább színesítette a hangverseny műsorát a Varasdy Ernő által vezetett ütőegyüttes Evans amerikai szerző négy táncával. Végül ismét a szimfonikus zenekar következett Csajkovszkij Csipkerózsika c. művéből a Keringő előadásával, végül pedig Offenbach: Orpheus az alvilágban c. művének virtuózan előadott nyitányával.
    A nagy sikerű jubileumi hangverseny után Szentmáry Kálmánt, a szimfonikus zenekar alapító karmesterét, az Ádám Jenő zeneiskola igazgatóját kérdeztük: melyek voltak az elmúlt két évtized legjelentősebb eseményei és eredményei, valamint hogy milyen jelentőséget tulajdonít a zenekar működésének az iskola zenei nevelési munkájában?
    Szentmáry igazgató úr először az utóbbi kérdésre adott választ: szerinte a zenekari munka közösségteremtő ereje meghatványozza a zenei nevelés hatékonyságát. A zenekari tagok általában tovább folytatják zenei tanulmányaikat, mint a többiek, mert számukra a közös muzsikálás élménye olyan örömteli esemény, melytől nem kívánnak elszakadni. Ezt bizonyítja az is, hogy a zenekarban jó néhány olyan fiatal is játszik, akik már nem zeneiskolai tanulók, de a zenekari muzsikálás öröme visszahúzza őket. Az iskola tanárai maguk is példamutató lelkesedéssel vesznek részt a zenekar munkájában. Így például Varasdy Ernő és Kovácsné Angyal Magda kezdettől segítik a zenekar munkáját, Bodonyi István pedig az utóbbi években nyújtott igen sok segítséget több évtizedes zenekari és pedagógiai tapasztalatát felhasználva. A zenekar olyan értelemben is ösztönző a zeneiskolai tanulás során, hogy zenekari tagnak lenni kitüntetés: a zenekar munkájában csak a legjobb eredményt elérő növendékek vehetnek részt.
    Az elmúlt húsz évre visszatekintve Szentmáry igazgató úr szerint a legfontosabb és legjellemzőbb az volt, hogy a kerület kisebb-nagyobb kulturális rendezvényein és eseményein a szimfonikus zenekar mindig jelen volt: szerepelt a Ferencvárosi Ünnepi Játékokon, és számtalanszor a József Attila lakótelepi Közösségi Házban, valamint a kerületi iskolákban és templomokban (pl. a Kálvin-téri református templomban, az Örökimádás templomában, Szt. Kereszt templomban, stb.). A kerületen kívül olyan ünnepi alkalmakon, mint. a Parlament kupolatermében szervezett gyermeknapi műsorban, vagy nyári promenád-koncerteken Leányfalun vagy Fonyódon, ami mind különleges élményt nyújtott a zenekar tagjainak. Még inkább így volt ez a külföldi meghívásra létrejött hangversenyeken, amelyek közül a legemlékezetesebbek a németországi Braunschweigban, és a Bécsi Ünnepi Játékokon kétszer is létrejött fellépés, de a kárpátaljai Ungváron adott hangverseny is felejthetetlen marad. A IX. kerületen belül pedig kialakult a rendszeresen visszatérő hangversenyek sorozata: így az „Adventi koncertek” vagy a „Tavaszi hangversenyek”, valamint a Néprajzi Múzeum dísztermében minden évben megtartott hangverseny.
    A zenekari muzsikálásra nevelésnek egyik fontos eredménye, hogy a zenekar egykori tagjai közül ma már jó néhányan hivatásos zenekarokban játszanak, sokan pedig most készülnek a zenei pályára a zeneművészeti szakközépiskolákban vagy már a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen vagy a Tanárképző Intézetben. Közülük is többen vissza-visszajárnak, de igen nagy örömet szereznek azok az amatőr muzsikusok, akik más hivatást választva is még mindig tagjai a zenekarnak. 20 év igen nagy idő egy zeneiskolai zenekar életében: a zeneiskolai tanulók 5-8 éves „rotációját” figyelembe véve ez 3-4 zeneiskolai „generáció” váltakozását jelenti. Ha egy zenekar ennyi időn át folyamatosan képes sikeresen helytállni, az biztos jele a kialakult jó közösségi szellemnek.
    Ez jellemzi egyébként az iskola többi együttesét is: így a Varasdy Ernő által vezetett, szintén több évtizedes múltra visszatekintő Ütőegyüttes, valamint a Kállay Gábor vezetése alatt működő Régizene együttes munkáját is.
    Visszatérve a kiindulóponthoz: a zenekari munkának jelentős kisugárzó hatása van az egész zeneiskolára, élményszerűvé téve a zenetanulást, e mellett pedig jelentősen gazdagítja egy-egy város vagy városrész kulturális életét - summázza tapasztalatait  Szentmáry Kálmán igazgató úr, a jubiláló szimfonikus zenekar alapító karmestere.
    A magunk részéről szívből gratulálunk a zenekar eredményeihez, és további sok sikert kívánunk a következő évekre-évtizedekre.