POLDINI EDE: Farsangi lakodalom

Poldini Ede (1869-1957) ősei Itáliából vándoroltak be Magyarországra. A Nemzeti Zenedében egyszerre több hangszeren is tanult, majd Bécsbe került és koncertező zongoraművész lett. Hangversenykörútjai során bejárta egész Európát, majd Svájcban (Vevey) telepedett le. Zeneszerzőként elsősorban zongoradarabokat írt a liszti romantikus iskola stílusában, operái (Csavargó és királylány, Hamupipőke, Csipkerózsika, A vasorrú bába) főleg lírikus hangvételűek és romantikusan dallamosak.  Legismertebb műve a Farsangi lakodalom, amelynek ősbemutatója a budapesti Operaházban volt 1924. február 16.-án. A közönség elbűvölve hallgatta a magyaros hangvételű, lendületes sodrású, temperamentumos muzsikát, amely százas szériákat ért meg Operaházunkban. 1958-ban az Erkel Színház felújította a vígoperát. A Hungaroton Records a mű 1985-ös rádiófelvételét rögzítette CD-korongra, amelyen a magyar operaművészet kiválóságai énekelnek-játszanak. A mű meghallgatását elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretik a vígoperát, akik kedvelik a naivan kedves szerelmi történetet és a bájosan kedves dallamosságot. Poldini Ede ugyanis igazi profi: művében mesterien egyesíti a XIX. századi francia-német vígoperai hagyományt a múlt századi magyar opera nyelvezetével: a mű magyar millieu-ban lejátszódó cselekményéhez nagyszerűen rímel a verbunkos zene és a magyar daljátékok-operettek stilizált nyelvezete. Kitűnő, hogy a kedves és naiv mesét a CD-korong műsorfüzete tartalmazza. Kaisinger Rita kiváló ismertetője pedig találóan jellemez: „a németes, helyenként finom kromatikával átszőtt diatonikus zene verbunkos- fordulatokkal való hangulatos ötvözete, a színpadi előadástól független népszerűséget” garantál napjainkban is a műnek. A Farsangi lakodalom sikerszámai: az „asztali zene”, vagy Kálmán-diák szólóhegedűvel kísért áriája még a kőszívű zenehallgatót is ellágyítja. Az ősbemutatón Székelyhidy Ferenc énekét Hubay Jenő hegedűművész kísérte.  (Sajnos most csak Hormai-Horváth József nevét ismerjük, az MRT zenekarának szólóhegedűsét nem!) 
A mű története bájosan egyszerű: egy hófúvás miatt nem érkezik meg Zsuzsika kisasszony gazdag vőlegénye a lakodalomra. Péter nemzetes úr leánya emiatt egyáltalán nem szomorú: nem szereti jövendőbelijét. A család befogad a környékbeli utakon rekedt idegeneket. Köztük Kálmán-diákot is. A diák és Zsuzsi egymásba szeretnek. A várható konfliktust szerencsére Zsuzsika gazdag kérője oldja meg: ő is hó-fokságába kerülve időközben eljegyezte annak a háznak a kisasszonyát, amelynél menedéket talált. Most már semmi akadálya Zsuzsi és Kálmán lakodalmának.
Tündéri mese és kedvesen vidám muzsika. Ez ígéri Poldoni Ede Farsangi lakodalmának meghallgatása.

(Hungaroton Classic-HCD 31974-75-Magyar Millennium 2000 sorozat)