Tündérvilágban jártunkA Garabonciás Együttes előadásárólKülső, belső viharoktól, gyűlölködéstől, csapásoktól terhes korokból jó néha békésebb világba menekülni. Ilyenkor hálásak vagyunk azoknak, akik ehhez hozzásegítenek és a művészet szárnyán elröpítenek a valaha volt – vagy csak elképzelt – szebb világba. Ilyen varázslat részesei lehettünk, amikor beültünk a Gödöllői Királyi Kastély meghitten kicsi barokk színházába, ahol a Garabonciás Együttes „Tündérvilág” előadása – ha csak percekre – megelevenítette egy letűnt kor álomképeit. A gyönyörűen restaurált, stílusos „ékszerdoboz”, a kis barokk színház méltó hangulatot adott a táncjátéknak, amelyhez Shakespeare Szentivánéji álom c. műve és Henry Purcell A tündérkirálynő c. operája sugallt ihletet az alkotó-dramaturg-rendező Váradi Istvánnak, valamint művész-tanár munkatársainak: Kovács Gábor tánctörténésznek, Aranyos Ágota koreográfusnak, Tarcsa Zoltán játékmesternek és Pető Beatrix jelmeztervezőnek. A táncjáték megalkotása és előadása a gyermekek és ifjak tolmácsolásában túlmutatott a források mondanivalóján. Csaknem profiszintű alakításuk, elegáns mozdulataik, kecses táncuk, arc- és szemjátékuk, humoruk, jellemábrázolásuk valódi átélésről tanúskodott, harmóniában Purcell zenéjével, közel hozva a nézőkhöz az idealizált „boldog időt”. Említsük meg az előadás kiváló szólistáit: a tündérkirályi párt táncoló Péter Boglárkát és Fazekas Sándort, a Puckot alakító Kutassy Annát. Mi, nézők – kicsik és nagyok – a garabonciásokkal töltött derűs, varázslatos órára még sokáig emlékezni fogunk. A darab előadása – annak szándéka és sikere – a zenepedagógia számára is fontos. A zeneszerető és zenét tanuló fiatalok előtt „megmozdul” a zeneirodalom, tartalmat kapnak a műfaji kategóriák, melyek itt tánctörténeti oldalukról is megmutatkoznak. Ez – helyenként – a korabeli tánczenét jelenti, ahogy a mi fiataljaink látókörébe kerül. Mutassuk meg minél több zenetanulónak! Ha az órarend megengedi, és a lapos közpénztárcát a művészetoktatás kiolthatatlan szenvedélye ellentételezheti, mutassuk meg, akár tanítsuk – ha csak néhány órában is – a történelmi táncokat a zeneiskolásoknak,. A Garabonciás Együttes biztosan segít ebben. Hálából a páratlan élményért kívánjuk, hogy eddigi – korok zenéjét, táncait felidéző – hazai és külföldi sikersorozatuk, művelődéstörténeti missziójuk eredményesen folytatódjék a maguk és közönségük épülésére, életünk megszépítésére. Dr.
Soltész Elekné
|