Horváth Kiss László

 

A Zenepedagógus Szakosztály Működési Szabályzatának ismertetése

 

A Működési Szabályzat nem a magyar zeneoktatás történetének és eredményeinek regisztrálása. Nem független tőle, de nem az eddig elért eredmények megtartását, hanem a zeneoktatás továbbfejlesztését hivatott szolgálni.

 

A fejlődés alapvető feladatai szabták meg mélyreható vizsgálat során a feladatok megvalósítására jelenleg és a közeljövőben legalkalmasabbnak látszó formát. Az alakuló konferencia bölcs gyülekezetének kell eldöntenie: a működési szabályzat alkalmas-e arra, hogy útjelző legyen; és a következő idők munkája mutatja meg, hogy ezt a formát meg tudjuk-e tölteni a célok elérését biztosító tartalommal?

 

Mivel a hozzáállásban és szemléletében szocialista embertípus felnevelése átfogó problémája egész életünknek, nem lehet ettől a problémától mentes a zene és a zenei nevelés sem. Nem lehet mentes, mert a zene nem valami különleges, embernélküli és emberfeletti tünemény. Az ember életével szorosan összefüggő, attól elválaszthatatlan jelenség.

 

Éppen ez a fennálló és átfogóan megoldatlan probléma - a szocialista embertípus felnevelése tette szükségessé és ma már halaszthatatlanná a Zenepedagógus Szakosztály megalakítását. Ez tette előremutató terveink megvalósulásának alapjává, a Szakosztály alapvető céljának meghatározását:

 

A „Szakosztály” alapvető célja a magyar zeneoktatás elvi-eszmei kérdéseinek tisztázásával a szocialista társadalmi rend szolgálatában álló egész magyar zeneművészet célkitűzéseinek megvalósítása.

 

Nem követnénk hűen zeneoktatásunk fejlődését, ha ugyanakkor észrevétlenül hagynánk az oktatók részéről egyre inkább megnyilvánuló szocialista szellemű törekvéseket. Különösen nem követnénk hűen a fejlődést, ha figyelmen kívül hagynánk a társadalom szocialista fejlődésével egyre követelőbben dörömbölő igényeket, amelyek lényegét így foglalhatnánk össze: Az ember nemcsak jól, de szépen is akar élni! És mivel a szépség elválaszthatatlan az ismeretektől, nyissátok meg a hozzánk közelálló, a bölcsődaltól a gyászénekig összefüggő szépségek birodalmának, a zenének a kapuját.

 

Aki nem akarta tudomásul venni a dörömbölést - ilyenek kevesen voltak! - annak tudomásul kellett vennie Pártunk és kormányzatunk határozatait. 1950-től zeneoktatásunk formájában szocialistává, mindenki számára hozzáférhető vált.

 

A továbbiakban kiemelte a Szakosztály feladatai közül az a) pontban foglaltakat: „A Szakosztály tömöríti azokat a zenepedagógusokat, alkotó és előadó művészeket, akik eddigi eredményeik, állásfoglalásuk és meggyőződésük alapján hivatottak a zenepedagógia szocialista elvi alapokon álló továbbfejlesztésére - javaslatot tesz a zeneoktatás alsó-, közép- és felsőfokú intézményei munkájának összehangolására és egységére. Legfőbb tevékenysége, hogy felméri, és állandóan ellenőrzi a zeneoktatás eredményeit és hiányosságait, tagozatain keresztül elkészíti, és széleskörű vitára bocsátja az oktatási munka megjavításának terveit, s az elfogadott terveket megvalósítás végett a zeneoktatás irányítását végző szervek elé terjeszti.”

 

Major Tamás elvtárs az MSZMP VII. Kongresszusán így foglalta össze a ma és holnap magyar művészének feladatát: „a művésznek mindennap találkoznia kell az új világgal.”

 

Pártunk VII. kongresszusa erre a feladat-megjelölésre ráütötte a minden többi művészetre érvényesség pecsétjét.

 

A zenepedagógus úgy találkozhat mindennap ezzel az új világgal, ha ismeri ennek az új világnak nemcsak problémáit, de ismeri terveit és céljait is.

 

Egyértelmű állásfoglalásról és egyértelmű harcról van itt szó.

Benke Valéria művelődésügyi miniszter elvtársnő a Zeneművészeti Szövetség alakuló gyűlésén mondta:

 

„A mi mostani állami, társadalmi és politikai életünknek jellemző vonása az, hogy sok szerény iparkodást fog össze, és az összefogás, a közösségi erőfeszítés révén a sok szerény iparkodás nagyot produkál.”

 

Kérem Önöket, ennek jegyében vizsgálják, fogadják el és valósítsák meg ezt a tervezetet. A hivatás és az emberség egymástól el nem választható felelősségével.