1. Bevezető

 Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Előadásomban a a6–12 éves kori gyermekek zenei tudatának fejlődését szeretném bemutatni.
 A dallami, ritmikus és harmonikus tudat lépcsőzetesen fejlődik. Hogy a gyermeket az ő egyéni felfogás– és megértésbeli lehetőségeiben segíteni tudjuk, fontos, hogy azokról minél több ismerettel rendelkezzünk. Így tudjuk a legjobban elkerülni, hogy tőle túl keveset, vagy éppen túl sokat követeljünk, és a lehetséges legjobb eredményt érjük el.
 A Maria Montessori által “érzékeny fázisok”-nak nevezett korban a gyermek az éppen soron következő fejlődési lépéskor szokatlanul erős tanulási vággyal, csodálatraméltó kitartással és sok energiával rendelkezik. Gondoljunk csak a járni–tanulás korszakára! A pedagógus feladata, hogy ezeket a fázisokat felismerje, lehetőségeit kiaknázza, stabilizálja és finomítsa, így hoz létre egészséges, erős alapot a további zenei fejlődés számára. Amit kihagyunk, vagy átugrunk, azt többé nem fogjuk igazán pótolhatni, hiszen  a gyermekkori felfogás intuitív, érzelmi síkon zajlik. Az érzelmi felfogás csak kb. 10–12 éves kor között alakul ki. És a zenélésben éppenhogy döntő szerepet játszik úgy az intuitív és érzelmi felfogás, mint az intuitív és érzelmi emlékezet is. Erre előadásom folyamán még visszatérek.
 A Willems–módszert a svájci zenepedagógus Eduard Willems (1890–1978) alapította meg. 6 hónapig tanulmányoztam a módszert Franciaországban, és megállapíthattam, hogy nemcsak a zenei fejlődést, hanem az emberré formálódást is kiválóan szolgálja. Hogy ez hogyan lehetséges, azt a módszer mélyén rejlő filozófiai és pszichológiai alapok által érthetjük meg.
1. Szoros kapcsolat van ember, zene és kozmosz között. A dallam az ember érzelmi rendszerére, a harmónia a szellemire, és a ritmus a vegetatív rendszerre hat..
2. Természetes és hierarchikus rendszer és szabályok érvényesek a zenében, emberben és kozmoszban. Például: a feszültség – oldódás váltakozása (éjszaka – nappal, disszonancia – konszonancia)
3. A zenei nyelv fejlődése analóg az anyanyelv fejlődésével. A gyermek először hangokat és szótagokat mond, később szavakat, majd mondatokat. Először csak hangokat játszik, majd ütemeket, később frázisokat.
 E. Willems alapvető pedagógiai céljai a következőek:
1. A belső hallás fejlesztése. Először hallani kell, csak azután jön a hallottak kivitelezése.
2. A belső elképzelés fejlesztése.
3. A helyes légzéssel történő természetes mozgás és zenei formálás fejlesztése.
4. Az élő ritmus– és tempóérzék fejlesztése.
5. A rend és a törvényszerűségek iránti érzék fejlesztése.
6. Improvizáció, spontán és személyes kifejezés.
7. Az abszolút és a relatív hallás fejlesztése.
8. Az intuitív, érzelmi és értelmi emlékezet fejlesztése.
 A Willems–módszer zenei alapot épít fel. Előkészíti a hallás– és ritmusérzék fejlesztését. E. Willems ehhez gyakorlófüzeteket írt, melyek használata meg kell előzze a szolfézs– és hangszeres oktatást. Mivel az osztrák zeneiskolákban eddig még nincsen kötelező szolfézsoktatás, illetve hallásképzés, így a magam számára egy kompromisszumos megoldás választottam: amennyire az idő engedi, beépítem a Willems–módszert a zongoratanításomba, különösen a kezdőtanításban.
 A Willems–módszert 3 éves korban kell kezdeni. Az 1. fázist kezdeményezési fázisnak nevezzük, melyben a gyermeket fogékonnyá tesszük a zenei jelenségek iránt, megtanul hallani, hangzásokat felismerni, hangzatokat párosítani, és a hangzásmozgások irányát felismerni. Az én munkám ez után a fázis után következik, mivel a 6–7 éves korú gyermekek zongoratanulási céllal jönnek hozzám, és nem előképzőbe.
 Demonstrációm tehát nem tisztán a Willems–módszer ismertetése. Willems elveit szeretném bemutatni, beépítve saját zongoraoktatásomba, ahogyan és amennyire azokat sokéves tapasztalat alapján használom. Ez – idő hiányában – természetesen csak rövidítve történhet, melyhez megértésüket kérem.
 Két tanítványom segítségével szeretnék Önöknek bepillantást nyújtani a zenei tudat dallami, ritmikai és harmóniai fejlődési fázisaiba. Kérem Tamarát és Sanghitát, hogy fáradjanak hozzám.
 Tamara 8 éves, másfél éve tanul zongorázni és mostanáig még nem vett részt hallásképzésben. Családi háttere sem tud zenei fejlődésében sokat segíteni. 6 és féléves korában, amikor osztályomba került, az volt a feladatom, hogy a zenei jelenségek iránti érzékenységét, kíváncsiságát és örömét felkeltsem.
 Mutatunk Önöknek néhány gyakorlatot és játékot ebből a fejlődési fázisból. Ebben a korban különösen fontos az intuitív és érzelmi emlékezet és tudat gondozása! Csak ha egy fázis lehetőségei teljesen ki lettek aknázva, a megszerzett tudás stabilizálódott és kifinomodott, jön el a következő lépés ideje.
 Második tanítványom, Sanghita 12 éves, és ötödik éve tanul zongorázni. A zenei alapfogalmakat ismeri, de ő sem járt se hallásképzésre, se szolfézsra.
 Tamarával kezdek.

2. Foglalkozás kb. 8 éves korig
2.1. Dallam, dal (kb. 8 éves korig) (4. fólia)
A fólián az látható, hogy hogyan épül fel a kb. 8 évesek dallami tudata. 6 és 12 év között kb. azonosak a feladatkörök, a feladatok egyre nehezebbek, sokoldalúbbak és összetettebbek.
 Dal
– énekelni és ütemesen ringani (egész hangokra)
– tapsolni a dalt és ütemesen ringani (egész hangokra)
– egyik kézzel a dallam ritmusát kopogni (ütni) az egyik lábon, míg a másik kézzel a másik lábon ütemezni (fél kottákban)
– zongorázni a dallamot
– a dallamot hangnévvel énekelni
– a dallamot mollba transzponálva zongorázni
 Improvizálás (tanár és diák kérdés–feleletet énekelnek)
– lassan – gyorsan
– szomorúan – vidáman
– tonikán kezdeni, és tonikán befejezni
– tonikán kezdeni és dominánson befejezni
 Hangközök
A következő daloknak csak a kezdetét énekeljük, tanári zongorakísérettel. Ezután megnevezzük a hangközöket.
– Fuchs, du hast... (nagy szekund)
– Hopp, hopp, hopp... (nagy terc)
– Ein Männlich... (tiszta kvart)
 Emlékezet
– játék a csúszkasíppal
A tanár játszik valamit, a tanuló utánaénekli és kézzel a levegőbe rajzolja a dallam mozgását.
– játék öt haranggal
– egy dallamot utánaénekelni, majd eljátszani a zongorán
 Lapról olvasás (+ 1 kottapélda)
– megnevezés: a hangmagasság azonos marad, magasabb lesz, mélyebb lesz, ugrás, lépés
– éneklés hangnévvel
– zongorázás
Zongorázási példa: R. Schumann: A szilaj lovas (fél– és egész zárlat) (2. kottapélda), J. Haydn: részlet a G–Dúr szonátából, Hob. XVI/8, Allegro. (Ismertessük fel: frázis, dallam, kíséret)
2.2. Ritmus, ütem (kb. 8 éves korig)
Ez a fólia címszavakban mutatja be a ritmikus tudat felépítését.
 Szabad játék a zongorafedélen különböző tempóban, változó dinamikával és súlyos – súlytalan ütemrészekkel.
 Emlékezet
– játék sípkalapáccsal
– hosszú – rövid hangkalapáccsal (tapsolni és leírni)
– egy–egy 4/4-es, illetve 3/4-es ütemű példa után – tapsolása
 Lapról olvasás
– tapsolás tábláról
– zongorázásra: a tanuló sétál, fut, ugrik a hangértékeknek megfelelően
– két kézzel a zongora fedelén kopogni egy kottapéldát
Megjegyzés: tanítás közben ritmus–diktandókat is tartunk. Idő hiányában most ettől eltekintünk.
2.3. Harmónia, akkord (kb. 8 évesig)
Ezen a fólián a harmóniai tudat fejlődését láthatjuk.
 Szabad játék (A tanár akkordhangokat játszik, a diák a hangmagasságoknak megfelelően a hasára, nyakára, vagy a fejére mutat.)
 Hármashangzat (Dúr – moll, vidám – szomorú)
 A hármashangzatot és fordításait énekelni és zongorázni.
 Dalkíséret
– Hänschen, klein... (tonika, domináns)
– Fuchs, du hast... (tonika, subdomináns, domináns)

A következőkben azt szeretném bemutatni, hogy hogyan fejlődik tovább a dallami, a ritmikai és a harmóniai tudat 12 éves korig. Kérem Sanghitát, hogy jöjjön ide hozzám.

3. Gyermekek tanítása kb. 12 éves korig
3.1. Dallam, dal (kb. 12 évesig)
Ezen a fólián a dallami felfogás továbbfejlesztése látható.
Példa: J. S. Bach: 7. (e-moll) háromszólamú invenció  (3. kottapélda)
 Dallam
– énekelni
– hangnévvel énekelni
– zongorázni
– transzponálni
– 1. szólamot zongorázni, 3. szólamot a térden kopogni (ütni)
– 1. szólamot énekelni, 3.-at játszani
 Emlékezet
– az 1. szólamot fejből énekelni és játszani
 Improvizálás kadenciával (tonika, szubdomináns, domináns és egyebek)
 Lapról játék
– kettősfogások   (4. kottapélda)
– akkordok   (5. kottapélda)
– 4–szólamúság zongorára (2 kézzel)  (6. kottapélda)
Zongorázási példa: W. A. Mozart: részlet a C–Dúr szonátából, KV 279, I. tétel, Allegro. (Ismertessük fel: frázis, dallam, álzárlat.)
3.2. Ritmus, ütem (kb. 12 évesig)
Ezen a fólián a ritmikus felfogás továbbfejlesztését láthatják. Mint látható, ezen a fólián a “lapról játék” és az “emlékezet” pontok fel vannak cserélve a kb. 8 éves korú gyermekeknek szóló fóliával szemben. Ennek természetes oka az, hogy a 8 éves gyermekek általában még nem képesek arra, hogy írott szövegből mentális tartalmat direkt módon vegyenek át. Idősebb korú gyermekeknél viszont ez általában már nem probléma.
 Lapról játék
J. S. Bach: c–moll háromszólamú invenció (No 2.), 12/8-os ütem.  (7. kottapélda)
– jobb kezet kopogni, majd játszani
– jobb kéz kopogja a ritmust, a bal ütemez
 Emlékezet
J. S. Bach: c–moll háromszólamú invenció
– kívülről kopogni
– kívülről játszani
 Improvizálás 12/8-ban
 Triolák megérzése  (8. kottapélda)
Zongorázási példa: W. A. Mozart: részlet a C–Dúr szonátából, KV 279, 2. tétel, Andante, 14. – 28. ütem: kopogni és játszani (a triolák különbözően kapcsolódnak az ütemhez)
3.3. Harmónia, akkord (kb. 12 éves korig)
 Improvizálás – a tanuló szabadon énekel a tanár által játszott akkordokhoz.
 Akkordok (bővített, szűkített)
– énekelni
– fordításokkal játszani
– felismerni
 A belső elképzelés és a kivitelezés összekapcsolása
– 1. gyakorlat: két hangzó csövet (műanyag gégecső) egyforma erősen lendítünk, hogy ugyanaz a hang jöjjön létre  (unisono)
– 2. gyakorlat: az egyik cső az alaphangot adja, a másik felhangokat
 Dalkíséret

4. Összefoglalás és záró megjegyzések
Az ember harmóniai, ritmikai és dallami tudata lépcsőzetesen fejlődik. Ahhoz, hogy úgy a zenei, mint az emberi fejlődésben egységes fejlődést tegyünk lehetővé, a pedagógusnak minden egyes fejlődési fokra különlegesen rá kell hangolódnia. Az intuitív, érzelmi és értelmi tudatot úgy külön–külön, mint együttesen is fejleszteni kell. Hibás lenne hangszeres technikai virtuozitást tanítani anélkül, hogy egyidejűleg a játszott zenéhez szükséges lelki és szellemi megértést is fel ne építenénk.
E. Willems egy mondásával szeretném előadásomat zárni:
 “A zene a lélek kapuja”
Emlékezzünk újra és újra, hogy mi, zenepedagógusok azt a szép, és kihívásokat tartalmazó feladatot kaptuk, hogy fiatalokat, ébredésük és felnőtté válásuk idején kísérjünk és támogassunk.