Parlando 1962/5,

 

A „Jeunesses Musicales”

 

A zenei ismeretterjesztésről folyó vita során - úgy véljük - nem lesz érdektelen, ha beszámolunk egy olyan nagy múltú zenebarát-szervezet munkájáról, mint a francia „Jeunesses Musicales”-é.

***

 

Maurice Fleuret fiatal zenetudós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására már több ízben járt Magyarországon, hogy Bartókról szóló disszertációjához anyagot gyűjtsön. Maurice Fleuret a „Jeunesses Musicales” állandó „konferanszéja”. Kérésünkre az alábbi cikkben vázolta a mozgalom tevékenységét.

 

***

 

A második világháború előestjén, 1939-ben, a Durand és társa zeneműkiadó egy fiatal osztály vezetőjének, René Nicoly-nak az az ötlete támadt, hogy a katonai szolgálatra behívott diákokat szabad idejükben zenével szórakoztassa és nevelje. Kezdeményezéséhez megnyert néhány előadóművészt és így csakhamar megtartották első hangversenyüket, melynek műsorán Haydn, Mozart és Beethoven művei szerepeltek. A bevezető és magyarázó szöveget' maga René Nicoly mondta el. A műsort a mintegy ezer főnyi, fiatal katonákból álló hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Hatalmas sikere volt a további katonahangversenyeknek is.

 

1940-ben, a fegyverszünet után, René Nicoly a párizsi Stanislas liceum diákjai részére rendezett előadásokat. Ezeken a zenedélutánokon kiváló művészek léptek fel, s az egyes műsorszámokat fiatal előadók magyarázták. A mozgalomba rövidesen több nagy párizsi középiskola, mint a Bossuet, a Louis-le-Grand, a Jules Ferry liceum is bekapcsolódott…

 

Ezek az eredmények lassanként megérlelték a francia „Jeunesses Musicales” alapításának gondolatát. A mozgalom azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből származó fiatalokban

 

felébressze a zene iránti fogékonyságot

 

és ezáltal hozzásegítse őket ahhoz, hogy testben és lélekben kiegyensúlyozott emberekké váljanak.

 

A körülmények nem voltak éppen kedvezőek. Amikor a zene az ifjúság nevelésében alárendelt szerepet töltött be, mikor könnyű szórakozásnál alig jelentett egyebet, a „Jeunesses Musicales” azt igyekezett elérni, hogy a zenének, az emberi kultúra egyik lényeges alkotóelemének ugyanolyan megbecsülést biztosítson, mint amilyenben a matematika, az irodalom vagy a sport részesül.

 

A cél nem az volt, hogy a fiatalok gyorsan megismerjék a szolfézs alapfogalmait, az sem, hogy elméleti tudásuk alapján megkülönböztessék a dó-t a fá-tól, vagy azonnal tisztában legyenek a hangjegyek értékével. A zene iránti vonzalmat kellett bennük mindenekelőtt felkelteni, a zenehallgatáshoz kellett őket hozzászoktatni, hogy

 

a művek közvetlen megismerése útján,

 

kifinomult ízléssel és biztos érzékkel tudjanak a zenéhez közeledni. A zene megszerettetéséhez és az ifjúság zenei műveltségének biztos megalapozásához meg nem alkuvó műsorpolitikára volt szükség, meg arra, hogy a tolmácsolt művek mindig kitűnő előadásban hangozzanak el.

 

A „Jeunesses Musicales” megalakulása óta mindig gondoskodott arról, hogy hangversenyein a legnagyobb előadóművészek is közreműködjenek. Olyan nagy nevek mellett, minrt Ginette Neveu, Marguerite Long, Hélene Bouvier, Rubinstein, Kempff, Cortot, Isaac Stem, Markévitch stb., kiváló francia és külföldi együttesek rendszeresen fellépnek az ifjúsági hangversenyeken… Zeneszerzők szintén gyakran látogatnak el a fiatalokhoz. Arthur Honegger, Darius Milhaud, Francis Poulenc, Luigi Dallapiccola, Florent Schmitt, Menotti, Villa-Lobos nem egyszer ismertették és elemezték saját műveiket a „Jeunesses Musicales” hangversenyein.

 

A műsorokat többnyire előadás vezeti be. A „konferanszié” méltatja a bemutatásra kerülő műveket, beszél az egyes szerzőkről, elemzi stílusukat, példákkal igyekszik megvilágítani a művek formai építkezését, és így sokoldalúan segíti hozzá a zenében járatlan fiatalokat a művek megértéséhez. Olyan kiváló zenetudósok és esztéták, mint Norbert Dufourq, Roland Manuel vagy Marc Pincherle szintén tartanak magyarázó előadásokat…

 

A „Jeunesses Musicales” új közönséget nevel, olyan közönséget, amely szereti és megérti a zenét. A mozgalom tagjai, diákok, ifjúmunkások és a legkülönbözőbb munkahelyeken dolgozó fiatalok, szívesen járnak a hangversenyekre. Közülük sokan itt kerülnek először közvetlen kapcsolatba a zenével, azzal a művészettel, amely közös nyelve a világ népeinek.

***

 

1941-42-ben a „Jeunesses Musicales” hallgató tábora már annyira növekedett, hogy a hangversenyeket a középiskolákból át lehetett helyezni a legnagyobb párizsi koncerttermekbe. A tagok száma ekkor már 6000 fő. René Nicoly a háború és a német megszállás ellenére is igyekszik fenntartani a mozgalmat, amelynek hivatalos jelleget sikerül adnia oly módon, hogy a „Jeunesses Musicales”-t mint az „Országos Zenei Bizottság” egyik csoportját jegyezteti be. Edouard Herriot vállalja az elnökséget.

 

1942 júniusában a Pathé-Marconi cég felajánlja a „Jeunesses Musicales”-nak a Chaillot palotában rendezett ún. „gálaestek” főpróbáit; ezeken a hangversenyeken Charles Münch vezényli a „Société des Concerts du Conservatoire” zenekarát.

 

Az opera igazgatója, Jacques Rouché kedvezményes árú jegyeket ajánl fel a J. M. tagjainak, s ezen kívül évenként több külön előadást biztosít részükre. 1942 végén Párizsban már 20 000 tagja van a „Jeunesses Musicales”-nak. Minden hangversenyt háromszor kell megismételni.

 

1943-ban vidéki csoportok alakulnak Reims-ben, Lille-ben, Dijonban, Angers-ben, Troyes-ban. Megjelenik az első közlöny. Louis Martini vezetésével kórust szerveznek.

 

1944-ben a „Concerts du Conservatoire” zenekara, Claude Delvincourt vezényletével először ad hangversenyeket a vidéki csoportok tagjai részére.

 

Az 1943-44-es évadban már 300 000 hangversenyjegyhez jutnak a „Jeunesses Musicales” tagjai.

 

A felszabadulás után Claude Delvincourt lesz a szervezet díszelnöke.

 

1945-ben újabb vidéki csoportok alakulnak Limoges-ban, Nizzában, Lyonban, Strasbourgban. Ugyanez év folyamán Bruxellesben Marcel Cuvelier, a belga ifjúság zenei mozgalmának vezetője és René Nicoly létrehozzák a

 

„Jeunesses Musicales Nemzetközi Szövetségét.”

 

Novemberben megjelenik a mozgalom folyóirata.

 

1946-ban további öt vidéki városban alakulnak fiókszervezetek és az algéri, tuniszi és rabati csoportok megszervezésével Észak-Afrika is bekapcsolódik a mozgalomba. - A „Jeunesses Musicales”-nak szubvenciót szavaz meg az állam. Májusban Bruxellesben lezajlik a „Jeunesses Musicales Nemzetközi Szövetségének” első kongresszusa.

 

1947-ben vidéken húsz, Észak-Afrikában öt fiókszervezet működik. Párizsban megtartják a második nemzetközi kongresszust.

 

1948-ban 150 000 példányban megjelenik a „Jeunesses Musicales” hetilapja. A kórus elnyeri a hanglemezek nagydíját.

 

1949-ben hetvenre emelkedik a fiókszervezetek száma. Az állam növeli a szubvenciót.

 

1950-51-ben fiatal művészek nemzetközi cseréjét hozzák létre Olaszországgal, Kanadával és az Egyesült Államokkal. Kamarazenekarok indulnak vidéki vendégszereplésre.

 

1950-ben a „Jeunesses Musicales”-nak 190 szervezete működik 250 000 taggal. Egy év leforgása alatt 1300 hangversenyt rendeznek kb. 350 előadóművész közreműködésével. Ekkor alakul meg a vándor operatársulat, amely saját zenekarával, díszleteivel és kosztümjeivel turnézik.

 

A mozgalom nevelőtevékenységének elősegítésére megalakul az „Országos Hanglemezklub”.

 

A 10-15 évesek részére külön hangversenysorozatot indítanak.

 

A fiókszervezetek többségében megalakulnak az „Ifjúsági bizottságok”. Feladatuk az, hogy támogassák a körzeti vezetők munkáját, továbbá, hogy kiterjesszék a „Jeunesses Musicales” tevékenységét. 1959-tól kezdve a rádió rendszeres heti adást biztosít a „Jeunesses Musicales”-nak. Újabb cserekapcsolatok létesülnek Dániával, Dél-Amerikával, Spanyolországgal, Jugoszláviával, Japánnal stb… A „Jeunesses Musicales Nemzetközi Szövetségének” kongresszusait évenként más országban rendezik meg.

 

A felsorolt adatok mutatják, hogyan szélesedett évről évre a „Jeunesses Musicales” tevékenysége. A kamarazene és szimfonikus hangversenyek vidéki kiterjesztése,

 

a tehetséges fiatal művészek népszerűsítése,

 

régi és új operák előadása, klasszikus és népi táncok bemutatása mellett a mozgalom más érdemeit is felsorolhatjuk: megkedveltette a francia fiatalokkal a világ legkülönbözőbb népeinek dalait, megszerettette velük Prokofjevet, Bartókot és korunk más kiváló zeneszerzőit, kiépítette a rendszeres nemzetközi művészcserét… Érthető tehát, hogy a „Jeunesses Musicales” lelkes híveinek táborához mind több érdeklődő, tanulni vágyó fiatal csatlakozik.

 

Az elmúlt évadban 8 frank évi tagdíj és esetenként 2,50 frank jegytérítés ellenében a „Jeunesses Musicales” a következő hangversenyeket és előadásokat rendezte a fiatalok részére:

 

 

A „Jeunesses Musicales” 193 franciaországi és észak-afrikai városban működik. A tagfelvétel egyetlen feltétele a 30 éven aluli korhatár.

 

A szervezetet az országos vezetőség irányítja, a művészeti, adminisztratív és anyagi ügyek intézéséért az igazgató tanács, ill. annak elnöke felelős.

 

A közgyűlésen jelen vannak a megyei megbízottak, akik felelősek az egyes városokban működő szervezetekért.

 

Egy-egy hangversenyévad (a szezon októbertől áprilisig tart) műsorterveit az országos vezetőség javaslata alapján a megyei megbízottak állítják össze, kb. nyolc hónappal a koncertszezon megkezdése előtt.

 

A hangversenyek körzetenkénti megszervezése

 

egy évvel előzőleg történik.

Az összeállításnál tekintetbe veszik az iskolai szüneteket, a vasúti menetrendet, az előadóművészek elfoglaltságát és természetesen azt a fontos körülményt is, hogy a megyei megbízottak mikorra tudnak megfelelő teremről gondoskodni.

 

Az országos szervezet a következőképpen működik: Franciaország és Észak-Afrika 13 körzetre oszlik (pl. Bretagne, Normandia, Champagne, Loire stb.). Minden körzethez 15-20 város tartozik. Az egyes körzetekben központilag összeállított művészcsoportok évenként legalább hat hangversenyt adnak. A turnékra az előadóművészeket egy „konferanszié” is elkíséri, aki ismerteti a műsorokat és előadásokat tart meghatározott témákról. Egy-egy hangversenykörút kb. három hétig tart, így a művészek a zsúfolt programok ellenére sem fáradnak ki túlságosan.

 

Ennek a hatalmas szervezetnek az adminisztrálását a párizsi központban mindössze kilenc tisztviselő végzi. Rájuk tartozik az országos hangversenyek lebonyolítása is. A központi adminisztráció mellett jegyiroda működik. Itt árusítják a jegyeket a „Jeunesses Musicales” hangversenyeire, s itt válthatnak kedvezményes árú jegyeket minden párizsi színházba és hangversenyre a „Jeunesses Musicales” tagjai.

 

Azokban a városokban, amelyek igényt tartanak a „Jeunesses Musicales” tevékenységére, a szervezet elnöke a város vezetőivel egyetértésben helyi vezetőt nevez ki. Ezt a megbízást később a közgyűlés megerősíti. A helyi és kerületi vezetők mindenben alávetik magukat az országosan érvényben levő szabályzatnak, amely biztosítja a „Jeunesses Musicales” cselekvési egységét.

 

A kerületi vezetők mellett egy védnökség (comité d'houneur) és egy munkabizottság működik. Az ő hatáskörükbe tartozik a helyi adminisztráció irányítása, a hangversenyek lebonyolítása és a mozgalom népszerűsítése. A kerületi vezetők részt vesznek az országos műsorok megtervezésében és összeállításában. A központ által összeállított hat hangversenyen kívül további előadásokat és koncerteket is rendezhetnek, az elnök hozzájárulásával.

 

A „Jeunesses Musicales” állami támogatásban részesül. (Az elmúlt évben 240 000 új frank szubvenciót kaptak.) Ebből a pénzből fedezik a turnézó művészcsoportok utazási költségeit, és ennek az összegnek a segítségével annyi kedvezményes árú jegyet tudnak biztosítani, hogy a „Jeunesses Musicales” kevésbé tehetős tagjai is gyakran látogathatják a hangversenyeket. A vidéki csoportok a megyétől vagy a várostól is kapnak szubvenciót. Önálló költségvetéssel dolgoznak, de könyvelésüket a párizsi központ ellenőrzi.

 

Mint a legtöbb ifjúsági mozgalom, a „Jeunesses Musicales”

 

is lelkes fiatalokból álló vezetőrétegnek köszönheti virágzását.

 

Kikből áll ez a vezetőréteg? Elsősorban az ifjúsági bizottságok tagjaiból és a kerületi, valamint a körzeti vezetőkből. Az ifjúsági vezető feladatai közé tartozik a mozgalom népszerűsítése, ő szedi be a tagdíjakat és ő gyűjti össze a kedvezményes árú jegyigényléseket. De feladata az is, hogy mint művészeti tanácsadó, segítsen barátainak és társainak a nekik leginkább megfelelő hangversenyek kiválasztásában. Munkáját természetesen ellenszolgáltatás nélkül végzi.

 

Az ifjúsági vezetők többnyire az iskolájuk, üzemük vagy hivataluk által rendelkezésre bocsátott helyiségben tartanak ügyeletet, s ha erre nincs lehetőség, igénybe veszik egy-egy zenebarát könyv- vagy hanglemez-kereskedő vendégszeretetét.

 

A körzeti vezetők, az ifjúsági bizottságok és az aktivisták egyaránt feladatuknak tekintik a mozgalom népszerűsítését és a „Jeunesses Musicales” eszmei célkitűzéseinek terjesztését. Emellett igyekeznek az ifjúsági hangversenyek nevelő munkáját sokoldalúan kiegészíteni. Tevékenységük kiterjed hanglemezklubok és könyvtárak szervezésére, lemezkölcsönzésre, fiatal muzsikusok klubösszejöveteleinek rendezésére stb.

***

 

Egy kicsiny és lelkes csoport húsz esztendei kitartó munkája létrehozta és kiterebélyesítette a „Jeunesses Musicales”-t. Eddig kétmillió francia fiatal tűzte gomblyukába (vagy viseli ma is) a mozgalom jelvényét. Mindazok, akik annyi év óta szívvel-lélekkel segítették a „Jeunesses Musicales” kibontakozását, bíznak abban, hogy a francia állam előbb-utóbb intézményesen megoldja a zenei neveléssel kapcsolatos kérdéseket.

 

(Fordította: Szávai Magda)