Parlando 1963/5-6, 35.-40. p.
A Közgyűlés
határozatát, amelyet Inselt Katalin,
a Határozatszövegező Bizottság elnöke terjesztett elő, a
Közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A határozatot az alábbiakban közöljük.
Az Országos
Zenepedagógus Szakosztály
II. Közgyűlésének határozata
Az Országos Zenepedagógus Szakosztály
megalakulása óta eltelt időszakban, hazánkban befejeződött a
szocializmus alapjainak lerakása és népünk a szocializmus teljes felépítésének
szakaszába lépett. A gazdasági és társadalmi életünkben végbement mélyreható
változások együtt jártak a dolgozó emberek tudatának fejlődésével is.
Mindez megmutatkozik kulturális életünkben, a dolgozó emberek zene iránti
igényének nagymérvű fejlődésében. Zeneszerzőink,
előadóművészeink és nem utolsó sorban zenepedagógusaink munkája egyre
szélesebb hatáskörűvé válik; túllép az intézmény keretein, közvetlen
kapcsolatba kerül a dolgozó emberekkel; a művészeti és pedagógiai munka
tartalmában gazdagodik, egyre inkább közeledik a mai ember igényeihez,
gondolatvilágához. E tömegkapcsolat jelentős kiépülése jellemzi az utolsó
három év során zenepedagógiánkat. Mindezek megszabták az Országos Zenepedagógus
Szakosztály munkájának irányvonalát. A zeneoktatási reform főbb
célkitűzéseit az I. Zene- pedagógus Konferencia határozatba foglalta és az
elkövetkező évek legfontosabb feladatává tette. E célkitűzések a párt
művelődés politikai irányelvein, valamint az MSZMP VII. és VIII.
Kongresszusának kulturális életünkre vonatkozó határozatain alapulnak.
Végrehajtásukhoz az Országos Zenepedagógus Szakosztály elvi és gyakorlati
segítséget kapott a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége IV. és V.
Kongresszusának határozatából, amely főfeladattá tette a művészi
alkotómunka segítését, ezzel együtt művészeink, pedagógusaink politikai,
ideológiai és szakmai továbbképzésének fejlesztését.
A Közgyűlés megállapítja, hogy az
Országos Zenepedagógus Szakosztály a megalakulása óta eltelt időszakban
munkáját e fő célkitűzések megvalósítása érdekében végezte.
Elismerését és köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik munkájukkal segítették a
Szakosztályt az eddigi eredmények elérésében. Egyidejűleg kifejezi azt a meggyőződését
is, hogy a Szakosztály vezetősége a jövőben zenepedagógusaink még
szélesebb rétegére támaszkodhat. Erre annál is inkább szükség van, mert a
Szakosztály fogja lebonyolítani a zeneoktatási reform tartalmi kérdéseinek
országos vitáját és szakmai tagozatainak munkájával fokozottan kell segítenie a
központi Tantervi Bizottságot.
A Közgyűlés helyesli a Szakosztály
Választmányának eddigi tevékenységet, egyetért annak főbb
célkitűzéseivel és úgy látja, hogy a Szakosztálynak továbbra is a
megkezdett úton kell haladnia az elért eredmények megszilárdításáért és az
előtte álló feladatok sikeres megoldása érdekében.
Mindezeknek figyelembe vételévei a
Közgyűlés a Szakosztály elkövetkezendő munkájával kapcsolatban a
következők rögzítését tartja szükségesnek:
1. A Szakosztály az
oktatási reformmunka során eredményes előkészítést végzett, amely
lehetővé tette, hogy a reform tartalmi kérdéseivel - tananyagi,
tantervi stb. problémákkal - ma már a
Művelődésügyi Miniszter által kinevezett Központi Tantervi Bizottság
foglalkozzék. A Szakosztály Elvi Bizottsága hasznos tevékenységet fejtett ki és
lényegében eleget tett mindazon követelményeknek, amelyek létrehozását
szükségessé tették. A zeneoktatási reform további munkájához a Szakosztály
elsősorban szakmai tagozatainak munkájával nyújt segítséget. A szakmai
tagozatok szervezetileg a Választmányhoz tartoznak, ezáltal munkájuk
összehangolása a jövőben is biztosítható.
2. A közgyűlés
megállapítja, hogy a Szakosztály eredményeket ért el a zenepedagógusok
politikai, ideológiai s szakmai továbbképzésében. Ezért szükségesnek tartja
mind a központi előadássorozat folytatását, mind az előadói csoport
további működtetését és a Parlando-nak a továbbképzés érdekében való
fokozott szolgálatba állítását.
a) A Közgyűlés
szükségesnek tartja felhívni az állami szervek figyelmét arra a körülményre,
hogy a zenepedagógusok szakmai továbbképzése a jelenlegi adottságok között nem
megfelelő és korszerűtlen. Mindez sürgetően megköveteli, hogy
állami keretek között biztosítsuk a zenepedagógusok intézményes szakmai
továbbképzését. E feladat végrehajtásához a Szakosztály a maga eszközeivel
minden segítséget adjon meg: mindenekelőtt, dolgozza ki a szakmai továbbképzés
három éves tematikáját, amely magában foglalja a legfontosabb esztétikai,
zenetörténeti és módszertani kérdéseket, amelyek ismerete nélkül korszerű
zeneoktatás nem képzelhető el. A Közgyűlés felkéri a
Művelődésügyi Minisztériumot és az Országos Pedagógiai Intézetet az
állami keretek között megvalósítandó intézményes szakmai továbbképzés
lehetőségének megteremtésére és - a szükséges
gazdasági feltételek biztosítása révén - annak további
folyamatos lebonyolítására.
b) A Közgyűlés
szükségesnek tartja továbbá egy zenepedagógiai szakkönyv-sorozat megindítását,
hogy a Szakosztály a mindennapi pedagógiai munkán túlmenően hozzájáruljon
zenepedagógusaink azon igényeinek kielégítéséhez, amely a zeneoktatás nemzetközi
eredményeinek megismerésével és általában a szakmai felkészültség emelésével és
látókör bővítésével kapcsolatos.
3. A Közgyűlés
nagy jelentőséget tulajdonít a zenepedagógusok folyóiratának és
elismerését fejezi ki a Parlando Szerkesztő Bizottságának, amiért fórumot
biztosított zenepedagógiánk legdöntőbb elvi és módszertani kérdéseinek
széleskörű megvitatásához, valamint zenepedagógusaink továbbképzéséhez és
tájékoztatásához. Kívánatos, hogy a Parlandó-t ne csak a zeneoktatási
intézmények pedagógusai, hanem egyéb oktatási intézményeink ének-zenetanárai is
rendszeresen olvassák. Ennek érdekében fokozni kell a lap terjesztésében eddig
elért eredményeket. Kívánatos ezen kívül a tudósító hálózat további
szélesítése, mert ez is szükséges ahhoz, hogy a Parlando megfeleljen mindazon
követelményeknek, amelyeket a színvonalas, korszerű szaksajtóval szemben
joggal támaszthatunk.
4. A Közgyűlés
elismeréssel állapítja meg, hogy zeneiskoláink egyre nagyobb mértékben veszik
ki részüket a zenei élet irányításából és a zene iránti igény felkeltésének, a
zenei ízlés fejlesztésének egyre inkább gazdájává válnak.
a) Rá kell mutatni
arra, hogy eredményeink fokozásához feltétlenül szükséges a jelenleginél
kedvezőbb munkafeltételek biztosítása. Vidéki zeneiskoláink túlnyomó része
jelentős beruházásra és felújításra szorul, de közismert a fővárosi
zenetermek nagy részének zenetanításra való alkalmatlansága is.
b) A
hangszer-ellátással kapcsolatban közismertek nehézségeink és
hangszerkészítő iparunk jelenlegi helyzete sürgős intézkedéseket
igényel. Szükséges a meglévő jó szakemberek mellett az utánpótlás
biztosítása, hiszen legjobb hangszerkészítőink az idős korosztályhoz
tartoznak, így az a veszély fenyeget, hogy rövidesen komoly visszaesés
következik be hangszergyártásunkban, ha az illetékes állami szervek nem
foglalkoznak e számunkra fontos iparág jövőjével.
c) A zenei
neveléssel kapcsolatban megállapítható, hogy a zenei-ismeretterjesztési
módszereink ma még nem mindenben tisztázottak és nem eléggé differenciáltak.
Ennek érdekében szükséges, hogy a Szakosztály az illetékes intézmények
(Művelődésügyi Minisztérium, Népművelési Intézet, TIT), és
kiváló szakemberek bevonásával a zenei ismeretterjesztés módszereit
mélyrehatóan vizsgálja meg és a helyes módszereket országos szinten
népszerűsítse.
5. A Közgyűlés
megállapítja, hogy a Szakosztály kapcsolatai az állami és társadalmi szervekkel
helyes irányban fejlődik. Ugyanakkor kívánatosnak tarja az
együttműködés további fokozását a jövőben.
a) Felkéri a
Művelődésügyi Minisztériumot, hogy dolgozza ki zeneiskolai hálózatunk
fejlesztésének távlati tervét úgy, hogy azt a Szakosztály kellő
időben tanulmányozhassa, és ahhoz észrevételeit megtehesse. Ugyanígy
kívánatos, hogy a jövőben a Minisztérium a zenepedagógiával kapcsolatos és
a zenepedagógusokat érintő rendeletek kialakításában fokozottabban vegye
igénybe a Szakosztály segítségét.
b) A Magyar
Zeneművészek Szövetségével kapcsolatban fontossá válik az
együttműködés szélesebb körű kiépítése a Szövetség újabban alakult
Pedagógiai Bizottságával az egyetemes magyar zeneoktatás elvi és gyakorlati
kérdéseinek egybehangolása végett.
c) A Közgyűlés
felkéri a Zeneművész Szakszervezet Elnökséget, hogy segítse a Szakosztály
és zeneoktatási intézményeink Szakszervezeti Bizottságai között az
együttműködés tartalmában történő elmélyítését. (Vidéki viszonylatban
a Szakosztály megyei megbízottai és a megyei Szakszervezeti Bizottságok
között.)
6. A Közgyűlés
hasznosnak ítéli az eddig kiépített nemzetközi kapcsolatokat, mint például a
szovjet tanulmányutakat, és a nemzetközi zenepedagógus konferencia
megrendezését. Az így nyert tapasztalatokat a Szakosztály nagymértékben
hasznosította és hasznosítani fogja a zeneoktatási reformmal kapcsolatos
munkájában. A Közgyűlés a személyes tapasztalatcsere jelentőséget
teljes mértékben értékeli és kívánatosnak tartja, hogy a Szakosztály ily
nemű kapcsolatait az eddiginél is szélesebb szinten építse ki.
A Közgyűlés tisztában van azzal,
hogy zenepedagógiánk fejlesztése fokozott erőfeszítést igényel a
Szakosztály minden egyes tagjától és az eddiginél is tervszerűbb munkát,
vezetési módszereket tesz szükségessé. Feltétlenül számít arra, hogy
zenepedagógusaink magukévá teszik a fenti határozatokat és segítik azok
megvalósítását. Meggyőződése, hogy minden zenepedagógus átérzi azt a
felelősséget, amellyel személy szerint is hozzájárulhat legfőbb 
célkitűzésünk
eléréséhez: szocialista zenepedagógiánk fejlesztéséhez.
Hernádi Lajos,
a Jelölő Bizottság elnöke előterjesztette a jelölő bizottság
javaslatát. Hangsúlyozta, hogy a bizottság a Működési Szabályzat
irányelveit tartotta szem előtt a javaslat összeállításakor, amely szerint
a Szakosztály Vezetőségének szakmailag tekintélyes és az egész magyar
zenepedagógiát átfogó testületnek kell lennie.
Szabó Sándor,
a Szavazatszedő Bizottság elnöke ismertette a szavazás módját. Kiemelte a
titkos szavazás jelentőségét és hangsúlyozta, hogy ez fokozott
felelősséget ró a Közgyűlésre. Ezután került sor a szavazásra,
melynek eredményét az alábbiakban közöljük.
Az Országos
Zenepedagógus Szakosztály Választmánya