Parlando 1964/5, 27.-28. p.

A 180 ÉVES KASSAI ZENEISKOLÁT

A Kassai Zeneiskola fennállásának l80-ik évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból a Fővárosi Zeneiskola Szervezet 6-os számú Körzeti Zeneiskolájának küldöttségével részt vettünk a Kassán március 19-22-ig rendezett ünnepélyes hangverseny sorozaton.

A zeneiskola alapjait Matey Lechky a kassai Szt. Erzsébet templom karnagya vetette meg l774-ben. A kor divatja szerint növendékeit - az énekkaron kívül - leginkább fúvós hangszerekre és csembalóra, illetve zongorára oktatta. Hamarosan nőtt a zenekedvelők tábora és az iskola több generáción keresztül eredményesen terjesztette a zenekultúrát e nevezetes városban.

Ha végig lapozzuk a Kassai Zeneiskola régi évkönyveit, a zenepedagógusok soraiban vegyesen találunk cseh, szlovák, német, magyar neveket. Közösen fáradoztak ők a zene ügyéért, sokszor minden erejüket latba vetve. Emeljük ki a hosszú sorból Kövér Dezső igazgatót, aki 1918-33-ig állt az iskola élén.

A felszabadulás új lendületet adott az iskola munkájának. A tanárok, tanszakok: és tanulók létszáma folyamatosan emelkedett, és a pedagógiai munka színvonala is erősen fejlődésnek indult.

A Zeneiskola jelenleg az úgynevezett „Ludova Skola Umenia” egyik tagozatát alkotja (LSU). Az elnevezés fordítása „Gyermekek Művészeti Iskolája”. Ezt az iskolatípust érdemes megismernünk, már csak azért is, mert nem rendelkezünk hasonló létesítménnyel.

1961-ben a csehszlovák művelődési szervek többtagozatos művészeti iskolákat állítottak fel, melyeknek célja a művészetek iránti fogékonyság, az esztétikai érzék szakszerű nevelése és fejlesztése egységesen irányított művészeti intézmény keretében.

1962-ben alakult meg Kassán az LSU, mely 4 tagozatos művészeti iskola. Élén 1 igazgató áll. Tagozatai a következők:

a) Zene (növendéklétszám kb. 950),

b) Képzőművészet (kb. 500 tanuló),

c) Színész és drámai tagozat (versmondás, pantomim. Létszám kb. 50).

A tanulmányi idő természetesen tagozatonként, illetőleg tanszakonként különböző. A tömegnevelés mellett a Művészeti Iskola legkiválóbb növendékei felvételt nyerhetnek a választott művészeti ág magasabb fokú tanintézeteibe. (Konzervatóriumok, Képző és Iparművészeti Főiskolák, Színművészeti, Főiskola stb.) A többiek az iskola továbbképző osztályaiban ún. „ciklusain” folytathatják a tanulást.

Miután vázoltuk az LSU szervezeti felépítését rátérünk az évforduló alkalmából rendezett ünnepségek ismertetésére.

A hangversenyek helye a Don Umenia (Művészetek Háza) volt, mely Kassa újonnan átépített monumentális hangversenyterme is. Az első napon megtartott nagyszabású díszhangverseny keretében több zeneiskola növendékei adtak műsort. Így a kassaiakon kívül a Karl Marx Stadt (NDK) Brno, Phara, Presov, Budapest-ről érkezett szólisták és együttesek mutatták be tudásukat. A szünetben a Képzőművészeti tagozat növendékeinek kiállítását tekintettük meg az emeleti helyiségekben. A műsor második részében a zeneiskolák tanárai szerepeltek. A vendéglátó kassaiakon. kívül a Banska Bistricai, debreceni Simonffy Zeneiskola és a Főváros 6. Körzet művésztanárait hallhattuk.

Az ünnepségek második napján került sor a városi, kerületi művelődési szervek vezetőinek ünnepi beszédére, kitüntetések, oklevelek, jutalmak, kiosztására. Együtt örültünk csehszlovák kollegáink elismerésének, majd az LSU legkiválóbb végzett növendékeinek hangversenye következett. Nem egy közülük ma már maga is tanárként működik, mások operaszínpadon szolgálják a művészetet. Jegyezzük fel közülük két fiatal énekesnek Stanislav Martis-nak és Anton Hucik-nak neveit, akik a kassai Állami Színház opera előadásain is jelentős szín- vonalat képviselnek. Valamint két igen tehetséges zongorista, a Prágában továbbtanuló Jan Propercer és Anna Fejérova produkcióit.

A hangversenysorozatot a kisebb növendékek szereplése fejezte be. Gondosan csiszolt előadásban mutatták be műsorukat.

A baráti látogatás számunkra jelentékeny élményt nyújtott. Ha vázlatosan is, de megismerkedtünk csehszlovák szomszédaink iskoláival, zenekultúrájával. Több olyan zeneművet ismertünk meg, melyet eddig nem hallottunk. A műsor nagy részét csehszlovák zeneszerzők műveiből állították össze. (Hatrik, Suk, Aim, Dusik, Dvorák, Janacek, Suhon kompozíciók.)

Arra is alkalmunk volt, hogy tapasztalatcsere keretében lényegesebb pedagógiai irányelveinket és a magyar zeneoktatás struktúráját ismertessük. Ha módszertani kérdésekben nem is haladunk mindig azonos úton csehszlovák kartársainkkal, meglepett minket a hangszeres szólisták technikai felkészültsége és elmélyült előadása. Itt jegyezzük meg, hogy 3 gyermekszereplőnk név szerint Fait Blanka, Rohman Imre és Szabó Teréz megérdemelt szakmai és közönség sikerének méltán örülhetünk.

Kassa történelmi levegőjű város, modern lakónegyedei ellenére is. A magyar és csehszlovák nép sorsának közös vonásai kapcsolódnak itt egybe. A város központjában áll gót stílusú híres dómja (Nagy Lajos korában épült), melynek kriptájában Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós nyugszanak. A templom oldalánál román stílusú várostorony fogadja a látogatót, ritka értékű műemlék.

A város főútvonala a forgalmas Leninova, mely pezsgő üzleti életével, szép kirakataival hat. Itt van a Zeneiskola és egyben a Konzervatórium épülete. Tovább sétálva a főutca másik oldalán emléktáblát pillantunk meg. „Ebben a házban élt és alkotott Batsányi János költő és forradalmár, aki azért szenvedett, hogy felvirradjon az a kor, melyben a szabadságot nem lehet többé bebörtönözni” - hirdeti a felirat. Az emléktáblát 1963-ban állították. Ez a dokumentum is bizonyítja, hogy a két szomszédos nép viszonya - melyet annyi történelmi és művelődési hagyomány fűz össze - ma már az igaz barátság szellemében fejlődik tovább, mentesen a nacionalizmus és irredentizmus romboló hatásától.

Ezt az igaz barátságot, meleg vendégszeretetet, megbecsülést tapasztaltuk ott-tartózkodásunk egész ideje alatt. Elsősorban Jan Grünwald professzornak, a Művészeti Iskola igazgatójának kell köszönetet mondanunk, akiben kiváló muzsikust, széles látókörű szakembert és fáradhatatlan szervezőt ismertünk meg. Rajta kívül az LUS minden tanára, Szülői Munkaközössége, tanulóifjúsága azon fáradozott, hogy az ünnepségeket sikeressé, ott-tartózkodásunkat emlékezetessé tegye, ami teljes mértékben sikerült is.

Reméljük, hogy csehszlovák barátaink meghívását nemsokára hasonlóval tudjuk viszonozni.

Váczi Lili