NEM TARTHATÓ TOVÁBB AZ ILLEGÁLIS KOTTAMÁSOLÁS
Szerzői Jogi Törvényünk 2004 óta kifejezetten tiltja a jogvédett
zeneművek kottáinak másolását. Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó
Kft. a törvény életbelépése óta eltelt 5 évben számos fórumon tájékoztatta a
zeneiskolákat az illegális kottamásolás törvénysértő voltáról és a legális
kottahasználat lehetőségeiről. A türelmi idő lejárt, az
elkövetkezendőkben határozott szándékunk szerint ellenőrzések
várhatók, melyeknek jogsértés esetén jogi következményei lehetnek. Ugyanakkor a
Zeneműkiadó a törvényt nem sértő intézményeknek együttműködést
és kedvező kottavásárlási lehetőségeket kínál.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 2004-es módosítása alapvető változást hozott a kották másolásának szabályozásában.
A törvény kimondja, hogy
kotta reprográfiával (fénymásolás, szkennelés, fényképezés, stb) még magáncélra
sem másolható. A zeneiskolák számára is csak tudományos kutatás és archiválás
céljaira engedélyezi a másolást, azaz tiltja a tanórákon oktatási célra
történő másolatkészítést.
A 2004-es
törvénymódosítás megszüntette a fénymásoló gépek és egyéb reprográfiai eszközök
árába beépített reprográfiai díjat, (ha úgy tetszik: kompenzációt)
amelyből a szerzők és a kiadók korábban részesültek.
Ily módon a kottamásolás
meglopja a szerzőket és a zeneműkiadót, akik egyedül az eladott
kiadványok árából juthatnak munkájuk ellenértékéhez.
A törvény megalapozott
gyanú esetén kötelezheti a zeneiskolákat könyvtárukban vagy tantermeikben
szemle tartására.
Ha a bíróság
megállapítja a jogsértést (illegális kottamásolást), elrendelheti az illegálisan
másolt kották lefoglalását vagy akár megsemmisítését, a jogsértő másolót
pedig kötelezheti, hogy a nyilvánosság előtt – pl. napi- vagy hetilapban –
adjon elégtételt (azaz kérjen bocsánatot). A bíróság a jogsértőt
eltilthatja a további illegális másolástól, és kártérítés fizetésére is
kötelezheti. Mindezeken túl a pervesztes jogsértő a perköltséget is
viselni köteles.
A Büntető
Törvénykönyv 329/A. § szerint, aki másnak a
szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz
kapcsolódó jogát vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két
évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy
pénzbüntetéssel büntetendő. Márpedig nyilvánvaló, hogy az illegális
kottamásolás szerzői jogot sért, a szerzői jogosultaknak pedig
vagyoni hátrányt okoz.
A Szerzői Jogi Törvény a műveket a szerző életében és
halála után még hetven évig részesíti védelemben. Ezalatt a szerzőt,
illetve jogutódjait megilleti a mű többszörözésének kizárólagos joga,
illetve a művek felhasználásáért járó díjazás.
A szerző a kenyerét
keresi azzal, hogy műveket alkot, amelyeket díjazás fejében felhasználunk.
Az illegális másolás megfosztja munkája jogos ellenértékétől.
A művek
szakszerű kiadását, legális és ellenőrizhető többszörözését, a
felhasználókhoz való eljuttatását a szerzők többnyire zeneműkiadó
cégekre bízzák.
A zeneműkiadó nemcsak a mű
kottájának kiadásába fektet be jelentős munkát. Ellenőrzi,
engedélyezi és kezdeményezi a mű jogszerű felhasználását színpadi, koncerttermi
előadáshoz, lemezfelvételre vagy éppen oktatási célra.
A zeneiskolai másolás
szerény becslések szerint is évente sok tízmillió Forinttól fosztja meg a
szerzőket és kiadókat. Ha ezt így nehéz lenne elképzelni, akkor a szemléletesség
kedvéért bemutathatjuk úgy is, mintha egy zenetanár egy iskolaév folyamán a
kottamásolás révén súlyos ezreseket lopna ki például Kocsár Miklós, Szokolay Sándor
vagy Szőnyi Erzsébet zsebéből.
A legnagyobb erkölcsi veszteség a magát minden más szempontból méltán
büszkének érezhető magyar zeneoktatást éri. Kodály országának valljuk
magunkat, de Kodály jogait meglopjuk. (Saját tapasztalatom volt egy Kodályról
elnevezett patinás iskola bemutató óráján, hogy a tanár fénymásolt
Olvasógyakorlatokat osztott ki a nemzetközi látogatósereg előtt.)
A diák igényességét,
erkölcsi nevelését ássa alá a kezébe adott lopott kotta. Hogyan becsüli majd
meg a szerzőket, a műveket, ha már a tanára is azt érzékelteti vele a
kezébe adott szedett-vedett másolattal (amit rendszerint elveszít vagy
összegyűr), hogy a kotta értéktelen, ingyen megszerezhető?
Miként várhatjuk el
ilyen körülmények között zeneszerzőinktől, zenetanár kollégáinktól, hogy
munkát öljenek új zenepedagógiai művekbe?
Hosszú évek óta látogatom a zeneiskolákat. Tipikus eset, hogy miközben
az igazgatóval beszélgetek, sorba nyitnak be a tanárok, hogy az irodában
elhelyezett fénymásoló gépen sebtében lehúzzanak egy-egy kottaoldalt a
következő órára.
Számos alkalommal hívnak
meg barátaim gyermekük zeneiskolai koncertjére. A legtöbb esetben a gyermek
fénymásolt kottalappal lép a színpadra. Ahogy egy ismert zenei szakember is
megerősítette Nekem nemrégiben: „Az utóbbi években egyetlen tanulónál nem
láttam mást, csak másolt kottát. Amikor megkérdezem, hogy mi van a kottában,
nem tudják, mert nincs meg az eleje. Mit játszol? Az ötös számút...”
Más példa: Vidéki
zeneiskola hív meg jubileumi napjukra. Mutatják büszkén a valóban szép és
mindennel felszerelt termeket. Igen ám, de mindenütt ott vannak a kottatartón
az ottfelejtett másolatok… A gálakoncerten úgy ötven fellépő. Egyetlenegy
játszott csak eredeti kottából... Végül a hab a tortán, a könyvtár ajtaján
olvasható felirat: „Csak kottát másolunk!”. Valóban örvendetes, hogy húszezrest
nem…
Valljuk be, ezek nem
kiragadott példák. Nem lenne nehéz szinte bármelyik zeneiskoláról (Tisztelet a
kivételnek!) bebizonyítani, akár a bíróság előtt, hogy rendszeresen
megsérti a Szerzői Jogi Törvényt.
Mindenki érzi már hosszú ideje, hogy ez így nem mehet tovább.
Az Editio Musica
Budapest (EMB) kész partnerséget, megállapodást kínálni minden olyan
zeneiskolának, amely gátat szab az illegális másolásnak.
A megállapodás tervezetéről egyeztetés folyik az MZMSZ
elnökségével.
Az együttműködés lényege, hogy
1.
azok
a zeneiskolák, amelyek vállalják, hogy jogvédett zeneműveket egyáltalán
nem, közkincsé vált művek felhasználásával készült, de jelentős
közreadói, szerkesztői, kiadói munkával készült oktatási anyagokat pedig
csak ellenőrzött mértékben másolnak le, jelentős árengedménnyel
juthatnak kottákhoz.
2.
A
tervezett megállapodás keretében az iskolák egyszeri alkalommal („legalizáló
amnesztia”) kicserélhetik a könyvtáraikban fellelhető másolatokat eredeti
kiadványokra, szintén kedvezményes áron.
3.
A
szerződő zeneiskoláknak az EMB szakmai segítséget ad szerzői
jogi kérdésekben, az azonnali jogi intézkedés helyett.
A végleges szerződést a lehető legszélesebb körben szeretnénk
megvitatni, hiszen a rendszer csak úgy működhet jól, ha az iskolák
döntő többsége részt vesz benne. Ugyanakkor az eredményeknek meg kell
mutatkozni már ebben a tanévben, mert a „nagyüzemi” másolás hovatovább a magyar
kottakiadást fenyegeti.
A rendszer nyilván szigorú ellenőrzéseket és így adminisztrációt
is kíván, de megoldást kínálhat egy hosszan húzódó és senki számára nem
kényelmes törvénytelen állapot felszámolására.
Egyrészt rendelkezésre áll az alapfokú művészetoktatási
intézmények számára az 16/2009 (IV.2.) OKM rendelet szerinti támogatás. Ennek
nyilván csak töredéke fordítható kottára, de lehetne ez jóval nagyobb töredék
ezentúl, mint az előző években.
Másrészt, már az is
óriási előrelépés lenne, ha (átlagosan) minden tanuló félévente legalább
egy kottát megvásárolna. Ez a félévenkénti egy-két ezer Forint minden bizonnyal
nem elviselhetetlen teher a családok nagyobb részének. A kotta lehet szép
ajándék a zenét szerető gyermeknek!
Harmadrészt – és ezt kérem,
ne vegyék cinikus megjegyzésnek – abból a pénzből, amit nem perköltségre,
büntetésre kell fordítaniuk az intézmények, ha a fenti megállapodás létrejön
velük.
Negyedrészt a fenti
megállapodás-tervezet által kínált árengedményből. (Ugyanannyi pénzért több
kottához juthatnak.)
Mire ez a cikk megjelenik, minden bizonnyal lezajlott a Tanévnyitó
Konferencia, ahol a tervek szerint közelebb kerülhetünk a megállapodáshoz.
Addig is minden zenetanárt, zeneiskolai igazgatótót kérünk, hogy kiemelt felelősséggel
kezelje a kottákkal kapcsolatos szerzői jogi kérdéseket.
Sigrai László Kottakiadói Igazgató
Boronkay Antal Ügyvezető Igazgató
támogatásával
Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.