A művészeti oktatás

nagyobb hangsúlyt kap a jövőben

 

Dr. Gyimesi László a zamárdi konferenciáról, a várható változásokról

 

Lassan már hagyománnyá válik, hogy ősszel a zenepedagógusok szakszervezeti tisztségviselőit a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete hétvégi továbbképzésre látja vendégül Zamárdiban. Idén novemberben is sor került erre az összejövetelre, amelyen a minisztérium képviselője, Imre Boglárka is tiszteletét tette. Dr. Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke, az MZTSZ főtitkára számolt be a tanácskozásról, s elmondta, sajnálta, hogy olyan fontos újdonságról, mint a közoktatási törvény új koncepciója, még nem tudtak szót váltani, hiszen a tervezet csak decemberben lát napvilágot, de úgy véli, akadnak biztató előjelek. Ezek közé tartozik, hogy az előzetes hírek szerint a szabályozásban nagyobb szerepet kap majd a művészet oktatása, s az is, hogy a törvénymódosítást előkészítő csoportba meghívást kapott dr. Gyimesi László is.

 

– Továbbképzés a tisztségviselőknek… Mindez mit jelent, milyen témák kerülnek szóba Zamárdiban?

– Ezen, a már valóban hagyományos találkozón a résztvevők meghallgathatják a szakszervezeti és a más intézményekből érkezett előadókat. A közoktatás, a zeneoktatás jövőjéről szoktunk beszélgetni, s arról, milyen változások várhatóak jogi, finanszírozási, költségvetési szempontból. Zamárdiba most meghívtuk a helyettes államtitkárt is, aki bár nem tudott eljönni, de delegálta a művészetoktatás területén néhány hónapja dolgozó kolléganőjét, Imre Boglárkát.

– Ő megfigyelőként el is jött erre a megbeszélésre, s két napot töltött velünk. Nagyon örülök ennek, mert ilyen még soha nem fordult korábban elő. Így a területért felelős minisztériumi tisztségviselő közvetlenül is látta, hallotta milyen problémák foglalkoztatják a tagjainkat, milyen a szakszervezetnél folyó munka. Sajnos, számos ügyről még nem tudtunk tárgyalni, hiszen a változások előkészítése jelenleg is zajlik.

– A hírek szerint hamarosan megjelenik az új közoktatási törvény koncepciója…

– Így igaz, s ezzel kapcsolatban nyilván a szakszervezeti tisztviselőkkel is érdemes lesz eszmecserét folytatni, egyelőre azonban még nem volt miről. Bizonyos dokumentumok már most is hozzáférhetőek, de nekünk, szakszervezeti vezetőknek azokkal az anyagokkal kell foglalkoznunk, amelyek a kormányzati anyagként jelennek meg. Az egyeztetések akkor kezdődnek, amikor már látjuk a konkrét elképzeléseket.  Az új koncepcióról bizottságok is tárgyalnak, amelyek munkájában a szakmai szervezetek képviselői is részt vesznek. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a tárca engem szintén felkért arra, kapcsolódjak be a közoktatási törvényt előkészítő bizottság munkájába. Ezt nagyon szívesen teszem. Egyébként úgy vélem, ezen a területen nagyon intenzív és átgondolt egyeztetések zajlanak.

– S mi lesz a művészeti oktatással? Az új koncepcióban milyen változásokra kell számítani?

– Az előzetes dokumentumok mind a művészeti, mind pedig a zeneoktatás helyéről, szerepéről kivétel nélkül pozitívan szólnak. Nagyobb hangsúlyt, több figyelmet kaphat a jövőben ez a terület, s ezt is nagyon jónak tartom. Bár elsősorban az általános iskolai nevelés keretében folyó művészeti nevelésről, képzésről van szó, ami – sajnálatos módon – az utóbbi években nagyon visszaesett. Óraszám emelési elképzelések is akadnak e területen, s ez szintén nagyon biztató. Természetesen mindez új kihívásokat is jelent a mi területünknek, hiszen kérdés, hogy hogyan lehet összehangolni a NAT művészeti nevelését és az alapfokú művészeti oktatást folytató intézmények munkáját.  Ha ugyanis nő az óraszám, az mindenkire hat. Kérdés, milyen célt tűznek ki, s ehhez milyen eszközállomány áll rendelkezésre... Így talán az alapfokú intézmények és az általános, valamint a középiskolák kapcsolata is szorosabbá válhat.

– Nagyon lényeges kérdés a finanszírozás. Ezen a téren mi várható?

– Jelenleg a normatívát, a tanulói létszám alapú, központi támogatást kapják az intézmények. Felmerült már a kormányprogramban az az elképzelés, hogy feladatalapú legyen a finanszírozás, de szó volt arról is, hogy központi bérfinanszírozású legyen a terület. Mindennek azonban komoly következményei lehetnek, hiszen a közoktatás rendszere több százmilliárd forintot mozgat meg a költségvetésben. S kötelező feladatellátásról van szó... Még nem tudni, hogy végül melyik megoldást választják. Egyébként az alapfokú művészetoktatásnál az utóbbi évek változásai három, majd kétlábú finanszírozást eredményeztek. Először normatívából, kiegészítő normatívából és pályázati támogatásból állt össze a büdzsét, majd ebből normatíva és pályázat lett. A 2011. évi tervezet egycsatornássá változtatja a rendszert, hiszen a pályázati pénzek is beépülnek a normatívába. Az idei számokat már ismerjük, sajnos tényleges emelkedés nincs. A költségvetési támogatás lehetősége 2011 őszétől pedig csak a minősített iskolák számára nyílik meg. Azt is tudni kell, hogy a most elfogadásra kerülő számok alapján csak 2011 szeptemberétől működik a rendszer, hiszen a tanévhez igazodik a költségvetés. Így a következő szerkezeti, finanszírozási változás legkorábban 2012 őszétől vezethető be.

– Nem nő a normatíva, így a pedagógusbérek sem…

– Így van, mert bár különböző átcsoportosítások történtek, ezek nem jelentős nagyságúak. Sajnos még a jelképes mértékű illetményemelés sem történt meg… Az egyeztetések azt mutatják, s erről Varga László, a SZEF elnöke tartott Zamárdiban tájékoztatást, hogy a jelenlegi helyzetben nem lehet béremelkedésre számítani… 

– December elején több országos konföderáció szervezésében szakszervezeti demonstrációt tartottak, de ezen az MZTSZ nem vett részt… 

– Zamárdiban megvitattuk a kérdést a résztvevő mintegy félszáz tisztségviselővel, csatlakozzunk-e a megmozduláshoz, s lényegében egyöntetűen az volt a vélemény, hogy most nem, mert idő előttinek tartották. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy mi nem tartanánk szükségesnek béremelést vagy más, a kollégáinkat érintő kérdések megoldását, vagy éppen helyeselnénk a munkavállalókat kedvezőtlenül érintő egyes szabályozásokat. Azonban az általános vélekedés az volt: adjunk időt az új kormánynak, hogy tegye a dolgát, és emellett figyelmünket és erőinket a készülő közoktatási szabályozások kedvező megoldására fordítsuk. És mindezt elsősorban tárgyalások, egyeztetések, a jogalkotói munkában való részvétellel igyekezzünk elérni… 

                                        

 Réfi Zsuzsanna