Hans Klotz: J. S. Bach zongora- és orgona-műveinek díszítőművészete


Magyar Hangszermíves Céh MHMC kiadása, Budapest 2009

 

Beherzigenswert – „megszívlelendő”... E szóval nyitja meg Alfred Dürr (1985, Musica) világhírű Bach kutató Hans Klotz könyvéről írott kritikáját. A Bach-kutatás másik óriása,  C. Wolff (Bach Jahrbuch 1989) pedig a mű felépítését méltatva "überaus klar und nützlich" (igencsak átlátható és hasznos) jelzőkkel él.

          Végre, most – 25 évnyi késéssel bár – kézbe vehetjük ezt az alapművet. Mindezt pedig Nyírő Sebestyén jóvoltából. Valóban, Hans Klotz könyve végre a gyakorlatnak szól. Ezt tükrözi a rengeteg kivitelezést magyarázó példa (444 db), a kor esztétikáját kifejező idézetek sora - több évtizedes intenzív munka eredményei. Ráadásul, e mű koronázta az Albert Schweitzer és Charles-Marie Widor által útnak indított Hans Klotz pályáját. Klotz elvitathatatlanul kiemelkedő organológusi és orgonaépítői érdemei pedig nemhogy kisebbítik, hanem éppen hogy növelik a gyakorlati muzsikus és elméleti szakember Klotz zenetudományi munkásságának értékét.

          A könyv magyar kiadásának kiváló kvalitásai lexikonokkal vetekedő gyors keresést tesznek lehetővé: a színes oldalsávok, a művek mutatóba rendezése, marginális gondolategységek, a kottapéldák számozása, névmutató, jelzőszalagok – mindez kifejezetten a gyakorlati muzsikus gyors eligazodását segíti az anyag bőségében, az idő szorításában. A könyv fordítása, szerkesztése, egész kivitele (a lektorálás kivételével) Nyírő Sebestyén zongoraművész kollegám több éves egyszemélyes áldozathozatala. Az eredeti munka ismeretében tanúsíthatom, hogy a könyv a legmagasabb színvonalú kiadványok rangján áll, kottapéldái tiszták, átláthatóak, a fordítás szövegének gondos, ízes magyarsága pedig feledtetni látszik a szakfordítás esetében majdhogynem elkerülhetetlenül érezhető idegen ízt.

          J. S. Bach ékítőművészetének elmélyült ismerete minden zongorista lelkiismereti kötelessége. 

          A zeneszerző-óriás szellemének és műveinek legigényesebb tolmácsolása nem mellékes kis kérdés, már Bartók is behatóan foglalkozott vele (a Kis prelúdiumok, majd a Das Wohltemperierte Klavier sorozat közreadása). Bartók meg akarta érteni Bach géniuszát és fáradtságot félretéve megtette, amit tehetett.

          A lehetőség, hogy ezt Bartókhoz hasonlóan mi is megtehessük, most Nyírő Sebestyén míves munkája révén minden magyar zongorista számára megnyílt.

          Kövessük hát Bartókot ebben (is).

Kocsis Zoltán

 

 

Részletek a könyvből:

 

pdf1        pdf2

 

Plakát, ismertető és megrendelőlap:

 

pdf3     pdf4

 

 

E kiadványhoz szorosan kapcsolódik azon dupla CD-lemez kiadvány (A Magyar Hangszermíves Céh, MHMC Budapest kiadásában, 2009, www.mhmc.hu ), melyen az épp most ismertetett Klotz-könyvben foglaltak gyakorlati megvalósítását hallhatjuk – Nyírő Sebestyén zongorajátékában –, a Goldberg-variációk előadása közben.


Sebestyén ezen előadására Harris Goldsmith (New York Concert Review, 2010 április, http://www.nyconcertreview.com/reviews/sebestyen-nyiro.html, http://www.nyconcertreview.com/blog/?p=157) a következőket írta: ”Nyírő's ideas via embellishments are extreme and immediately evident. (...) Nyírő gradually makes us aware of several important qualities: first, his extreme rigor and clarity of contrapuntal texture. In this respect, his interpretation even exceeds this aspect of Glenn Gould's 1981 second recording.”

 

Fordítása: „Nyírő elgondolásai az ékítményeket illetően egyszerűen rendkívüliek és azon nyomban evidensek. (...) Nyírő fokozatosan irányítja rá figyelmünket számos kimagasló tulajdonságra: elsőként említendő a polifon-kontrapunktikus textúra legmesszebbmenőbb szigorúsága és tisztasága. E tekintetben tolmácsolása még Glenn Gould 1981-es második felvételének tisztaságát is felülmúlja.”