SipegeL MariannA*

 

„Összművészet”

 

(Tallér Zsófia: Kippkopp és Tipptopp c. zongoradarab-sorozatáról)

 

 

Tallér Zsófia Erkel-díjas zeneszerző Marék Veronika meséjére írt zongorasorozata 18 kis karakterdarabból áll.  Ezek kis zenejelenetek: hangulatok, figurák, vagy események koncentrált megjelenítései. A zeneszerző maga is kiváló zongorista, és ez tükröződik a darabok zongoraszerűségében, játszhatóságában. A precíz, mindenre kiterjedő előadási jelek, az ajánlott metronómszámok  megkönnyítik a  művek értelmezését. tanár és növendék számára . A kedves ábrák szintén Marék Veronikától származnak. A kotta szerkesztése nagyon ügyes: egyik oldalon a szöveg az illusztráció áll, a másikon pedig a hozzá kapcsolódó zongoradarab. A gyerekek fantáziáját megmozgatja ez a fajta „összművészet”.

 

 A mese aktuális részének hangulati alátámasztását szolgálja a sokféle zenei karakter, amely változatos billentésmódok alkalmazására ösztönzi tanárt és diákot. Sokkal érdekesebb komplett zenei anyagon megtanulni ezeket a mozgásformákat, amelyhez történet, cselekmény, hangulat társul,  mint száraz ujjgyakorlaton keresztül. A darabok sorát ilyen értelemben  akár egy zongoraiskolának is tekinthetjük.  Már első osztályos növendékek is játszhatnak a sorozatból, de vannak olyan darabok, amelyek billentéstechnikailag nehezebbek, ezeket 5-6. osztályosoknak ajánlhatjuk.

 

A „főhős” egy gesztenyekislány, Tipptopp, aki egy „helikopter- falevélen” utazott az őszi erdőben, és lepottyant a tarka levelek közé. Vándorlása során különböző állatokkal találkozik, akiknél szállást, menedéket keres a hideg őszi éjszaka elől. Próbál élni a felajánlott lehetőségekkel, de rá kell jönnie, hogy egyik állat életfeltételeihez sem tud alkalmazkodni. Találkozik végül a neki való társsal, a gesztenyefiúval, Kippkoppal, így a történet happy end-del ér véget.

 

Az első kis darab Tipptopp érkezését mutatja be. A zongoradarabban a főhős a C-D- F- G hangokon repül különböző regiszterekben, majd lepottyanásakor megszólal a C-dó pentachordot teljessé tevő E hang is.

A darab poco rubato és tempo giusto, dinamikai skálája a pp-tól a f-ig terjed. Mivel váltott kezes a mű, és csak a 2. és 3. ujjat használja, akár a kezdő zongorista is bemutathatja.  A páros-kötés, amely a zongoristákat végigkíséri tanulmányaik során már itt megjelenik. A gesztenyekislány falevélen történő le-fel ringatózása segítséget nyújthat a zongorán történő helyes mozgás megvalósításában.

 

A sün c. kis darab már időnként nagyon óvatosan, bevonja a másik kezet is a játékba. A hangok sora immár nonává bővül, megjelennek változatosabb billentés-módok az éneklő legato-tól a staccato-ig. A dallam rajza felidézheti a növendéknél az összegömbölyödő sün képét.  A két kéz általában párhuzamosan halad. A skálameneteknél még nincs szükség az alá,-illetve fölétevésre: vagy váltott kezet alkalmaz a zeneszerző, vagy beiktat egy teljes ütemnyi szünetet, hogy a kezdő zongorista a kezét másik pozícióba vihesse.  A sün elballagását lefelé lépegető C-dúr hangsor fogyó dinamikával jeleníti meg.

 

A harmadik, Tipptopp és a mókus címet viselő darab ismét váltott-kezes. Ütemmutatója 6/8, táncos Allegretto. Csupa fekete billentyűn mutatja be a mókus (staccato, leggiero) ugrálását. egyre magasabbra  ( négyvonalas Cisz-ig) Tipptopp , aki falevelek segítségével mókusnak öltözött, nem tudja követni az igazi mókust, és lepottyan a kis Disz-re. A darab utolsó öt ütemét a szerző „ triste” előadási utasítással látta el. A billentésmód megváltozik a balkézben, megjelennek a tenuto pontozott negyed értékű hangok.  A gyerekek számára viszonylag nehéz 6/8 –os ütemmutató megéreztetésében hol a darab ritmikája, hol a bejelölt hangsúlyokkal. jelenlevő ütemfelezés segít.

 

Tipptopp a negyedik műben lepkének öltözik. A moderato tempójelzésú ¾-es darabot a kettős-fogások és a portato billentésmód jellemzi. Tagolási  érdekesség a 7. -8. ütemben előforduló hemiola. Technikailag kihívást jelenthet az utolsó sorban súlytalan ütemrészen történő kézváltás. A darab csak az utolsó két ütemben hagyja el a egy- és kétvonalas hangtartományt.

 

 A Búcsú a pillangótól tempójelzése lent. A cantabile dór dallam először a jobb kézben, majd a balkézben jelenik meg. A kísérő clusterek jó gyakorlási lehetőséget adnak az öt ujj összefogására, az akkordok puha megszólaltatására, a harmóniák figyelmes meghallgatására.

 

A Kuruttyoló c. darab giocoso jellegű. Érdekessége az 5/8 és ¾ váltakozása. A darab meglehetősen gyors staccato. A két kéz csak G- kulcsban játszik, viszonyuk változatos, a váltott kezes játék, a párhuzamos és tükörképben történő mozgás egyaránt előfordul.

 

Az Iszapdagonya az egyetlen a kötetben, amely nem hagyományos billentésmódon, hanem elfektetett tenyérrel szólaltatható meg. „Nincs jobb a puha, meleg iszapnál” mondja a béka. Ennek megfelelően a darab karaktere piano dolce és largo.  Tetszés szerint játszható fehér és fekete billentyűkön. A hangmagasság megközelítően van ábrázolva. A hangértékek egyenlők, teljes ütemet kitöltenek, egyetlen ütemben van két hang, talán ez indokolja az alla breve ütemmutatót.  Ütemenként pedálváltást találunk, gyakoroltathatjuk növendékeinkkel az utánnyomott pedálhasználatot. Az utolsó négy ütem tetszés szerinti számban ismételtethető az egyéni kreativitástól függően, míg a hang el nem fogy. (dim. poco a poco).

 

 

A zöld madár trillája c.tétel kétfajta karaktert mutat be. Az első rész a trillázó madarat ábrázolja, ahogyan egyre feljebb röpül páros kötésekkel felfelé haladva zongorán. Ezután  metrumában eltérő ¾ -es  komplementer ritmusú, éneklő legato dallam következik, amelynek végén ismét megjelenik a trilla -motivum. Tipptopp „dideregve bebújt a száraz levelek közé, s lassan álomba sírta magát”.

 

A Holdvilágnál, hidegben lento tempójelzésű darab végig cantabile és mp. Lefelé hajló kvart hangközökre épül. Ez a mozgás az utolső két ütemben megfordul, felfelé irányuló tercek és oktávok jelennek meg. 

 

Tűnődő reggel (penseroso), az álmos reggeli hangulatot jeleníti meg. Jellemző ritmusképlete a triolás negyed –nyolcad pár a darab első részében, mintegy lusta ringatózásként hat A jobb kéz osztinátó–szerűen játssza ezt a ritmust A-E-F-G- hangokon, amelyet a balkéz táguló hangközei kíséri. Az első négy ütem megismétlődik.  A darab második részében az alsó szólamba kerül a dallam, a kíséret hangközei most a jobb kézben tágulnak. A ritmus itt elhagyja a triolás lüktetést, hogy a végén aztán újból visszatérjen. A hangtartomány a kis A-tól a háromvonalas C –ig terjed., dinamikai előírása piano és mezzopiano. Tipptopp sündisznónak öltözött és keresi a sündisznót, hogy szállást kérjen tőle. A többi állat rémülten menekül a furcsa figura elől.

 

A Merre vagy c. tétel Allegretto, a mezzoforte-t felváltó pianissimo ütemek a kis gesztenyelány tanácstalanságát érzékeltetik. Az állatok előle történő menekülését a váltott-kezes forte, majd a darab végén a „Mi lesz velem?” hangulatot  fokozatos halkításban  és lassuló ritmusértékeken keresztül mutatja be a zeneszerző. Tipptopp meglátja Kippkoppot, a gesztenye-fiú a sündisznónak öltözött gesztenyekislánytól megijed, és  futásnak ered. Tipptopp utánalohol. 

 

A Hajsza c. tétel ezt a jelenetet, a con moto tempo és a mezzoforte-tól fortissimo-ig terjedő dinamika segítségével ábrázolja Tallér Zsófia. Az uralkodó mozgás a lefelé haladó négy hang. A tétel végén Tipptopp belepottyan a tóba, a dallam is egyre mélyebbre kerül.

 

 

A tóban leázik róla a sün-jelmez, és előbukkan a szépséges gesztenyekislány.

 

Tipptopp vigaszra talál, amikor elmeséli Kippkoppnak a történetét. A darab jellemző hangköze a terc. A négy hangból álló motívum folyamatos tizenhatod mozgásban szekvenciaszerűen halad lefelé, a dallam szinte simogat. Az utolsó ütemekben a mozgás iránya megváltozik, a hangközök is megnővekednek. Az elbeszélés párbeszéddé válik. Zongoratechnikai megvalósítása nem könnyű, a szép éneklő legato-hoz az összefoglaló mozgás nélkülözhetetlen.  

 

A Sürgölődés, forgolódás c. darab azt a jelenetet ábrázolja, amikor az odút otthonná varázsolják. A pároskötés itt is fontos szerepet játszik csakúgy, mint a zöld madár trillája c. tételben. Uralkodó hangköz itt is a terc. A darab imitációs részének a megoldása új feladat elé állítja a gyerekeket. Kippkopp elballagott kedvenc fájához, de nem érezte jól magát. Rájött, hogy miért olyan szomorú.

 

Az Egyedül címet viselő tétel dinamikája a pianissimo-tól a mezzopiano-ig terjed. A kottában található jelölés mutatja, hogy minden ütemben egy súlyosabb és egy kevésbé súlyos kettősfogással induló páros-kötés található. Ezt betartva lesz a darab 4/4-es.A dallam és kíséret  megoszlik a két kéz között.

 

Az Összetalálkoztak c. tétel vivace, leggiero. A darab eleje tükörmozgás, az egymás felé futás zenei megjelenítése. Amikor összetalálkoznak, a mozgás párhuzamossá válik.

 

 

A leggiero staccato virtuóz megvalósítása jó technikai készséggel megáldott gyereket feltételez. Az ütemmutató szokatlan 5/4, legtöbbször 3+2 elosztásban. Ezt teszi változatosabbá a 12. ütemben a balkéz ütem- háromra történő belépése.

 

A Cirógatva, ringatva dolce darab csupa szekund „simogatás”-ból áll. 6/4 ütemmutatójú, de a gyakran súlytalan ütemrészen elinduló mozgás bizonytalanná teszi a metrumérzetet. A jobb kéz csak G-A szekundokat játszik, míg a balkéz a D-E szekund mellett B-C hangokat is megszólaltat. Az andante mosso tempójelzés utal arra, hogy a mozgás ne legyen lassú, a cirógatás érzetét keltse.

 

Az utolsó tétel egy Falevél tánc. Ez a leghosszabb darab a kötetben, két oldalas, és az egyetlen, amely előjegyzést tartalmaz. Csaknem végig két háromnyolcados hangcsoportban halad, amelyet két duolás ütem és egy ütemnyi szünet szakít meg.

 

Ezzel, egy gigue-re emlékeztető tétellel fejeződik be Tipptopp története, Marék Veronika és Tallér Zsófia zenés meséje, amelyet a Győri Liszt Ferenc Zeneiskola zongoratanszakának növendékei 2009-ben nagy sikerrel adtak elő. Az egyes zongoradarabokhoz kapcsolódó meserészleteket egy növendék olvasta fel, verbalizálva az éppen soron következő zenei történést. A kötetben szereplő nagyszerű rajzokat kivetítettük, ezáltal tettük még élményszerűbbé az előadást.

 

 



* A győri Liszt Ferenc Zeneiskola zongoraművész-tanára, a Magyar Művészetoktatásért Plakett díjazottja (2009).