A könyvtárak a zenei nevelés szolgálatában,

avagy

miért érdemes a zenei könyvtárakat látogatni

 

A folyamatosan szűkülő anyagi források mellett egyre nagyobb szerepe van a zenei élet különböző területein dolgozó szakemberek és csoportok együttműködésének, tevékenységük összehangolásának. Az alábbi írás a könyvtárakban igénybe vehető szolgáltatásokra szeretné felhívni a figyelmet, azokra a szolgáltatásokra, melyekkel a könyvtárosok segíteni tudják a zenét tanuló növendékeket, tanárokat.

A zenei gyűjtemények közül elsősorban a zeneiskolák, zenei középiskolák és felsőoktatási intézmények könyvtárainak a feladata az oktatáshoz szükséges információ gyűjtése, rendszerezése, szolgáltatása. Mellettük kiemelkedő szerepet vállalnak ebben a munkában a közkönyvtárak zenei részlegei. Állományukat úgy alakítják ki, hogy folyamatosan figyelik a tantervi változásokat, gyakorló zenepedagógusokkal konzultálnak a lehetséges igényekről. Igyekeznek biztosítani a versenyekre való felkészüléshez szükséges kottákat. Mindemellett törekednek arra, hogy a zeneirodalom valamennyi jelentős alkotása képviseltesse magát minden lehetséges megjelenési formában, tehát kottában, illetve hang- és képfelvételeken, pl. videón, DVD-n is hozzáférhetők legyenek az egyes alkotások. A színpadi és oratorikus művek, a hangszeres és vokális zenék, dalok, kórusművek, szóló-, kamara- és zenekari formák partitúra, zongorakivonat, illetve a kamaraművek szólamanyag formájában is kölcsönözhetők. A könyvtárak a kottákat a legkorszerűbb, ha lehetséges, Urtext kiadásban szolgáltatják, állományukat ilyen szempont szerint is folyamatosan frissítik. Egyes szerzők kritikai kiadásai is kutathatók a nagyobb gyűjteményekben. További segítséget jelenthet a pedagógusok számára, hogy nemcsak a Magyarországon használatos hangszeriskolákat találhatják meg a könyvtárakban, hanem más országok pedagógiai anyagát is megismerhetik, válogathatnak az általuk használt előadási darabokból. A klasszikus zene mellett a dzsessz, a népzene, a filmzene, a musical sem marad ki a gyűjtőkörből, ezeknek az egyes hangszerekre való átiratai színesíthetik a hangszeres oktatás tananyagának palettáját. A látássérültek Braille-kotta gyűjteményt vehetnek igénybe.

 

A kottakínálat tehát az előírt irodalom mellett biztosítja a pedagógusok számára annak lehetőségét, hogy tanítványaik tudásszintjének megfelelően szemezgethessenek a zeneirodalom szélesebb kínálatából anélkül, hogy erre jelentős pénzösszegeket kellene fordítaniuk, és mindezeket megfelelő minőségben kaphatják meg.

 

A növendékek és az oktatók rendelkezésére áll a hazai és a külföldi zenei szakirodalom, könyvek és folyóiratok formájában, továbbá adatbázisok segítik az információhoz való gyors hozzájutást. A zeneelméleti, zenetörténeti munkák, tanulmányok, műelemzések, életrajzok, hangszertörténeti, módszertani kiadványok, lexikonok és enciklopédiák megteremtik a lehetőséget az önképzésre, az élethosszig tartó zenei tanulásra.

 

A változásokhoz való alkalmazkodás elengedhetetlen feltétele a tudás naprakészen tartása. A könyvtárosok folyamatosan figyelik az egyes kiadók újonnan megjelenő kiadványait, hogy olvasóik a legfrissebb információhoz juthassanak.

A könyvtárak szerepe mindig is kiemelkedő volt az információ szervezett gyűjtésében, és szolgáltatásában. Az internet korában még inkább felértékelődik ennek fontossága. Az információ feldolgozása után a visszakeresést a katalógusok biztosítják, melyek mára már szinte kivétel nélkül elérhetők az intézmények honlapjáról. A katalógusok keresője lehetőséget biztosít a több szempontú kutatásra, vagyis egyszerre lehet rákeresni egy mű szerzőjére, címére, kiadójára. A tárgyszavak segítségével adott műfajú és apparátusú műveket lehet kigyűjteni, vagy egy bizonyos téma szakirodalmát összeállítani.

A könyvtárosok igyekeznek megkönnyíteni és gyorsítani a dokumentumokhoz való hozzáférést azzal is, hogy honlapjaikon közzétesznek tematikus ajánlókat, melyek pl. a versenyekhez szükséges anyagok elérhetőségét adják meg, előadók, zeneszerzők vagy egy hangszer ajánlott irodalmát sorolják fel.

A zenei gyűjtemények referensz szolgáltatása hivatott segíteni a kutatást, megtalálni a keresett információt. A tájékoztató szolgálat feladata az elektronikus katalógusok használatának megismertetése, bibliográfiák összeállítása, a zenetudomány és a határterületeit magába foglaló adatbázisok felkutatása, tartalmi és használati megismertetése. Az intézmények egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a személyre szabott szolgáltatások bevezetésére, melyek helyben, e-mailben vagy telefonon is kérhetők. Csoportos könyvtárlátogatásokat, könyvtári órákat szerveznek diákoknak, melyek fókuszában az információkeresés, -gyűjtés, - feldolgozás, az információ kritikus felhasználása áll.

A mai zenei gyűjtemények jól felszerelt zenehallgatási helyekkel rendelkeznek, melynek a számítógépek már szerves részei és internetelérést is biztosítanak.

 

A dokumentumok beszerzése az olvasói igények folyamatos figyelembevételével történik, tehát a könyvtárak a felhasználókkal együttműködve építik gyűjteményüket, az anyagi lehetőségeikhez mérten maximálisan figyelembe veszik a látogatók kérését.

 

A fentiekben vázolt gyűjtőköri megoszlás természetesen mindenütt nem tud megvalósulni, az egyes könyvtáraknak a helyi adottságokhoz, igényekhez és anyagi forrásaikhoz kell alkalmazkodni. Hogy mégis széles körben elérhetők legyenek az egyes részterületek anyagai, létrejött az Országos Dokumentumellátási Rendszer (ODR). A szolgáltatás célja, hogy megteremtse az információhoz, és a dokumentumokhoz – könyvekhez és kottákhoz - való hozzájutás azonos esélyét az ország bármely részén élő személy számára, a könyvtári rendszeren keresztül. Alapja a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA): http://www.mokka.hu/, melyben egy helyen lehet keresni valamennyi tagkönyvtár állományában, így azok zenei anyagában is. A kölcsönzés lebonyolításában a megyei vagy városi (ODR) könyvtárak nyújtanak segítséget.

 

A könyvtárak nemcsak gyűjteményükkel, hanem a helyiségeik felhasználásával is mindent megtesznek azért, hogy a tudásmegosztást elősegítsék: előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, továbbképzéseket szerveznek, koncertek és kiállítások helyszínéül szolgálhatnak. Ezek az alkalmak nemcsak a fellépők számára fontosak, hanem a zeneszerető közönségnek is, hiszen a szabadidő igényes eltöltésére kínálnak lehetőséget.

 

A zenei könyvtárosok szervezeteinek - Magyar Könyvtárosok Egyesületének Zenei szekciója és az AIBM Magyar Nemzeti Csoport (http://media.lib.unideb.hu/zksz/index.html) – tagjai közt vannak zeneiskolai könyvtárosok is, tevékenységük fontos része a zeneiskolai könyvtárak munkájának segítése. Továbbképzést, szakmai találkozókat szerveznek, azzal a céllal, hogy a résztvevők frissítsék ismereteiket, tapasztalatokat szerezzenek más könyvtárak működéséről, értesüljenek a külföldi könyvtárakban folyó munkákról.

 

A gyűjtemények működésének középpontjában a felhasználó és az ő igényei állnak. A zenei könyvtárak a funkciójuk betöltésével oly módon próbálják támogatni a zeneoktatást, hogy közben igyekeznek elősegíteni a társadalmi kohéziót, mindenkinek lehetőséget adva az információhoz való hozzájutáshoz. Ennek a célnak megvalósulása érdekében kiemelkedően fontos a könyvtárak és a zeneoktatási intézmények szoros együttműködése, melynek vannak már jó példái hazánkban.

    

Bándoli Katalin

 

Ha ideje engedi, kérem, töltse ki az alábbi kérdőívet. Válaszaival segíti a könyvtárosok munkáját.

Beérkezési határidő: 2013. január 31.
Cím: 
bandoli@fszek.hu

 

1. Foglalkozása pedagógus?

igen/nem

2. Ha pedagógus, akkor

 alapfokú  / középfokú / felsőfokú intézményben dolgozik.

3. Lakóhelye Budapest?

igen/nem

4. Tagja valamelyik zenei könyvtárnak?

igen/nem

5.Ha nem tagja, akkor a kottákat

megvásárolja / lefénymásolja / internetről letölti / egyéb

6. Ha nem tagja, akkor a szakirodalmat

megvásárolja / lefénymásolja / internetről letölti / nem használja

7. Mi az oka, ami miatt nem tagja egyik zenei könyvtárnak sem?

nem tud róluk / drága a tagsági díj / a gyűjteményük nem megfelelő / a távolság miatt nem jut el egyik gyűjteménybe sem / nincs rá szüksége

8. Ha tagja valamelyik könyvtárnak, akkor

csak helyben használja/ csak kölcsönöz onnan / helyben is használja és kölcsönöz is

9. Ha tagja valamelyik könyvtárnak, mely dokumentumtípust kölcsönzi?

kotta/könyv/CD/DVD

10. Ha könyvtárhasználó, akkor mely könyvtár(ak)nak tagja?

iskolai könyvtár

városi könyvtár

megyei könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Központi Könyvtára

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei gyűjteménye

Országos Idegennyelvű Könyvtár és Zenei Gyűjtemény

11. Igénybe vette már korábban a könyvtárközi kölcsönzést?

igen/nem