ZENE-IRODALOM*

SZAUER ÁGOSTON (1963) VERSEI

 



MŰHELY

Árnyak nőttek a padokhoz,

sosem látszik a mennyezet,

nincs folyosó, mely elvezet,

a zene matt és barokkos.

 

Kettő brácsáz, egy fagottoz,

minden kis láng egy ékezet,

gyanta lepi a székeket,

gordonka dől a sarokhoz.

 

Lakkillatban dallam libben,

megdől egy hang, s elszáll innen.

Nyitott ablak tán a fenti.

 

Ismétlés csak, egyre-másra,

a felejtés ellen játszva —

kottát írni nem tud senki.

 

 

SZENTESTE

Szenteste volt. Kissé profán:
kesztyű maradt a zongorán,

s egy brácsa tokban.

 

Kristálycukor meg tört dió —

egy asztalsarknyi földi jó.

A méz is ott van.

 

Még csöppnyi fény okoz csodát,

bejárva díszek foncsorát,

de nagy titokban…

 

***


Szauer Ágoston díjai-kitüntetési


Fiatal Írók és Költők Országos Fesztiválja III. díj 1988.
A II. Aquincumi Költőverseny különdíja 1999.
Az Életünk novellapályázata III. díj 1991.
A Dunánál 2001" verspályázat I. díj 2001.

 

 



* A PARLANDO kérésére érkezett zenei témájú versekből