Német est

A címet magyarázandó, azonnal egyértelművé kell tennünk, hogy a Magyar Rádió Márványtermében elhangzott magyar zeneszerző, Sáry László szerzői estjéről van szó. A művek előadói és ihletői között azonban már jelentős túlsúlyban vannak a német művészek.

Az első mű a zongoristának ajánlott Körök szólózongorára (2006) volt, mely címének megfelelően a körbe(n)járásról, körforgásról, körfolyamatról szólt. Struktúrájára a visszatérő körkörösség miatt a meghatározatlanság a leginkább jellemző.

Martin Tchiba (1982) kifogástalanul játszotta a neki dedikált darabot. A kiváló zongorista ugyan Budapesten született, de hároméves kora óta Németországban él. Ott végezte tanulmányait előbb zongoraművész, majd zeneszerzés szakon. Számos világhírű zenekarral koncertezett, amit rádió, televízió és CD felvételek örökítettek meg. Repertoárján a klasszikusok mellett jelentős szerepet kapnak a kortárs szerzők művei. Ő fordította német nyelvre Sáry László Kreatív zenei gyakorlatok című könyvét. Több kitüntetés birtokosa.

Az Öt melankolikus ének szoprán hangra és zongorára (1981) szintén egy németajkú művész, Georg Trakl versei alapján íródott. A fiatalon elhunyt osztrák expresszionista költő ihlette dalok a címnek megfelelően sötétek és borongósak, bár a harmadik és negyedik mozgalmasabb. Váratlanul, kurtán-furcsán fejeződnek be, hiányérzetet, kielégületlenség érzetét hagyva maguk után. A szélesen, olykor igen nagy lépésekben haladó nyugodt tempójú énekszólamot zaklatottabb, idegesebb zongorakíséret követi a bizonytalan hangnemeken át. A határozottan nehéz énekszólamot Irene Kurka (1974) hibátlan intonációval, szépen formálva adta elő. Irene Kurka sokoldalú szoprán énekesnő. Az oratóriumok és passiók mellett rendszeresen énekel kortárs műveket. Németországban, Amerikában, Kanadában tanult. Martin Tchiba figyelmesen kisért, összeszokott páros benyomását keltették.

A szünet előtti utolsó mű szintén egy korábbi alkotás, a népszerű Emlék zongorára és füttyszóra (1987) volt. Az elmerengő, lassú, különleges varázsú mű mindig nagy hatást gyakorol a közönségre. Most sem volt ez másként, bár a szerző előadásában felhangzó darab füttyszólama a megszokottnál egy kicsit visszafogottabb volt. Mint később a művész úr elmesélte, ennek igen prózai oka volt, kiszáradt a szája.

A koncert második felében két ősbemutatót hallgathattunk meg. Elsőnek a legutóbb elhangzott Emlékre rímelő Ricordanza [Emlékezet, Megemlékezés] szólózongorára című, 2008–ban íródott művet. Az előzőnél sokkal keményebben, marcato akkordok egymásutánjával kezdődő – és ezekhez gyakran visszatérő – darab inkább a szabad szerkezetével involválta címét. Határozottságában is csapongó, elkalandozó benyomást keltett. Martin Tchiba ihletetten tolmácsolta a művet.

A befejező alkotás egy fiatal német költő verseire készült dalciklus volt. Kalmen – A szélcsend vidéke (2012) Öt ének Frank Schablewski verseire, szoprán hangra és zongorára. Irene Kurkának és Martin Tchibának.

Frank Schablewski 1965-ben született Hannoverben, jelenleg Düsseldorfban él. A német líra újhullámának kimagasló képviselője. „Alkotásainak egyik stílusjegye a hasonlóan csengő szavak és jelentésviláguk szintézise új, általa alkotott szavakban és jelentésmezőkben, melyek átszövik verseit. E ciklusában a horvát tengerpart égboltját sűríti versekbe.” – írja róla a koncert ismertető füzete. A versek – Schurwolken[Nyírtfelhők], Eismaser[Jégerezet], Wolkenfront[Felhőfront], Feuermal[Tűzjegy], Kalmen[A szélcsend vidéke] – Schablewski Wasserfelle című kötetében jelentek meg a Rimbaud kiadónál 2001-ben, Aachenben. Sáry más, önálló sorrendbe rendezte a verseket, saját alkotói koncepciójának megfelelően. Az énekszólam a modern zenére, avantgarde-ra jellemző módon végig nehéz, nagy ugrásokban halad. A ciklus dalai különböző karakterűek. Az első lassú, merengő, melizmatikus, ahol az utolsó sor szóló ének. A másodikban szaggatott, staccato kíséret fölött széles ívű dallam szárnyal, melyet gyakori kvintlépések szakítanak meg. A harmadik ismét lassú, merengő, míg a negyedik menősebb, haladósabb tempójú. Az utolsó, címadó dalnak csak az első felében van kíséret, a második rész a capella, melynek végén sajátos glissando zárja a ciklust.

A hangversenyen jelen volt a költő is, akivel a szerző, az előadók és a közönség jókedvű beszélgetésben cserélte ki gondolatait a koncerten hallottakról.

Eisenbacher Zoltán

Sáry László szerzői est

Körök szólózongorára – Martin Tchibának

Öt melankolikus ének szoprán hangra és zongorára – Georg Trakl versei alapján

Emlék zongorára és füttyszóra

Ricordanza szólózongorára (Ősbemutató)

Kalmen – A szélcsend vidéke. Öt ének Frank Schablewski verseire, szoprán hangra és zongorára. Irene Kurkának és Martin Tchibának. (Ősbemutató)

Irene Kurka – szoprán

Martin Tchiba – zongora

Sáry László – zongora és fütty

Magyar Rádió Márványterem

2012. november 29.