Beszámoló a XI. temesvári Eurorégiós
„Alma Cornea Ionescu” versenyről

Az idén tavasszal április 26.-28. között rendezték meg az egyre népszerűbb temesvári Eurorégiós zenei versenyt és fesztivált. A Duna-Körös-Maros-Tisza térség (DKMT) számunkra legjelentősebb zenei rendezvényének megrendezése több célt szolgált. A legfontosabb talán az - ezt a szervezők minden alkalommal hangoztatták is – hogy Temesvár továbbra is arról legyen híres, hogy a város román, magyar, német, szerb, bolgár és más nemzetiségű polgárai barátságban és megértésben éljenek, egyre bővebb és tartalmasabb kapcsolatokat ápolva egymással. Az eddig megszokott zongora, ének és hegedű kategóriák mellett, az idén megjelentek a fúvósok, mélyvonósok, gitárosok, hárfások is. A verseny öt zsűrijének összeállítása egy már jól kialakult gyakorlatot követett: a temesvári házigazdáink mellett két szerb és hat magyar tanár is részt vett a döntéshozatalban. Mivel a bíráskodók egyszersmind felkészítők is, természetesen az érintett zsűritag a növendékénél nem pontozhat. Magam a zongora zsűri tagja voltam, és nagy örömömre szolgált, hogy az utóbbi évek rutinjával felvértezve, milyen jó hangulatban, különösebb viták nélkül, hamar egyetértésre jutottunk. A nehéz döntésekben a zsűri elnöke, a kitűnő kolléga, Felícia Stankovici professzorasszony tekintélye és bölcsessége sokat segített. Jó közérzetünket megalapozta, hogy a temesvári kollégák igyekezete a verseny gördülékeny megszervezésében épp olyan fáradhatatlan volt, mint kedvességük.

Az idei verseny a zongoristáknál rendkívül magas színvonalú volt. Ebben közrejátszott az is, hogy nálunk és Romániában is tavasszal országos versenyek voltak, és így a régió legjobb növendékei igazán „csúcsra járatva” jelenhettek meg. A kiemelkedő versenyzők mögött egy rendkívül erős második vonal is népes számban jelentkezett. Érdekes, hogy már kisebb osztályokban is milyen nehéz műsorokkal indultak sokan, ennek olykor sajnos a minőség látta a kárát. Az oldott légkörű, tartalmas beszélgetéseink során számos közös pedagógiai problémát érintettünk, ilyen szempontból is kitűnő fórum volt ez a találkozó.

Hazánkat az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola, a szegedi Király-Kőnig Péter Zeneiskola és a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola tanulói képviselték, a 200 főt is meghaladó versenyzői összlétszám mintegy negyedét alkotva. A többiek Szerbiából Vršac, Pančevo, Bánátból Arad, Déva, Resicabánya, Lugos, Karánsebes és nagy létszámban Temesvár zeneiskolásaiból kerültek ki. A versenyző fiataloknak – a saját megmérettetésük mellett – érdekes élményt jelentett a külföldi kortársaikkal való megismerkedés. Voltak, akik már több alkalommal is versenyeztek egymással, személyes ismeretségek alakultak ki közöttük.

Különlegessége a találkozónak egy soknemzetiségű gálakoncert, amin mindig megjelennek a helyi és a régiós közélet képviselői, méltatva a verseny jelentőségét. A „Ion Vidu” Zeneművészeti Szakközépiskola nagytermét megtöltő érdeklődők a záróhangversenyen idén is felejthetetlen produkciókat hallhattak. A remek műsorszámokat és a díjkiosztó eredményeit is, a zömmel helyi tanulókból álló közönség kitörő örömmel ünnepelte és ebből az eufórikus hangulatból bőven kijutott a magyar diákoknak is.

Az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola tanáraként iskolánk kiemelkedő sikereiről tudok beszámolni. Összesen 24 tanítványunk vett részt az idei versenyen, ebből 12 I. díj, 6 II. díj és 5 III. díj született, egy növendékünk dicséretet kapott. Két tanulónk a zongorista Katona Kristóf és Hirling Bettina kiemelt első díjat kapott, utóbbi a „Délvidék ház” program különdíját is elnyerte.

Köszönet azért, hogy ez a nemes és szép kezdeményezés, a szegedi „Délvidék Ház” megjelent a verseny támogatójaként.

Dr. Zsigmondné Dr. Pap Éva