HERCZ DORMAN ALIZ*

 

Zeneoktatás a Horvát Köztársaságban

 

A horvát iskolarendszerben a zeneoktatás a hagyományos beosztást követi (alsó, közép- és felsőfok) – de már az általános iskola megkezdése előtt lehetőség nyílik zenetanulásra, kétéves előképző keretében. Alapfokon a zeneiskolai oktatás hat évig, a szakközépiskolákban négy évig tart, a felsőfokú tanulmányok ideje 4+1 év (BA/MA képzésben). Létezik zeneművészeti szakközépiskolai előkészítő is, két éves időtartammal.

 

A zeneoktatás célja, hogy előadó- és alkotó művészeket neveljen, valamint a zeneművészet és a zenei értékek továbbadóit képezze. Ennek legfőbb feladatai:

- a hangszeres játékhoz szükséges készségek elsajátítása,

- az elméleti és gyakorlati zenei tudás, készségek és szokások elsajátítása,

- az alkotói és előadói zenei képességeinek fejlesztése,

- a horvát és az európai zene örökségének megismertetése.

 

A zeneiskolákban a kötelező felvételi vizsga célja az a zenei hallás-, memória- és ritmuskészség felmérése. Az oktatás során kötelező tárgy a zeneelmélet (heti kétszer 45 perc), a hangszer (I-III. osztályban 30 perc, IV-VI. osztályban 45 perc, hetente kétszer), a csoportos zenélés (kórus, zenekar ill. kamarazene, III. osztály felett, 60 perc, heti két alkalommal). A VI. osztályban kötelező a zongoratanulás (heti 1 alkalommal, 35 perc) azoknak a diákoknak, akik középfokon kívánják folytatni tanulmányaikat, míg a zeneelmélet választható tantárgy (35 perces óra, heti egy alkalommal).

 

A zenei általános iskolában a tanulók a következő hangszereken tanulhatnak: zongora, fuvola, blockflöte, klarinét, szaxofon, oboa, fagott, trombita, harsona, tuba, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, gitár, tambura, mandolin, hárfa, harmonika, ütőhangszerek.

Az előkészítő osztályokban az első évben a hangszeres játék, a zeneelmélet és az együttes zenélés áll a középpontban, míg a második előkészítő osztályban a tanulók (az előbb felsoroltak mellett) zongorázni is tanulnak.

 

A zenei szakközépiskolákban a beiskolázás felvételi vizsga alapján történik, az alapfokú tanulmányok vagy az előkészítő program elvégzése után. Középfokon az oktatás négy évig tart: a beiratkozott tanulók a hangszeres zenész, az énekes, a hangszerkészítő és restaurátor, valamint a zeneelmélet szakot teljesíthetik (az adott hangszert az első- és másodéves tanulók heti két 45 perces órában tanulják, míg a harmad- és negyedévesek heti 3 órában). A kötelező kurzusok: bármely szakon tanulóknak: szolfézs, összhangzattan, formatan, ellenpont, zenetörténet, zenei együttes (kórus, zenekar vagy kamarazene); hangszereseknek: kamarazene, zongora, próba; az elméleti képzés számára: vezénylés, lapról olvasás; az énekeseknek: magánének, kamaraének, zongora, próba. A hangszerkészítők és restaurátorok hangszerépítést, anyagismeretet és gyártási technológiát, hangszerjavítást, valamint zenei akusztikát tanulnak.

 

A zenei felsőoktatás képzéseinek szervezete

 

Horvátországban az iskolai ének-zene tanároknak és a hangszeres zenetanároknak mesterfokú diplomával kell rendelkezniük. Az ehhez szükséges képzést az alábbi intézmények végzik:

A Zágrábi Egyetem Zeneakadémiája, zenepedagógiai szak: Zenepedagógia (8 félév alapképzés, 2 félév mesterképzés) és Zenekultúra (6 félév alapképzés, 4 félév mesterképzés). A képzések alap- és középfokú zenetanári és középiskolai zenetanári oktatására feljogosító képesítést nyújtanak, de a hallgatók zeneiskolai tanári (zeneelméletből és szolfézsból), valamint kórusvezetői és karmesteri végzettséget is szerezhetnek. A zenetanári végzettség megszerzésének másik módja a következő alap- és mesterképzési programokban való részvétel: Zeneelmélet-zenetudomány (két szaktárgyas tanulmányi program) vagy Egyházzene – illetve az itt belül, pedagógiai tárgyakat tartalmazó modul. A Zágrábi Egyetem Zeneakadémiájának zenepedagógiai szakán az alapképzés 8 félévig tart (240 ECTS kredit), a mesterképzés 2 féléves (60 ECTS kredit – lásd az 1 – 2. táblázatot).

 

 

2. táblázat

 

 

 

A Spliti Egyetem Művészeti Akadémiájának Zeneművészeti Karán a zenepedagógiai képzés 8+2 féléves (BA/MA), a szakképesítés: mesterfokú zenetanár. A Zenekultúra tanulmányi program diplomásai (8 félév alap- és 2 félév mesterképzés) szintén taníthatnak zenét az általános- és középiskolákban.

 

Az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem és Művészeti Akadémia, valamint a Pulai Juraj Dobrila Egyetem Zenei Zeneművészeti Karán a képzés rendszere az alábbiakban foglalható össze:

 

Alapképzés (8 félév, 240 ECTS kredit – a kurzus elvégzésekor a hallgató a Zenepedagógiai Baccalaureus címet kapja); mesterképzés (2 félév, 60 ECTS kredit; képesítés: a mesterfokú zenetanár).

 

Az általános iskola első osztályaiban (a 7–10 éves korosztályban) történő zenetanításhoz az úgynevezett Osztálytanítói program elvégzése is megfelelő. Ezt a képzési formát Zágrábban (Zágrábi Egyetem Tanítóképző Karán), Splitben (Spliti Egyetem Bölcsészeti Kar), Fiumében (Fiumei Egyetem Tanítóképző Kar), Eszéken (Eszéki Egyetem Oktatási Kar), és Zadarban (Zadari Egyetem Tanító- és Óvodapedagógusképző Kar) oktatják. A program 10 félévig tart (300 ECTS kredit), a tanulmányok elvégzésekor a hallgatók az Általános Iskolai Oktatás Mestere címet kapják. (A Zadari Egyetem osztálytanítói tantervének részét képező zenei tárgyakat a 3. táblázat és a 2. ábra mutatja be.)

 

 

 

2. ábra

 

 

Értékelés / Vizsgáztatás

 

A felsőfokú zenetanár-képzés bemeneti feltétele a középiskolai érettségi és a felvételi vizsga, mely írásbeli feladatokból, összhangzattanból, szolfézsból, zeneelméletből és zongorajátékból áll – az Osztálytanító programban a felvételi kritériuma a sikeresen befejezett középfokú zenei tanulmány és a felvételi osztályozó teszt eredménye.

A felsőfokú zenetanári tanulmányok minden formája záróvizsgával fejeződik be, melyet tanítási gyakornoki év követ – ennek sikeres lezárása után a leendő zenetanár/osztálytanító egy bizottság előtt tesz szakmai vizsgát.

 

Főbb feladatok a zeneoktatásban

 

Általánosan megfigyelhető, hogy a horvát zenetanár-képzésben a modern technológiákat csak néhány képzési formában alkalmazzák (főként a számítógépes programokat a szolfézsoktatásban és a kottagrafikában). Az audiovizuális és multimédia lehetőségeit az előadók és a hallgatók elsősorban az egyetemeken tudják felhasználni.

A zenetanár-képző és az osztálytanító-képző programok jelenlegi, ellentmondásos helyzete azt jelzi, hogy egyes „régi” programok lejárnak, így a „modern” (például a bolognai struktúrához kapcsolódó) oktatási és tanulási módszerek bevezetése, és az információs technológia minél szélesebb körű felhasználása elengedhetetlen.



* Hercz-Dorman Aliz egyetemi adjunktus (tanszékvezető-helyettes Zenei Tanszék ELTE-BTK) doktori disszertációjának az a fejezete, amelyből a jelen számunkban idézünk, érdekes és tanulságos betekintést nyújt az európai országok zeneoktatási rendszerébe. A kutatómunkát a doktorjelölt szerző, dr. habil. Fehér Katalin CSc javaslatára kezdte el, és dr. Bodnár Gábor (DLA egyetemi docens, tanszékvezető, ELTE BTK Zenei Tanszék) szakmai irányításával fejezi be és készül műhelyvitájára A téma aktualitását jelzi az is, hogy az ELTE BTK Zenei Tanszéke milyen nagyon fontosnak tartja az európai egyetemek közötti átjárhatóságot, különös tekintettel a náluk végzett nagyszámú hallgató okleveleinek külföldi egyetemeken történő elfogadása érdekében. (A Szerk. megj.)