DR. ANTal-lundström ilona*

 

A korai évek  zenei-esztétikai tevékenységeinek jelentősége

 

A magyar oktatási szakemberek és pedagógusok számára fontos, hogy megismerjék a  a zenei-pedagógiai-pszichológiai kutatások meglepő eredményeit, amelyek igazolják a 3-8 éves korú gyermekekben a zenei-esztétikai aktivitások hatására kialakuló pozitív változásokat. Ezeknek ismeretében ugyanis másként gondolnának a kisgyermekekkel való foglalkozások megszervezésére és több felelősséget is éreznének az óvodai esztétikai nevelés tudatosabb tervezésére és folytatására A helyzet megváltoztatása a gyermekeknek és az oktatásnak is hasznára válna, de főként a magyar jövendő emberi értékeinek minőségi formálásában, a tehetségek felfedezésében jelentene nagy előnyt.

 

Az egyéni fejlődés feltételeit pedagógiai-tudományközi kutatásokkal vizsgálva ma már tudjuk, hogy a korai évek játékos esztétikai-zenei aktivitásainak rendszeressége a gyermek egész életére meghatározza a tanulási- és kommunikációs képesség minőségét, mert ekkor van az agyi és hallási fejlesztés optimális ideje. E tény társadalmi hasznossága egyre nagyobb érdeklődést kap a kutatásokban és a fejlesztő pedagógiai területeken, ugyanis itt rejlik az „emberi tőke minőségi javításának” konkrét megoldása. Ezért sok országban folytak vizsgálatok a zenei- esztétikai aktivitások hatásairól.

 

         Francis Rauscher amerikai kutató behatárolta azt a kort, amely optimális a zenei aktivitásoknak az agy fejlődésére gyakorolt hatékonyságára. 400 hátrányos helyzetű óvodással több éven keresztül végzett kutatásai a Head-Start programbanbizonyították, hogy az alkalmazott kodály-módszerrel végzett 5-7 éves kor közötti zenei fejlesztés segített az esélyegyenlőség kialakításában. A veszélyeztetett csoportok behozták a tanulási képességek terén mutatott lemaradásukat (1997-2003). A kutatás vizsgálataiból nyert eredmények igazolják azt a feltevést, hogy a zene a kognitív képességek katalizátoraként működik, a többi tárgy területén is érezteti hatását, valamint az is bizonyosnak tűnik, hogy a tér-időérzékelés képessége összefügg a zenei tevékenységek gyakoriságával. Az írás-olvasás terén ebben a kísérletben nem történt javulás.  Mindamellett az is kitűnik az elemzésből, hogy a pedagógiai vonatkozások, körülmények sem voltak mindig tisztázottak. Rauscher szerint a további, hosszú távú kutatásokban figyelni kellene a didaktikai szempontokra is, valamint hangsúlyozza a tudatosan tervezett, fejlesztő zenei pedagógiai program fontosságát a spontán, időleges, „jippo-jellegű” , rövidtávú és felszínes hatásokkal szemben, mely oly sok projektre jellemző. (Rauscher, 2003)

 

Ilyen előzmények után vált fontossá, hogy Svédországban a Mälardalen Egyetemen elindítsunk egy kutatást hasonló pedagógiai szemlélettel, a fokozatos, hosszútávú gyakorlás eredményét vizsgálva a hang-jel kapcsolatok terén, amely főként a kommunikatív és a kognitív fejlesztést célozta. A kutatás alapvető gondolata az volt, hogy a nyelvi és a zenei kommunikáció közös építőköve a hang. Az agy hallási centruma 3 éves korra kifejlett. Azok az idegsejtek, amelyeket nem használunk ezeken a területeken, egy idő után fokozatosan elsatnyulnak. A kutatásban alkalmazott Látható hangok - program központjában a hang-jel kapcsolat, az írás-olvasás alapjának kiépítése, valamint a hallási kultúra és a kifejezési formák sokirányú fejlesztése áll. A programban a hangok felfogása, a hang tulajdonságainak összehasonlítása, egyre fínomabb megkülönböztetése és elemzése után a fokozatos jelképzés, valamint a grafikus, ikonikus jelekből életre keltett hangok játékosan vezetnek a zenei írás-olvasáshoz. Egy olyan pályát építenek ki az agyban, amin később a betűk, számok írása gyorsan, automatizáltan futhat. A diszlexiás gyerekeknél sokszor ezen alapképességek gyakorlása hiányzik.

 

Az évekkel ezelőtt indított svéd-magyar kutatás mottója: Vitalizing Science Through Aesthetic vagyis VISTA-projekt, aminek magyar jelentése: „Az esztétika életre kelti a tudományt”.  A közel 1000 gyermek részvételévelvégzett VISTA projekt arra enged következtetni, hogy a kodályi elvek alapján álló személyiségfejlesztő zenei-esztétikai program hatására nőtt az 5-8 éves korú gyerekek kifejezési és tanulási képessége, harmonikussá váltak szociális kapcsolataik és mind a nyelvi, mind a zenei területen javult az írási-olvasási szintjük. (Antal- Lundström, 2006).

 

         A projektben egy hosszútávú fejlesztés indult négy svéd és négy magyar csoporttal. Az óvoda adja az alapokat a személyiség későbbi sikeres életviteléhez. A modell pedagógiai eszköze az érzékszervek és kifejezésformák sokoldalú gyakorlása az óvoda korai szakaszától az esztétikai aktivitások játékos alkalmazásával a Látható hangok fejlesztő program használatával (Antal- Lundström,1992, 2006, 2009). A programhoz tartozó Kalandozások a hangok birodalmában konkrét anyagával egy hidat épít az óvoda és az iskola között, amely tudatosan alakítja az írás-olvasás feltételeit és a szimbólikus gondolkodást. Az iskolák ezután saját elképzelésük és a helyi lehetőségek, szükségletek szerint formálják profiljukat, vagyis azt, ahogyan a zenei- esztétikai aktivításokat a gyermekek identitásának és tanulási képességeinek fejlesztésében használni akarják. A VISTA -projekt első jelentésében a kísérletben résztvevő csoportok eredményei jelentős pozitív eltérést mutatnak a kontroll csoportokéval összehasonlítva.

 

A korábbi amerikai óvodai csoportokkal végzett kísérletektől eltérően itt a követő vizsgálatokban a matematikai-logikai eredményeken kívül a kommunikációs képességek fejlődése is szembetűnő. Nemcsak a nyelvi kifejezés és írás-olvasás, de a zenei írás-olvasás minősége is sokat javult a programot alkalmazó iskolákban. Ennek magyarázata az, hogy a komplex esztétikai aktivítások, mint a hangelemzési gyakorlatok, játékdalok dramatizálása és ikonikus írás, kialakította a gyermekek hangfelismerési tudatosságát valamint a hangok átalakítását mozgássá és vizuális reprezentációs formává. Ezek a hang-jel-hang kapcsolatot építő elemek hiányoztak az amerikai kísérletben, ezért ott a változás nem is történhetett meg az írás-olvasás javulásában, a mi kísérletünkben a gyengék fejlesztésében éppen ez adott sok segítséget. Itt is kitűnik a zenei elemeknek a fontossága a teljes esztétikai munkában. Ez a program megoldást adhat a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. Ezek a fejlesztések a gyermekek szenzitív periódusainak ismeretében főként a 3-8 éves korban hatékonyak, az esélyegyenlőség javítása is ekkor szükséges és lehetséges. (Antal- Lundström, 2006. 2008).

 

Úgy gondoljuk, érdemes lenne tovább vizsgálni a zenei aktivítások hatását az emberi belső tartalékok mozgósításában interdiszciplináris kutatások végzésével.

 

A legújabb pszichológiai és zenepedagógiai kutatások fényében bizonyítottnak tűnik az a feltevés, miszerint a korai évek komplex játékos esztétikai aktivitásainak a kultúrális kódok alkalmazásával jelentős szerepe van az agy kapacitásának, a gondolkodás rugalmasságának kialakításában. Amerikában Howard Gardner agykutató és felesége, Ellen Winner pszichológus 40 éven át dolgozott e területen, felfedezve a különböző tehetség /intelligencia- profilokat és a kifejezésbeli sokoldalúság jelentőségét az oktatásban. A tudatosan tervezett zenei oktatás hatását követő viszgálatokat N. M. Weinberger így foglalja össze: A zenéhez, az agyhoz és a viselkedéshez való komplex közeledésünket és megértésünket szélesítenünk kell, különösen a gondolkodási, az érzelemi és a cselekvési készségeket alapvetően meghatározó rendszer tekintetében (Weinberger, 2000). Ez megerősíti D. Hodger agykutató következtetését, aki azt írja, hogy a zene korábban ismeretlen, komplex módon szervezi az agy működését. Olyan modulokat aktivizál, amelyek mindkét agyi féltekén használatosak, ami azt igazolja, hogy a zenei gyakorlat fontos a tanulási képességek serkentésében és az agy biológiai alakításában is.

 

         Francis Rauscher amerikai kutató vizsgálataival behatárolta azt a kort, amely optimális a zenei aktivitásoknak az agy fejlődésére gyakorolt hatékonyságára. 400 hátrányos helyzetű óvodással több éven keresztül végzett kutatásai bizonyították, hogy az 5-7 éves kor közötti zenei fejlesztés segített az esélyegyenlőség kialakításában, a veszélyeztetett csoportok behozták a tanulási képességek terén mutatott lemaradásukat, sőt a matematikában jobbak lettek azoknál. (1997-2003).

 

A 3-8 év közötti gyermekek részvételével végzett magyar-svéd VISTA projekt is arra enged következtetni, hogy a kodályi elvek alapján álló személyiségfejlesztő zenei-esztétikai program, a Látható hangok hatására nőtt a gyerekek kifejezési és tanulási képessége, harmonikussá váltak szociális kapcsolataik és mind a nyelvi, mind a zenei területen javult az írási-olvasási szintjük. A kutatás vizsgálataiból nyert eredmények igazolják azt a feltevést, hogy a zene a kognitív képességek katalizátoraként működik, a többi tárgy területén is érezteti hatását. (Antal- Lundström, 2003- 2006).

 

Egyetérthetünk ezek után azokkal, akik azt állítják, hogy a demokratikus esztétikai nevelés hatásai határtalanok, túlnőnek a művészeti tevékenységek praktikus gyakorlásán, elsajátításán. Lehetővé tesznek egy humánus, esztétikus megnyilvánulást a mindennapi élet tág területén. A jövő állampolgárai, a mai fiatalok mindenütt a világban belső, lelki nyugalomra, harmóniára vágynak. Az életöröm és az jövő reményteli lehetőségei miatt is szükséges, hogy értelmes aktivításokkal foglalkozva egyensúlyt találjanak önmagukban. Ezen az alapon a rejtett tartalékok is felszínre kerülhetnek és személyiségük kiteljesítheti képességeit a legmagasabb szinten, ilymódon a társadalom hasznos tagjává válhatnak.

 

    Az írás egy kiemelés az Új Pedagógiai Szemle 2008 11-12 számában megjelent: Antal- Lundström Ilona: A kiválóság titka- Az esztétikai alapú pedagógia című cikkből. (67-92. oldal). Egy másik ide vonatkozó írás címe: Kodály pedagógiai elvei a modern esztétikai filozófia tükrében az Új Pedagógiai Szemle 2009/7 (18-35 oldal) olvasható

Felhívom a figyelmet a Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2007 novemberében a Művészetek szerepe a személyiségfejlesztésben címmel Vácon tartott nemzetközi konferencián, ahol dr. Antal-Lundström Ilona két előadással is közreműködött:

 

A plenáris ülésen 2007. november 22-én: A zenei aktivítások szerepe a cselekvési képességek fejlődésében címmel tartott előadással, valamint november 23-án, a Zenei nevelés szekció-ülésen ismertetett: A „Látható hangok” oktatócsomag bemutatása.  Esztétikai foglalkozások a 3-8 éves gyermekek kommunikációs fejlesztéséhez című előadással. (2008-ban könyv formájában is megjelentetett cikk-gyűjtemény címe: Művészetek szerepe a személyiségfejlesztésben, -Nemzetközi művészeti nevelési konferencia, Vác.

 

A zene ajándéka című könyv 1996-ban Uppsalában, 2001-ben Koppenhágában jelent meg, magyar kiadása 1994 óta „folyamatban van”.

Bővebben a Látható hangok programról és képzéséről: www.lathatohangok.hu  honlapon.

 

Kiegészítésként szeretném bemutatni korábbi munkásságom érlelődő eredményét: 2005. március 9-11-ig meghívottként jelen voltam az EU Science in Society Fórum rendezvényén, ahol az európai tudomány minőségi javítása, versenyképessége volt a téma. Szakemberek és politikai, társadalmi vezetők vitatkoztak a lehetőségekről, szükséges intézkedésekről. A záró plénumon hozzászólásomban hangsúlyoztam a tudományos gondolkodás, az emberi kapacitás határait növelő, energiát és kreativ alkotóképességet, intuíciót  adó esztétikai tevékenységek szükségességét, főleg a gyermekkorban kifejtett hatékonyságát, tudományos, gazdasági előnyeit. Javaslatomban kértem ennek a területnek fontosságát megillető kezelését, mint az emberi tartalékok kibontakoztatásának feltételét. Javaslatomat  azonnal elfogadta a Jan Figel által vezetett Fórum, mely azóta hosszú utat, sokak kiegészítését magában foglalva 2009 március 24-én az Európai Parlament  állásfoglalásaként az esztétikai-művészeti oktatás ügyében az Európai Unióban. Az ajánlás néhány pontját idézem itt:

 

         Művészeti tanulmányok az Európai Unióban
Az Európai Parlament állásfoglalása 2009. március 24-én

 

         Felszólítja a tagállamokat, hogy határozzák meg a művészeti oktatásnak, mint jelentős pedagógiai eszköznek a szerepét  a szellemi kapacitás és a kreativitás terén a globalizált és multikultúrális világban.

         Hozzanak különleges intézkedéseket a művészeti oktatás előmozdítására a versenyképesség érdekében.

         Javasolja a művészeti oktatás beillesztését a tagállamok iskolai tantervébe az európai kultúrális modell fejlesztése és támogatása céljából az óvodától minden szinten.

         Készítsenek tanulmányokat a művészeti és kultúrális oktatás hatásáról a tanulók tudás- és készségszintjében.

         A szakma teremtsen egyensúlyt az elmélet és gyakorlat között, mivel az iskoláknak a kultúrához való hozzáférés demokratizálásának fő helyévé kell válnia.

 

E területen kialakíthatnánk egy modell-értékű esztétikai pedagógiai rendszert a Magyaroszágon kialakított pedagógiai elvek modern változatával, kutatással és a tanárképzésbe történő beépítésével. Ehhez a munkához felajánlom tapasztalataimat.

 

Budapest, 2010. május 19-én

 

 



* Dr. Antal-Lundstrőm Ilona, a zenepedagógia professzora, tudományos kutató