A Bartók életmű SZLOVÁKIÁban

 

Tallián Tibor: Bartók Béla c. könyve szlovák nyelvű változatának bemutatója

 

Bartók Béla művészete, alkotásai, életműve világszerte nagy elismerésnek örvend, beleértve Szlovákiát is.[1] Bartók munkássága és művészete előtti tiszteletüknek adtak a múltban és adnak napjainkban is tanúbizonyságot azok a hazai személyek, személyiségek, intézmények és társaságok képviselői, akik hangversenyek, emléknapok, különböző zenei és kulturális rendezvények szervezésével  járulnak hozzá Bartók művészetének propagálásához és zenei üzenetének népszerűsítéséhez Szlovákiában. Ezt a szándékot tükrözik és jelképezik többek között a Pozsonyban, Komáromban, Ipolyságon elhelyezett Bartók emléktáblák, valamint a nagymegyeri Bartók-szobor. Ez az őszinte igyekezet Szlovákiában töretlen és folytatódik a 21. században is. Kézzelfogható bizonyítéka két jelentős publikáció, amely mindenekelőtt szlovákiai zenetudósok, zenepedagógusok, művészek összefogó munkájaként került a nyilvánosság elé.

Mindössze 5 évvel ezelőtt, pontosan 2009. június 22-én került sor Pozsonyban, az Európai Unió – Európai Információs Centrum székházában Bartók Béla Szlovák népdalok 3. kötetének ünnepélyes bemutatójára, amely az ASCO art & science a Pro musica kiadásában látott napvilágot a Szlovák Kulturális Minisztérium támogatásával. Ez egy várva várt eseménynek tekinthető, hiszen e kötet több mint fél évszázaddal (54 évvel) a szerző halála után látott napvilágot.[2] Bartók háromkötetes nagyszabású szlovák népdalgyűjteménye így csak a 21. században nyerte el végleges komplett „egységes egész“ alakját és ezzel „besorakozott“ a középeurópai népzenetudomány és népzenekultúra egyedi értékei közé.

Hasonló ünnepi pillanatoknak lehetett részese a szlovákiai zeneszerető közönség idén is. 2014. szeptember 25-én Pozsonyban mutatták be ünnepélyes keretek között Tallián Tibor: Béla Bartók c. szlovák nyelvű könyvét, ill. annak újított változatát Pintér Csilla Mária átdolgozásában, Rajter Erzsébet szakmai közreműködésével és Macsovszky Peter fordításában. A rendezvénynek méltó hangulatot kölcsönzött a Pálffy Palota nagyterme, továbbá a Zenei Centrum (Music Centre Slovakia) és a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Zenetudományi Tanszéke színvonalas szervezése. Az est házigazdája az említett intézmény képviseletében Peter Zagar volt. A könyvbemutató jeles magyarországi és szlovákiai zenei személyiségek jelenlétében zajlott. Jelen volt mindenekelőtt a szerző Tallián Tibor, Pintér Csilla Mária, aki a könyv eredeti magyar változatát dolgozta át és aktualizálta annak szükséges adatait, Vikárius László a budapesti Bartók Archívum vezetője, Ladislav Burlas és Oskar Elschek jeles szlovákiai zenetudósok és úgyszintén Rajter Erzsébet, a könyv szakmunkatársa. A vendégek mindegyike szólt a témával kapcsolatban. Felelevenítették és összefoglalták a munkálatok folyamatát és mindenekelőtt méltatták az „új” kiadványt, valamint annak jelentőségét a 21. században (is). Ladislav Burlas egyben háláját fejezte ki azért, hogy a múltban együttműködhetett Demény János: Bartók Béla levelei-nek kiadásán, illetve Bartók csehszlovákiai leveleinek fordításán.[3] Oszkár Elschek, aki Bartók Béla: Szlovák népdalok 1. kötete tartalmas előszavának szerzője, mindenekelőtt Bartók szlovákiai népdalgyűjtéseire, népzenekutatói tevékenységére emlékezett.

A bemutató érdekes és értékes részét képviselte Pintér Csilla Mária beszámolója a könyv átdolgozásának, felújításának körülményeiről. Mint mondotta, Tallián Tibor: Bartók életrajzának szlovák kiadása, ill. annak előkészítése egyszerre ébresztett benne örömet és aggodalmat. Feladata és szándéka ugyanis nem az átdolgozás volt, vagy az adatok gépies ellenőrzése, hanem munkája alapvetően gyakorlati szellemben zajlott. Elsősorban is az 1981-ben megjelent eredeti magyar kiadás, majd a későbbi német és angol nyelven megjelent változatának összehasonlítása, tudományos összevetése. Ez azért volt igényes és hosszú feladat, mert mint az a munka folyamán kiderült, az idegen nyelvű szövegekben, fordításokban lényeges eltérések bukkantak fel. Ennek következtében született előbb egy háromnyelvű szöveges dokumentum, ez alapján lettek az eredeti verzióba beillesztve a „régi-új szövegrészek“, végül pedig a szövegbeli átkötések újrafogalmazására került sor. Ezt az alkotó munkafolyamatot ismertette Pintér Csilla Mária a pozsonyi könyvbemutatón.

„A monográfia eredeti, magyar nyelvű kiadása a zeneszerző születésének századik évfordulója alkalmából jelent meg. Kibővített és átdolgozott formáját hét évvel később a németül és az angolul olvasó közönség is megismerhette. Amikor összehasonlítás céljából először olvastam figyelmesen végig az addig inkább csak külföldi kutatók eligazításához kézbevett idegen nyelvű munkákat, meglepetésként ért a felfedezés, hogy mennyire különböznek az eredeti szövegtől és sokhelyütt egymástól is. Az átdolgozás mélyreható volta választás elé állított: melyik szövegváltozatot jelöljem ki a három forma egységesítő pólusául? [...] Hozzáfogtam a változatok részletekbe menő, mondatról mondatra haladó összevetéséhez. Az eltérések és az újonnan beiktatott szakaszok megjelölése után kialakítottam egy olyan háromnyelvű szöveges dokumentumot, amelyben, hiperhivatkozások közbeiktatásával mindhárom könyv anyaga egyidejűleg látható. Számos alkalommal kényszerültem választásra, ami esetenként nem volt könnyű, mert alapelvszerűen törekedtem arra, hogy az ősformát a későbbi változatokkal egybeépítsem. Ehhez mindenekelőtt rekonstruálnom kellett a német és az angol változat eredeti, magyar, ma már nem föllelhető alapszövegét. Az idegen nyelvű betoldások magyarra történő visszafordítása után elérkezett a munka utolsó fázisa, a régi-új szövegrészek beillesztése az eredeti formába, a szövegbeli átkötések újrafogalmazásával, ami nem kevésbé bizonyult értelmet szorongató feladatnak.“[4]   

 Pintér Csilla Mária beszámolójának végén köszönetét fejezte ki segítőtársainak. Így Rajter Erzsébetnek, akinek észrevételei, tanácsai újabb kutatásokra ösztönözték és értékes felfedezésekhez juttatták a Bartók életút és életmű területén egyaránt. Hálásan köszönte Pavol Suska rendkívül alapos szerkesztői munkáját, türelmét, rokonszenvét. Mint elhangzott, a könyv fordítását előkészítő munkálatok a budapesti Bartók Archívumban folytak. Ez jelentős segítséget nyújtott a feladat megvalósításában, amiért köszönet jár az intézmény vezetőjének, Vikárius Lászlónak, aki a szöveggondozás folyamatát személyes útmutatásával is segítette.

Az est záró részében Eva Šušková énekes előadásában és Peter Pažický zongora kíséretével az ének-zongora együttes hangjai csendültek fel. Az előadók Bartók Béla:  Szlovák népdalok c. kompozíciójának magas színvonalú és szívhez szóló megszólaltatásával méltóan koronázták a rendezvény hangulatát.

Tallián Tibor: Bartók Béla szemtől szemben könyvének szlovák nyelvű változata immár hivatalosan is a szlovákiai zenét szerető és művelő közönség elé került. Az eredeti magyar változat a Gondolat Kiadó gondozásában, 340 oldalon látott napvilágot 1981-ben Budapesten, Bartók halálának századik évfordulója alkalmából. Ennek szlovák verziója 2012-ben, tehát három évtizeddel később került kiadásra Pozsonyban az ASCO art & science a Pro musica kiadásában és 2014-ben élte meg szlovákiai bemutatóját. E kiadvány, amely egyben az első szlovák nyelven megjelent komplett Bartók életmű, 416 oldalon olvasható, tehát összességében 76 oldallal és értékes, új, aktuális információkat tartalmazó függelékkel lett kibővítve. Összehasonlítva az eredeti magyar kiadást és a szlovák verziót láthatjuk továbbá, hogy az utóbbi a legújabb Bartók-kutatások eredményeit is tartalmazzák, mely a könyv elejéhez csatolt négy fejezetben (is) nyomon követhető. Az első: Előszó a szlovák kiadáshoz (9. o.), ezt követi a Bartók kutatások eredményeinek összefoglalása az 1981 – 2011 közötti években (11. o.), következik a bibliográfiai jegyzékek rövidítéseinek jegyzéke (19. o.), majd az illusztrációk listája (21. o.). A könyv további része a témakör „sejtjét“ képezi, amely azonos az eredeti magyar verzió tartalmával és annak felosztásával, gazdagítva é kibővítve újabb adatokkal, jegyzetekkel, fotókkal (25 – 307. o.). E fejezeteket követően még egyszer pontokban összefoglalva olvashatók Bartók életrajzának és pályaképének legfontosabb adatai a Bartók Béla – Élete és alkotásai címmel (308. o.). A könyv végére Bartók zeneműveinek és írásainak legfrissebb jegyzékei kerültek. A műjegyzék időrendi elrendezésű, Kerékfy Márton összeállításában, míg Bartók írásainak csoportosítása műfajok szerint történt. A kötet végén található a magyar és az idegen nyelvű szakirodalom, a Bibliográfia (371. o.), valamint külön a szlovák nyelven hozzáférhető szakirodalom (398. o.). Adalékként lapozható még a szövegben előforduló zeneművek (403. o.) és nevek mutatóinak regisztere (410. o.), amely  Pavol Suska alapos szerkesztői munkáját tükrözi. Pintér Csilla Mária szavai szerint a hivatkozásanyag átalakításának a hátterében a kutatók további munkáját segítő szándék húzódik, miszerint a korábbi kiadásokban függelékbe sorolt jegyzetek a könnyebb olvashatóság érdekében a lapok aljára kerültek.[5]

Tallián Tibor: Béla Bartók c. szlovák nyelvű monográfiájával az egyetemes zenetudomány, a zenekultúra, a zeneirodalom egyaránt egy értékes művel gazdagodott. E kiadvány egyértelműen bizonyítja, hogy Bartók életműve és zenei üzenete nemcsak a 20. században, de napjainkban, tehát a 21. században is „él“ és aktuális. Hiszen erre a „régi-új“ kiadványra teljes mértékben vonatkoztathatók azok az elismerő gondolatok, amelyeket Demény János 1955-ben fejezett ki Bartók Béla kiadott szlovákiai levelei kapcsán: „Ezzel a kiadvánnyal egyúttal kifejezésre jut a szlovák és a magyar nemzet testvéri együttműködése, úgy ahogy azt Bartók Béla életművében örökségül hagyta ránk.“

 

Csehi Ágota  

(Szlovákia)

 

 

Tallián Tibor: Bartók Béla szemtől szemben című, 1981-ben Budapesten megjelent könyvének borítója és

Tallián Tibor: Béla Bartók, 2012-ben Pozsonyban kiadott szlovák nyelvű kiadványának borítója

 

 

A pozsonyi könyvbemutató vendégei (2014. szeptember 25, Pálffy Palota)

Oskar Elschek, Ladislav Burlas, Alžbeta Rajterová (Rajter Erzsébet), Tallián Tibor, Pintér Csilla Mária, Vikárius László

 

 

Eva Šušková énekesnő Bartók Béla Szlovák népdalait adja elő Peter Pažický zongora-kíséretében.

 

 

 

 


[1] Köztudott, hogy Bartókot szoros kapcsolat fűzte a mai Szlovákia területéhez, éspedig zongoraművészi, népzenegyűjtői, népzenekutatói és nem utolsó sorban magánjellegű szempontból. A pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium diákjaként érettségizett, majd zongoraművészként 19 alkalommal szerepelt az ország különböző pontjain Pozsonytól, Komárom, Losonc és Rimaszombaton keresztül Kassáig és Eperjesig. 1906-tól 1918-ig rendszeresen, módszeres alapossággal végezte népdalgyűjtő útjait, kezdve Gömör-megyében és Szlovákia déli vidékein, folytatva Nyitra, Komárom, Hont megyében, majd 1915 után figyelmét az ország közép-szlovákiai, észak-nyugati és észak-keleti részeire irányította, ill. a Garam folyó északi részére és Zólyom-megye falvaira. Népzenekutatói munkájának eredménye példaértékű úgy a magyar, mint a szlovák népdalok terén, amely tudományos jellegű írásaiban, tanulmányaiban, valamint egyes kompozícióiban is nyomon követhető.

[2] Bartók a Szlovák népdalok egyetlen kötetének kiadását sem élte meg. Az első kötet 1959-ben, tehát halála után 14 évvel jelent meg (a Szlovák Tudományos Akadémia Népzenei Osztályának kiadásában), a második pedig 1970-ben, halálát követő negyed évszázaddal.

[3] Bartók Béla levelei. Szerkesztette Demény János. Zeneműkiadó, Budapest, 1955. Második rész: Csehszlovákiai levelek – Ladislav Burlas gyűjtése. E rész előszava ismerteti a szlovákiai anyag forrásaira utaló fontos és részleges információkat. „E kötet második részét alkotó szlovákiai levelek Bartók és a szlovák zene kapcsolatának több jelentős dokumentumát tárják fel [...] Az itt közölt szlovákiai levelek öt forrásból származnak: Albrecht Sándor 22, Németh László István 2O, a Matica Slovenská irodalmi archívuma 14, Ivan Ballo 9, Mikuláš Schneider –Trnavský 1 levéllel járult hozzá kötetünkhöz, melybe a fentieken kívül 5 levél került Miloš Ruppeldt hagyatékából [...].”  (217 – 226. o.)

[4] Pintér Csilla Mária , a könyvbemutatón elhangzott szövege, kézirata alapján.

[5] Pintér Mária Csilla, a könyvbemutatón elhangzott szövegének, kéziratának alapján.