LACZÓ ZOLTÁN*
Beszámoló a VIII. győri
zenei nevelési konferencia műhelymunkájáról
Győr, 2014. május
14-15-16
Laczó Zoltán (Fotó: media.lib.unideb.hu)
Győr. Zenei nevelés.
Konferenciák. Ezek az emlékek idéződnek fel a zenepedagógusok ún.
X-generációjához tartozók, azaz, az 1980 előtt születettek körében.
A legelső Országos Zenei
Nevelési Konferencia megrendezésére Győrben, 1968-ban került sor. Feltehetően
Kodály Zoltán halálának egy éves évfordulója tiszteletére, s annak igazolására,
hogy Kodály Zoltán eltávoztával az eszme tovább él.
Győr város akkori
igazgatása akkor úgy döntött az első nagy sikerű konferencia után, hogy a
továbbiakban is gazdája lesz a rendezvénynek, s azt három évenként rendezik
meg. Hat alkalommal futotta a lendületből, s az 1983-as VI. konferencia
után elég nagy szünet következett. Ennek
okai előttünk nem ismeretesek, ám feltehető, hogy a közelgő 1989-es politikai
rendszerváltás előkészületei is befolyásolók lehettek. Nem csoda, ha az azt
követő változások időszakának fókuszában nem a zenei nevelés kérdései állottak.
Állhattak volna talán, ha a pedagógiai reformok egymást követésében az iskolai
énektanítás, s az intézményes zene-pedagógia is nem vesztett volna
pozíciójából. A nagyobb létszámokat megmozgató egyéb tárgyú szakmai, pedagógiai
konferenciák is akarva-akaratlanul „Csipkerózsika” álmukba szenderültek. Így
járt volna zenepedagógiánk jelentős része is, ha a Kodály hagyományokat még
őrző néhány tekintélyes „civil” képviselő és ezek közül is a győriek 2010-ben nem aktiválták volna magukat. Ám.
de tették. Győr ugyanis vállalta a VII. konferencia
megrendezését. Különös hangulata volt a nagy létszámot vonzó összejövetelnek. Együtt
volt az érdeklődők és elkötelezettek apraja, nagyja, méltósága és közkatonája,
hangszerese és kóristája, s ki mindenki még. Az Y-generáció képviselői (a
’80-’90 között születettek) – feltehetően – nem gyakran láttak ilyen emberi és
zenei kapcsolatokon nyugvó barátságokat őszinte megnyilvánulásukban. Az akkori résztvevői létszám elérte a 160 főt is.
A kovászként működő
elkötelezettek és Győr város önkormányzatának erre az eseményre szakosodott
munkacsoportja jól működött. Meg akarták őrizni hagyományként a Konferenciát.
Így került kitűzésre a VIII. Győri Zenei
Nevelési Konferencia időpontja 2014.
május 14-15-16-ikára. A program – a korábbi modellek szerint – összeállt.
Hagyományőrzők voltak a konferencia
struktúrájának megőrzésében is. Nevezetesen: plenáris előadások, koncertek, és
műhelyfoglalkozások alkották az egész napos programok tartalmát.
Jelen beszámoló az eddigiekhez képest csak a
szakmai műhelyek munkájáról ad képet, a szekcióvezetők írásos beszámolói
alapján. (Ennek oka: a krónikás részvétele a konferencián időben igencsak
limitált volt. A jelenlegi sorok
áthidaló megoldást kívántak adni, hogy az ott résztvevők és részt-nem-vevők
legalább a konferencia eme szeletéről nyerjenek információkat.)
Partitúra sorrendben
haladva az ÓVODAI SZEKCIÓ bemutatkozása
álljon a kezdetekben.
A Szekció vezetője: Dr.
Gordánné Oláh Márta, a Bartók Művészeti Bázisóvoda vezetője volt. Az
együttlét céljaként azt fogalmazták meg, hogy több óvoda gyakorlatán keresztül
tanúsítsák a kodályi alapelvek érvényesülését, amelyek meghatározó élményeket
jelenthetnek későbbi életkorukban is.
A katolikus felekezeti
nevelés hatásainak érvényesülését mutatta be Ottófi Rudolfné, a Prohászka
Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda óvodavezetője
csoportjával.
Az óvodavezető Dr.
Gordánné Oláh Márta a „Zenei alapképesség fejlesztésétől a
tehetséggondozásig” címet adta bemutatójának. A motiváció állt a középpontban
(zenesarok, körjáték, a gyerekek kedvelt dalaik örömteli éneklése). A képzésben
a jó képességű óvodapedagógusnak van különleges hangsúlya, mint aki felnőtt
modellbéli szerepével van befolyással a gyermekekre.
A Püspökladányi Egyesített Óvodai
Intézmény részéről Gyarmati – Ruszka Andrea mutatta be
zenei tehetséggondozó munkájukat. A művészeti programmal dolgozó óvoda
tehetséggondozó rendszerüket sok gyakorlati példával illusztrálta. A
résztvevőknek számos hasznosítható ötletet kínált fel a zenei tehetségműhelyről
szóló kis filmje.
Lásd részletesebben: Gyarmati-Ruszka Andrea: Kipróbált jó
módszerek, jó gyakorlatok c. írása, amely a Konferencián elhangzott előadásának
szerkesztett változata, a Parlando 2014/5. számában olvasható (A szerk. megj.)
ALSÓ TAGOZATOS SZEKCIÓ
Szekcióvezetője:
Farnadi Tamara
Az új kerettantervek és a
bennük rejlő lehetőségek álltak a foglalkozásuk fókuszában.
A szekcióvezető méltatta, hogy a NAT és az új
kerettantervek olyan új szemléletet, célokat, lehetőségeket tárnak elénk,
melyekkel más nézőpontba helyezik az egész embert nevelő Kodály koncepciót és
ez új utakat nyit meg a zenei nevelésben.
A művészetpedagógia a
képzelőerő segítségével a forma, a ritmus, a színérzéket fejleszti, a
mozgás-koordinációt, a figyelmet és az emlékezetet javítja. Cél: a művészeti
kifejezésmód játékos fejlesztése.
Farnadi Tamara bevezetőjében
áttekintette a NAT azon kulcsszavait, amelyek oktatási-nevelési
tevékenységünket szabályozzák, valamint amelyek az énekzene tanítás
legfontosabb céljait, elemeit határozzák meg, úgy, mint
-
a
teljes ember fejlesztése,
-
legyen
a zene élmény,
-
zene
és mozgás járjanak kéz-a- kézben,
-
alkotó
fantáziájukat improvizációban mozgósítsák a tanulók.
Az énekórai kompetenciák
fejlesztése kulcskérdés. Ezek: a zenei reprodukció és a befogadás.
A kerettantervekben két
nagy területbe csoportosulnak az énekórai kompetenciák:
zenei reprodukció és
zenei befogadás. A fentebb már említett fejlesztési területek mellett a csend
és a figyelem értékelése is kapjon helyet a tanulókban.
Ezek a gondolatok dr.
Kokas Klára zenepedagógiájának is alappillérei, mozgató rugói és meghatározó
elemei, amelyek Kokas lelkiségén átszűrve teljesítik ki a kodályi
elgondolásokat. Mind tanítónak, mind tanárnak. A permanens szakmai megújulás
igénye, szükséglete önreflexióra kell, hogy ösztönözze a nevelés bármely
szintjén résztvevőket.
Szirányi Borbála, a Kodály Intézet és a
Zeneakadémia szakmódszertan tanára idézte Kodályt, mely szerint "minden
egészséges gyerek improvizálna, ha hagynák, de nem lehet magára hagyni zenei
világképe kialakításában." (Kodály Zoltán: Zene az óvodában, 1941)
Előadásában a
résztvevőket aktívan bevonva ötleteket adott, gyakorlattípusokat mutatott be
arra, hogyan is lehet ezt a minden kisgyermekben meglévő kísérletező
alkotókedvet a zene iránti állandó érdeklődéssé alakítani.
Mihalovics Csilla, az ELTE Gyakorló
Általános Iskola énekzene vezető tanára bevezetőjében, a kerettantervben is
megfogalmazott „befogadói kompetencia” mögöttes tartalmáról szólt, s azt a
gyakorlatba átfordítva játékok bemutatásával tette élővé a hallgatóság számára.
Kreatív zenehallgatási gyakorlataival állandó figyelmi készenlétet hozott létre
tanulóiban a zene hallgatása és átélése közben.
Farnadi Tamara szekcióvezető – a két
előadást is összegző - zárszavában azt hangsúlyozta, hogy oktató-nevelő munkánk
iránytűje maga a tanuló legyen, a célok megfogalmazását biztosítja a tanterv, s
azt az adott hely, a csoport, annak összetétele, a tanítás időpontja ösztönzik
a nevelőt kreatív megvalósításokra. Tevékenységünk kimenete mindenképp a zenei
érzékenység fejlesztésének, ill. a zene megszerettetésének kell lennie.
Lásd részletesebben: http://www.parlando.hu/2014/2014-4/2014-4-02-Farnadi.htm
FELSŐ TAGOZATOS SZEKCIÓ
Szekcióvezetője: Sipos
Tamásné Tamara
A közel 4 órás délutáni
szekciófoglalkozáson 31 fő vett részt.
A helyszín a Kálvária Utcai Ének-zenei Általános Iskola
volt.
Három különböző
foglalkozástípus bemutatására került sor.
Elsőként Haui
Lóránt főiskolai tanársegéd zenei tagozatos tanulókkal (a Bartók
Gyermekkarral) tartott kórusfoglalkozást. Stilárisan is több rétegű volt a
foglalkozás. Egy reneszánsz mise két részével folyt a műhelymunka, a
frazeálásra és a hangzásarányok kialakítására helyezve a hangsúlyt.
Két Bartók gyermekkar
képezte a további ünnepi próba tárgyát: a Kánon és a Legénycsúfoló voltak a
kiválasztott művek, ahol a fiatal tizenévesek mentális és zenei képességeire
apellálva a művek hű zenei megszólaltatását segítő kórustanítás - módszertani
arzenál bevetésével tette professzionálissá, mindezt kellemes érzelmi
légkörben, miközben az ifjú kórustagok szellemi erejét állandó jelenlétre ösztönözte.
Kocsárné Herboly Ildikó nyugalmazott
tanszékvezető egyetemi tanár a formaérzék és a zenehallgatás kapcsolatának
fontosságát hangsúlyozta előadásában. A formaérzék fejlesztését már az
óvodáskorban el kellene kezdeni, hogy mire az általános iskolába kerülnek,
felismerjék a két-, három-tagú formákat, a rondót és triót is ide sorolva.
Mindezt segíti, ha megéreztetjük velük az ütemmutatók által jelzett
hangsúlyokat.
A zeneművek
meghallgatása előtt érdemes kiemelni jellemző dallamokat, amelyek segítenek a
zenehallgatás folyamatának követésében, és formai tagolásának felismerésében. A
zenei befogadás elmélyítéséhez járulnak hozzá a fenti eszközök.
A népzene és néptánc előadói
a Kálvária utcai ének-zenei iskola tanárai, csoportvezetői: Fekecsné
Czidor Melinda, Vrábel-Vehrer Krisztina és Vrábel János voltak. Az iskolai
kompetencia-alapú ének-zeneoktatás sajátos formáját mutatták be. Az emelt
szintű és hagyományos ének-zenetanítás a citera és néptánc oktatásában szerves
egységet alkot.
Példákat láthattunk-hallhattunk a kicsik és a nagyok citeratanítására, illetve a
néptánc-oktatás metódusára.
A Jászság népzenei és
néptánc anyagán keresztül ismertté váltak a terület hagyományai, viseletei és
az oktatáshoz kapcsolódó módszerek. A nevezett kollégák mintát adtak a ritmikus
bemelegítő gyakorlatokra, improvizációs technikákra.
Sipos Tamásné
szekcióvezető összefoglalójában érzékeltette, hogy a hallgatóság a szakmai
találkozó legfőbb értékeként – amellett, hogy a bemutatók, előadások rendkívül
magas színvonalúak voltak – a foglalkozásokon a minden előadó által alkalmazott
interaktivitást tartotta. Passzív részvétel helyett részük volt a közös
éneklésben, a közös mentális munkában, a közös gondolkodásban. Ezek a vonások
teszik a szakmai találkozót értékessé, gazdagítóvá és a jövőben is szükségessé.
KÖZÉPISKOLAI SZEKCIÓ
Vezetője: Justinné Ládi Etelka
Helyszín: Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium, Eötvös tér 1
A szakmai együttlét
három értékes program köré szervezte előre eltervezett üzenetét.
Az első programpont kérdésfelvetése az volt, hogyan működik a gregorián zene a gimnáziumi
oktatásban. A választ a magas színvonalú előadások és énekes bemutatók adták
meg.
Az énekes irányítást Kocsis
Csaba ének-zenetanár (Gödöllő, Premontrei Gimnázium) vállalta, aki
kottaértelmezési, előadásbeli, zeneelméleti, liturgiai ismeretekkel
gazdagította a stílusban nem eléggé járatos, de annál érdeklődőbb
hallgatókat.
Balogh Piusz, az
egyházzenei képzés vezetője, a győri Premontrei Gimnáziumban elméleti,
pedagógia kérdéseket vetett fel, számos gyakorlati leágazással (Pl. hol a helye ma a gregorián zenének a
gimnáziumi oktatásban? Milyen funkciója van? A gregorián zene nem egy holt
műfaj, hanem az egyházi iskolák életében az iskolai liturgiának része, a világi
iskolákban pedig ünnepi alkalmak zenéje lehet önállóan. A szövegek
magyarázata bővíthetik pl. a tanulók pl. karácsonyi
tudástartalmát.)
A gregorián témában a harmadik
előadó Dr. Merczel György, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetem egyházzenei tanszékének docense volt, aki a tanszék életének
megismertetésével keltette fel a hallgatóság érdeklődését.
A második programpontban Auth Ágnes ének- zenetanár, karnagy
(Székesfehérvár, Teleki Blanka Gimnázium) több évtizedes munkájáról beszélt. Sikereiről,
küzdelmeiről, kimagasló örömeiről tartott előadást, amelyeket iskolán belüli,
helyi, de iskolán kívüli, majd országos (Éneklő Ifjúság) és nemzetközi szinten
tevékenykedve ért el, különböző összetételű együtteseivel (egyneműkartól a vegyeskarig,
szólista felkészítéstől kamaraegyüttesekig). Az életmű áttekintés a
résztvevőknek kedvet és erőt sugallt, annak a hitét kívánta átadni, hogy a
teljes embert igénybe vevő, elkötelezett és hittel végzett munka megtermi
gyümölcsét az iskolázott, kulturált ifjak körében. Ezért érdemes énektanárnak
lenni.
A harmadik előadó a
szekció vezetője: Justinné Ládi Etelka, nyugalmazott ének-zenetanár, karnagy
volt, aki tevékenységét a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban és Kollégiumban fejtette
ki. A „metamorfózis” jelenségét világította meg Liszt Ferenc Les Preludes c.
szimfonikus költeményének részletes elemzése során. A Művészet tantárgy
adta egyik tartalmi és módszertani lehetőségéről szólt az előadása,
mégpedig több művészeti ág összekapcsolásáról a zenéből kiindulva. Az
átalakulás, átváltozás, variáció, vagyis a metamorfózis volt a vezérelv. Az
intenzív intellektuális munkát igénylő zenei elemző munkába kedvvel és sikerrel
kapcsolódtak be a résztvevők, az előadó adta példán keresztül, látva, hogy
milyen óriási lehetőséget kínál a társművészetekkel való kapcsolat feltárása, amelynek
még mélyebb élmény lehet az eredménye a serdülők műalkotás-befogadásában.
ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZEKCIÓ
Helyszíne a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola,
Általános Iskola, AMI és Kollégium épülete volt
A szekció programját Baross
Gábor az Intézmény igazgatója nyitotta meg.
A zeneművészeti szakközépiskola diákjai az
énekhangjukon kívül nagy kedvvel használták saját hangszerüket is a bemutatás
illetve az improvizáció során. A klarinét, a fuvola, a zongora, a hegedű, és
érdekességképpen a harmonika is feltűnt a hangszerek közt. Különösen nagy
figyelmet ébresztett a zeneelmélet mintapéldák kidíszítése [először váltóhangokkal,
majd az ebből eredeztetett dallamfordulatokkal.]
A ritmikai játék
bemutatása során különböző táncritmusokban is elhangoztak a gyakorlatok.
Színes, sokrétű és élvezetes előadásnak lehettünk tanúi, melyet a közönség is
nagy tapssal jutalmazott.
A szekció következő
előadását Molnár Gabriella ének-zenetanár, karnagy vezette le.
Előadásának címe: Kórus improvizáció – az intonáció
fejlesztése és a növendékek motiválása a kóruséneklésben.
A bemutató próbát a
Richter János Vegyeskarból alakult kamarakórus segítette.
Az énekkar improvizációs
anyagában szerepet kapott népdal, gregorián, kánon és ritmusgyakorlat is. A
diákok az előadás során ütős hangszerként funkcionál(tathat)ó
háztartási eszközöket is
használtak (pl. dunsztosüveg, kanál, csörgő
és még sokféle, más, kézben elférő ütős hangszereket). A közönség
megmozgatásával – és lelkes szórakoztatásával – zárta a szekció a délután
programját.
A szekció befejezéseként az érdeklődők széles
mosollyal és hosszan tartó tapssal jutalmazták a program előadóit.
ZENEISKOLAI SZEKCIÓ
Szekcióvezető: Szakács
Erika igazgató
Helyszíne: Liszt Ferenc Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
/Liszt Ferenc u.6./
1) Zongora tanszaki bemutató
Vezetője: Pál Tibor tanszakvezető
A zongora tanszak
tanárai szeptemberben döntöttek két megzenésített mese előadásáról. Az egyik Várnay Ferenc: Szélike
Királykisasszony, a másik pedig Kecskés
Balázs: A bátor királyfi című műve.
Várnay Ferenc 12 darabból álló négykezes művének személyes
vonatkozása is van, hiszen a zeneszerzőt kolléganőnk kislányának megszületése
inspirálta Benedek Elek meséjének
megzenésítésére. Az előadáson zeneiskolai 2. osztályos növendékektől
tanárképzős növendékekig, minden korcsoport, osztály képviseltette magát a
szereplésben, mindösszesen 24-en. Az elhangzó darabok között mesemondó
tájékoztatott, miről is szólt a zene.
Kecskés Balázs zongoraművész több alkalommal írt pedagógiai
célú műveket zeneiskolások számára. A
Bátor királyfi c. mese is ilyen, amely nyolc kis darabból áll. A nyolc
résztvevő gyermek jelmezbe öltözve jelenítette meg a mese szereplőit és
történetét. A mesék előadását projektoros vetítés színesítette, tette
teljesebbé.
A zeneileg dramatizált
mesék elhangzása után rövid áttekintés következett a Kovács-módszerről, amely
olyan életmód modell, mely a zenélő embereket segíti abban, hogy egész
személyiségükben alkalmassá legyenek hivatásuk és mindennapi életük
feladataira, és elkerüljék a foglalkozási ártalmakat. Ezt követően néhány
gyakorlatot mutattak be növendékeink, ahol labdát, lufit használtak. A közönség
is kedvet kapott a testmozgásos részvételhez.
A zongora tanszak
programjának befejező részében egy-egy szóló és négykezes mű hangzott el egy
második osztályos, majd két továbbképzős növendék előadásában.
Befejezésül a tehetséggondozás szép példájaként egy
fiatal kollégánk, Siska Ádám játszotta Beethoven op. 13. c-moll – Pathetique –
szonátájának II. tételét. Ádám
1999-2005 között iskolánk zongora tanszakán tanult.
2) gitár tanszaki bemutató
Előadója: Nagy Ferenc
Norbert, a
zeneiskola gitártanára. - Előadásának
címe:
Változó kulturális közeg és az új zeneelméleti irányzatok
hatása a zeneoktatásra
Az előadás az eltérő
zeneértelmezésből fakadó problémákat gyűjtötte össze, és a zene fogalmának és
összetevőinek meghatározásával igyekezett új nézőpontból láttatni a zeneiskolai
oktatást. Ismertették az új zeneelméleti irányzatok alapjait, mint a
pandiatónia, poliritmia és segítséget kaptunk a mai kor zenéinek megfelelő
megítélésére. Az előadás kitért a pszichológiai ismeretek fontosságára és
kihangsúlyozta az információs-kommunikációs technológiák jövőbeni jelentőségét.
Az előadás végén javaslatok hangoztak el az ismertetett elméleti rendszerek
oktatásban való integrálására.
3) ütőhangszer – kamarazene szekció
Előadója: Felsmann
Adrienn, a
Liszt Ferenc Zenei Alapfokú Művészeti Iskola ütőhangszeres tanára.
Előadásának címe: A kamarazene, mint közösségformáló erő
„Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a
kamarazene tanítás az oktató-nevelő munka egyik legfontosabb tevékenysége. A
tanulók lehetőséget kapnak a zene aktív művelésére, a társas muzsikálás
egyfajta biztonságérzetet ad azoknak a gyerekeknek is, akik egyébként
szólistaként kevésbé sikeresek, szoronganak, izgulnak. Már a kamarazene tanítás
kezdetén a legfontosabb feladat a figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség
fejlesztése, az egymás iránti felelősség és tisztelet. Természetesen fontos,
hogy a kamaraegyüttesben legyen egy irányító személy (ez lehet a tanár, vagy
egy ügyes növendék), akiben a többiek megbíznak, aki a darabot határozott
intéssel elkezdi, ill. befejezi, játék közben akár a szemével is irányítja a
tempóváltásokat, a dinamikai váltásokat, de képes legyen háttérbe vonulni, ha a
zene adott pillanatában másé a főszerep. Fontos, hogy az előadók mindig tudják
a saját szólamuk fontosságát, bátran kibontakozzanak a szólisztikus részeknél,
de kellő alázattal vissza is tudjanak vonulni.”
Az előadás sok zenei szemelvényt
is tartalmazott, amelyeket a tanárnő növendékeivel szólaltatott meg. Volt
közöttük klasszikus zene, könnyedebb műfajú szórakoztatató zene, de nagy sikert
aratott az újszerűséget képviselő, különleges eszközöket alkalmazó ritmikai
bemutató is.
Lásd részletesebben: A teljes előadás a Parlando című zenepedagógiai folyóirat alábbi linkjén érhető el:
http://www.parlando.hu/2014/2014-4/2014-4-01-Felsmann.htm
A zeneiskolai szekció
nagy érdeklődésnek örvendett. Ezt bizonyítja, hogy a konferencia résztvevői közül
45 fő tisztelte meg jelenlétével és figyelmével a bemutatókat és az
előadásokat. Valamennyien elégedetten és új motivációkkal zárták a napot.
Meg kell említeni azt
is, hogy a konferencia programjait kísérte a városban megrendezett Öt templom fesztivál, amely színes
hangversenyekkel ajándékozta meg a résztvevőket.
Valamennyi szekcióülés
információban gazdag, motivációban ösztönző volt minden egyes résztvevő
számára. Nem véletlen, hogy már mostantól készülnek a következő Győri Zenei
Nevelési konferenciára, újabb
információkban, élményekben, barátságokban gazdagodás reményében . A
Szervezőbizottságnak is lelkesítő pozitív visszajelzés, hogy a tradíció
megőrzésének értékei mellett szellemi, szakmai közösségeknek biztosíthatnak
pezsgő fórumot, Győr város szellemiségének, történelmi hagyományainak
vonzásával.