A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE 2014.
Az MTA
egy hónapig tartó eseménysorozata
1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi
István birtokainak egyévi jövedelmét a magyar tudós társaság létrehozására. A
Magyar Tudományos Akadémia megalapítását lehetővé tévő nemes gesztus
emlékére november 3-át 2003 óta törvényben nyilvánították a
Magyar Tudomány Ünnepének - ismertette az ünnepi
összejövetel közönségével Lovász László, az MTA elnöke. Széchenyit idézte:
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jövőt!" A múlt tisztelete fontos a
jelen megértéséhez és a jövő formálásához. A kutatók felelőssége,
hogy nem elég csak a tudományos kérdések megválaszolása, szükség van a
tudományos látásmód továbbadására, a felfedezés örömének megismertetésére is.
Az
idei rendezvénysorozat mottója: a Messze látó tudomány.
Elsősorban a jövőnket alakító technológiák és tudományos felfedezések
számára kínálnak bemutatkozási lehetőséget. E szempontból vizsgálják a
társadalom- és természettudományok művelőinek legújabb eredményeit,
mert a felfedezés szépség. Az MTA az egyetemekkel közösen több mint kétszáz
változatos programot kínál országszerte, amelyeken díjazzák a legtehetségesebb
fiatal kutatókat, bemutatják a tudomány megrendelőit, hogy
résztvevőit közelebb hozzák a társadalomhoz. A rendezők szeretnék
vonzóvá tenni a kutatói életpályát. A társadalom haszna pedig, hogy felismeri
az egyes ágazatokban felbukkanó babonákat és a praktikákat. A programokról
részletes tájékoztatást a www.mta.hu/tudomanyunnep
oldalon kaphatunk.
A
nyitóünnepségen tudományos díjakat adtak át. Az MTA elnöksége
által alapított Eötvös József-koszorút, a Szily Kálmán-díjat, a Wigner
Jenő-díjat, a negyven év alatti kutatóknak a Bruckner
Győző-díjat, a Pungor Ernő-díjat, a Mikó Imre-díjat és az
Akadémiai Szabadalmi Nívódíjat. A kitüntetettekről az mta.hu
oldalon olvashatunk.
A
nyitóünnepséget követően Lovász László elnök és Radnainé dr. Fogarasi
Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke felavatta az MTA
Székházának történelmi emlékhellyé nyilvánítását
jelző sztélét.
A nyitóelőadást Csépe Valéria pszichológus akadémikus
tartotta A hangok hatalma - a kognitív fejlődés és az
újrahangolt agy címmel. (A professzor asszony teljes előadása
videofelvételről a 2014/6. számunkban megismerhető) A hallgatóság a
vetített képes, zenei hangokkal
fűszerezett előadásából érzékelhette, hol tart a tudomány az agy, a
tudás, a képességek és a készségek fejlődésének és kölcsönhatásainak
feltárásában. A nyelv kialakulását a hangok segítik elő a
csecsemőkortól a tanulási folyamat végéig. A tudás összetett feldolgozó
folyamat eredménye. „Agyunk egyszerre dolgozza fel a beszéd és a zene esetében
a lokális azonosságokat és eltéréseket, majd kivonja belőle a globális
szabályokat, amelyeknek mentális és agykérgi képviselete több más funkcióval
együtt lehetővé teszi a beszédértést és a zene élvezetét". Az utóbbi
években megállapították, hogy a beszéd és a zene feldolgozása egymást
jelentősen átfedő agyi területek működéséhez kötött.
Bizonyított, hogy a zene az agynak jóval kiterjedtebb hálózatán működik,
mint a beszéd. Továbbá a zenei tréning jelentősen átalakítja az agy számos
területének működését és kapcsolatát. A kutatási eredmények szerint a
zene hat a beszédhangok feldolgozásának fejlődésére és az
olvasástanulásra, bár hogy mi e kölcsönhatás biológiai
háttere, egyelőre megválaszolatlan kérdés.
„Azt
semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a zene rendkívüli
hatással lehet az érzelmekre s az agynak azokra a kérgi és kéreg alatti
struktúráira, amelyek az emlékezésben is jelentős szerepet töltenek
be" - idézzük Csépe Valériát. „A zene gyermekkorban olyan
'agyfényesítő' eszköz, amely mai tudásunk szerint a
megismerő funkcióknak olyan magasabb szintjeire is hat, amelyekről
eddig csak sejtésünk volt. Ma az idegtudomány modern eszközeivel mind többet és
többet tudhatunk meg ezekről az összefüggésekről."
„Ma
a zenének nem csupán ez a hatása érdekel bennünket, hanem az is, hogy milyen
mechanizmusokra épül az agy fejlődésének és a kultúraközvetítő emberi
környezetnek a kölcsönhatása. Keressük azokat a bizonyítékokat,
amelyekre a gyakorló pedagógusok támaszkodhatnak a
jövő rendszerszemléletű tanítási és nevelési módszereinek
kialakításakor. Előbb-utóbb az ének és a zenei tréning, a hangszeres zene
szerepét annak ismeretében is újra kell értékelnünk, hogy ezek miként hatnak a
gyermeki agy fejlődésére... A továbblépést a kognitív fejlődéssel
foglalkozó kutatók számára azok a korszerű idegtudományi mérésekhez
szükséges műszerek jelentik, amelyek segítségével választ tudnak majd adni
a releváns, jövőnek szóló kérdésekre."
Az akadémiai kutatók immár az eszközök terén is versenyképesek
a nemzetközi tudományos térben. Az MTA Természettudományi Kutatóközpontban az
eddig rendelkezésre álló, korszerű műszerek köre a közeljövőben
új funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó berendezéssel (fMRI) bővül,
amivel a 2004-ben alakult Agyi Képalkotó Központ idegtudományi felfedező
kutatásai felzárkózhatnak a nemzetközi élvonalhoz.
Csépe
Valéria érdekes kutatási beszámolója után levetített egy kisfilmet Kodály
Zoltán 1956-os televíziós interjújából. Kodály szerint kevés az
iskolákban meglévő heti egy énekóra, inkább heti hatra volna szükség.
Azokban az iskolákban, ahol a Kodály-módszert bevezették, ott a gyerekek minden
tárgyból, de főleg matematikából jobb eredményeket értek el, mint a
párhuzamos évfolyamokban. Csépe Valéria végül levonta a következtetést az
eddigiekből, hogy a zenetanulás szerkezetében is átalakítja az
agyat, mert a zene nagyobb agyi területeket érint, mint a beszéd. A
gyerek első öt-hat életévében már kifejlődik a hangok feldolgozásának
képessége. Említette még a szellemes, ún. OPERA-modellt, azaz
a kognitív fejlődésre ható (overlap, precision, emotion, repetition,
attention) együttest.
Dobi Ildikó
http://mta.hu/mta_hirei/a-hangok-hatalma-a-kognitiv-fejlodes-es-az-ujrahangolt-agy-135284/