Osztályéneklési Fesztivál Pécsett

 

 

2014. október 18-án rendezték a pécsi Cisztreci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában az iskola hagyományos osztályéneklési fesztiválját, immáron XIV. alkalommal.

 

Csak az elragadtatás hangján tudok szólni erről a közösségformáló rendezvényről, amelynek bölcsőringatásakor magam is jelen voltam. A 6-évfolyamos iskola valamennyi osztálya részt vett a fesztiválon, ami azért is csoda, mert mindössze  másfél hónap alatt készültek fel a csoportok, néhány kivétellel teljes létszámmal. Akik nem tudtak jelen lenni, más tanulmányi, illetve sportversenyen képviselték az iskolát.

 

22 osztály, több száz diák tette ezt a napot ünnepélyessé. Tudjuk, ez a  szombat munkanap volt az országban, s hogy a Nagy Lajos Gimnáziumban nem tanítottak, hanem énekeltek, az iskola vezetőségének és a tantestületnek köszönhető. Rosszul mondtam. Volt tanítás. De dallal, énekléssel, muzsikálással. Vannak még csodák?  Igen, vannak, ahogyan Cegléden, Budapest néhány iskolájában, Komlón, Pécsett ez évről évre megismétlődik. Bizonyára más helyeken is.

 

A tanári kar – mint ahogyan ezt megszoktuk - kezdte a hangversenyt, ők is a kiírásnak megfelelően – népdalcsokrot, kánont és egy szabadon választott dalt adtak elő. Természetesen nem hiányoztak a hangszerek sem. Volt, aki gitározott, bőgőzött, furulyázott, tekerőn játszott, brácsázott, hegedült. És természetesen osztályfőnökként is ott énekeltek a diákjaikkal. Micsoda nevelőerő van ebben! Óriási!

 

Valamennyi osztálytól igen változatos műsorokat hallhattunk. Szépek voltak a népdalcsokrok, csak néhol hallottunk úgynevezett tandalokat, de elhangzott többek között erdélyi, felvidéki, szatmári, mohácsi csokor is. Ahol lehetett, népi hangszeres kísérettel, szólóénekkel, tánccal, koreográfiával fűszerezve.

 

A klasszikus kánonok nehezebb feladat elé állították az osztályokat, de kivétel nélkül megbirkóztak a diákok a többszólamúsággal. Elhangzottak 3-4, de 5-szólamú kánonok is. Még annak idején hallottam boldog emlékezetű kollégámtól, Ugrin Gábortól, hogy ahol délelőtt is énekelnek az órákon, ott a kórus is jól szól. A Nagy Lajosban sokszínű zenei képzés folyik, bár nem ez az iskola profilja. Az Orff Zenekart még Ivasivka Mátyás tanár úr alapította,  sajátos hangzásvilágával vonzza maga köré a diákokat, Havasi Gábor irányításával kiválóan működik a már országos hírnévnek örvendő Laudate Énekkar, Bergics Lajos irányításával a Zengető Együttes, Várszegi Csaba vezetésével pedig a Magura Táncegyüttes. Az énekes és a hangszeres képzés így találkozik a mozgáskultúrával. Mindhárom jelen van ebben az iskolában.

 

A mai dal kategóriában mindenki kedve szerint énekelhetett közkedvelt slágert, filmzenét. Öröm volt ezeket is hallgatni. Igényes válogatások voltak, és ami külön dicséretes, hogy zömmel a legszebb „klasszikus” magyar énekek hangzottak el. /Tolcsvay, LGT, Omega, Kárpátia, Koncz Zsuzsa, Máté Péter, stb./.Az egységes kiállás, ötletes koreográfia, a pazar hangszerkíséretek /akusztikus gitár, basszus gitár, zongora, ütőhangszerek, cselló, szaxofon/ átélt énekléssel párosult. Ritkán látni egyszerre ennyi mosolygós arcot.

 

A háromtagú zsűri /Fazekasné Takáts Eszter, Bereginé Szőts Annamária és Nagy Ernő/ - valamennyien karnagy tanárok – nem állapított meg sorrendet, de mindegyik osztály arany, ezüst vagy bronz oklevelet kapott teljesítményükért. Az értékelésben a zsűri  nevében Bereginé Szőts Annamária szólt,  külön is kiemelte, hogy  maradéktalanul érvényesült ezen a délelőttön a bartóki gondolat: „Csak tiszta forrásból”.  Ugyanakkor a jobbítás szándékával néhány szakmai tanáccsal is ellátta az osztályokat. /hangadás, szövegmondás, stílusos öltözet, stb./ A két korosztályban  /7-8-9.  és 10-11-12. évfolyam / a fődíj egy-egy hegedű formájú  torta volt. Óriási taps közepette vették át a legjobbak, a 8.A és a 11. D osztály képviselői.

 

Köszönjük ezt a szép délelőttöt!

 

Nagy Ernő