TAGTOBORZÁS, NYUGDÍJAS ÉS IFJÚSÁGI TAGOZAT, ORSZÁGOS HÁLÓZAT

 

A ZETA új elnöke bízik abban, hogy el fogják látni a szakmai érdekképviseletet is

 

 

Tervek sokaságával kezdett neki elnöki időszakának Dr. Ruszinkóné Czermann Cecília. Bár csak négy esztendeje tagja a Zenetanárok Társaságának, de a korábbi években az alelnöki posztot látta el. Elképzelései között vidéki rendezvények, hálózatépítés, szakmai érdekképviselet is szerepel. Úgy látja ugyanis, hogy a jelenlegi, bizonytalanságokkal teli oktatási helyzetben szüksége van a zenetanároknak egy erős szakmai szervezetre. Az első és legfontosabb lépésnek a taglétszám bővítését tartja, hiszen a tervekhez, megfelelő számú tagságra is szükség van.

 

- Több mint három évtizeden keresztül dolgozott zongoratanárként, s emellett egy iskolát is irányított. Mi volt az oka annak, hogy korábban nem csatlakozott a ZETÁ-hoz? Mert ezek szerint éppen az olyan pedagógusokat kell meggyőznie, amilyen Ön volt…

 

- Nem tudtam igazán a programjaikról, alig ismertem a szervezet működését. S valóban, ma is ez jelent gondot, hiszen nem jut el a kollégákhoz az információ… Nem tudják, hogy milyen szervezet is a ZETA, mit szeretne elérni, kiknek az igényeit szeretné kielégíteni. Az utóbbi években a működésünk belterjessé vált, s a nagyon jó elképzelések, szakmai állásfoglalások nem jutottak el a tanárokhoz. Ez az egyik legnagyobb probléma, ezen mindenképpen szeretnék elnökként változtatni. Márciustól vállaltam ezt a posztot, de el kell, hogy mondjam, nem kis aggodalommal. Nehéz helyzetben van jelenleg a ZETA pénzügyileg és a tagság terén egyaránt. Igyekszem mindent megtenni, hogy ezen változtassak, és nagyon köszönöm, hogy a választmány tagjai és a tagozat vezetői támogatnak.

 

- Hogyan kezd munkához, mit tud tenni ebben a nehéz helyzetben?

 

- Közös megmozdulásokra, szakmai érdekképviseletre van szükség. Huszonegy éven át voltam a dunakeszi Farkas Ferenc Zeneiskola igazgatója. 2013-ban nem adtam be újra pályázatot az intézmény vezetésére. Azok a változások, amelyek az oktatásban 2013-ban elkezdődtek, egyértelművé tették számomra, hogy arra a vezetési stílusra, amit én is képviseltem, nincs szükség. Természetesen a zeneoktatás szakmai része változatlanul fontos számomra, ezért is vállaltam el a  ZETA elnöki tisztségét.  A napokban beszélgettem Varsányi Lászlónéval, a ZETA elődszervezetének, az Országos Zenepedagógiai Szakosztály igazgatói szekciójának egykori vezetőjével, és a beszélgetés végén arra a megállapításra jutottunk, hogy jelenleg tulajdonképpen hasonló problémái vannak a zeneoktatásnak, mint volt a 70-es években. Napjainkban létezik a KLIK, a pedagógus kar, az oktatási rendszer részei vagyunk, de a művészetoktatás mégis ismét a perifériára szorult.

 

-  A Pedagógus Kar vezetői között is kevés lesz a zenetanár…

 

- Ez így van, és nyilván nem jó, hogy így van. Tulajdonképpen már az sem jó, hogy minden pedagógus részére kötelező a tagság. Ezért fontos szervezet a ZETA, amely szakmai alapon, önkéntes tagsággal működik és a zeneoktatás érdekében fejti ki tevékenységét. De a szakmai képviselethez megfelelő létszámú tagság kell. A legnagyobb feladatunk, célunk, hogy a tagságot bővítsük, ehhez pedig ki kell mozdulnunk a fővárosból.

 

-Az előző elnöknek, Csillag Ferencnek is voltak ilyen elképzelései. Ezek szerint nem jutottak e téren előre.

 

-Nem igazán, minden programunk Budapesten került megrendezésre. Első lépésként „műhely-beszélgetések” keretében szeretnénk tájékozódni a megyékben a kollégák helyi problémáiról, igényeiről. Hosszú távú elképzeléseink közé tartozik a megyei tagozatok kialakítása a „naprakész  információ áramlás érdekében.

Programjainkat az adott térségben tanító kollégák és növendékek közreműködésével szeretnénk megszervezni.

A másik probléma a minket körülvevő „felgyorsult világ”. Tudomásul kell vennünk, hogy ez már a XXI. század, a mai gyerekek érdeklődése egészen más, mint akár csak 10 évvel ezelőtt volt. Ha erről nem veszünk tudomást, akkor nem érjük el a célunkat. Ezért szeretnénk a ZETÁ-n belül létrehozni ifjúsági tagozatot, hogy így eljussunk a fiatal tanárokhoz, akik már teljesen másképpen kommunikálnak, mint a mi korosztályunk és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni.  Nyugdíjas tagozatot is szeretnénk kialakítani, hogy az a sok érték, tapasztalat, kapcsolat ne vesszen el, hanem együttműködve a fiatal tanárokkal, segítse azok munkáját. Most még a kezdeti, tapogatózó lépéseknél tartunk.

 

- S vannak már március óta biztató jelek?

 

-Hadd meséljek el egy örömteli esetet. Felhívott egy vidéki tanár, aki a neten talált ránk, s örült, hogy a honlapunkon számos hasznos tanácsra lelt a portfólió készítéshez, ezért aztán úgy döntött, tag lenne a társaságunkban. Kezdik a ZETA munkáját megismerni a tanárok, bár nyilván ez egy lassú folyamat. Nyilván nem egy-két hónap kell hozzá. Először nekünk kell bizonyítanunk, támogatókat szereznünk. Azt nagyon jónak tartom, hogy nálunk képviselve van az alap-, a közép-, és a felsőfok is. S egy-egy rendezvényünkhöz a szakmai támogatás mellett a helyszínt is biztosítják a szakiskolák és egyetemek. A jelenlegi szűkös anyagi helyzetünkben ez nagy segítséget jelent.

 

-Konkrét programok?

 

-Az idei tanévben áprilisban és májusban Győrött, Budapesten és Debrecenben kerül megrendezésre a kortárs magyar zeneszerzők zongoraműveinek népszerűsítésére szervezett hangverseny. A koncerten az alapfoktól a középfokon át a felsőfokon tanuló növendékek közreműködnek és fiatal zongoraművészek, Borbély László, Báll Dávid és Kiss Péter előadása zárja a programot. Ősbemutatóként hangzik el Papp Lajos: „Torzonborz, a rabló” zongora mesejátéka.

A ZETA egyik fő tevékenysége az Alapszabályban is rögzített tehetséggondozás. Októbertől tagja vagyunk a tehetségpont hálózatnak. A tehetséggondozásunk keretében rendezzük meg  tanév végén a „Tanárok a tehetségekért” tanévzáró hangversenyünk, amelyen azok a növendékek vehetnek részt, akik a Minisztérium által meghirdetett országos verseny döntőjébe bejutottak ugyan, de ott nem értek el helyezést. Az adott tagozatvezetők a zsűrivel konzultálva öt-öt növendéket hívnak meg a hangversenyre, ahol a közönség soraiban a szakma is képviselteti magát. Így a növendékek egy új lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. A tagozatok most alakítják ki saját programjaikat, amelyekről a Parlandoban és a ZETA honlapján egyaránt tájékozódhatnak a tanárok és az érdeklődők.

 

- Jelentős szakmai szervezetként el tudnák érni, amit szeretnének.

 

- Most érzek némi apátiát a zenetanárok körében, mindenki vár, hogy hogyan alakul a közoktatáson belül a művészet oktatás helyzete.  Hogyan alakul a kötelező órák száma, a tanórákon kívül, melyek azok az elképzelések, amelyeket finanszíroz a KLIK. Megkezdődnek a pedagógus-minősítések. Az nyilvánvaló, hogy a tanárok ellenőrzésére szükség van, de a művészetoktatásban ez különösen érzékeny terület, sok konfliktus helyzet adódhat.  Tényleg sok a tennivaló, de az első hónapjaim elnökként azzal teltek, hogy átnéztem, hogyan állunk anyagilag, s egyeztettem az elképzeléseket az elnökséggel, a tagozat vezetőkkel és a választmánnyal. Nagyon köszönöm nekik az aktivitást, s hogy jóváhagyták a terveimet. Ebben a pillanatban csak remélni tudom, hogy mindaz, amit elképzeltünk, meg is valósul.

 

- Úgy tudom, külföldi együttműködést is terveznek.

 

- Már az Országos Zenepedagógiai Szakosztály idejében is a zongora és a hegedűtagozat bekapcsolódott az európai társ szervezetek (EPTA, ESMA) munkájába. Az ISME konferenciákon mindig képviseltette magát társaságunk. Júliusban a Kínai Zenészek Szövetségével és a Kínai Kodály Szövetséggel közösen került sor a kínai-magyar hangszeres versenyre, amelyről hírt adott a Parlando is. Kínában tisztelik Kodály Zoltán munkásságát, szeretnék minél jobban megismerni a Kodály–koncepciót. Yunan tartomány zenei szervezeteivel  kötött a ZETA egy megállapodást, amelynek keretében azon dolgozunk, hogy magyar tanárok utazzanak a tartományba és segítsék a kínai zenetanárok munkáját. A megállapodás tartalmazza továbbá hangversenyek szervezését Kínában és Magyarországon egyaránt. Terveink között szerepel nemzetközi konferencia szervezése is.

 

- Tényleg rengeteg terve van…

 

- A jelenlegi helyzet egy kicsit olyan, mint a huszonkettes csapdája, mert nyilván úgy lesz nagyobb a tagság, ha jó rendezvényeket tartunk, de ezeket akkor érdemes szervezni, ha van kinek… Nagyon sokat remélek a megyei kötetlen műhelybeszélgetésektől, szeretném, ha a kollégák éreznék, hogy tényleg kíváncsiak vagyunk a véleményükre. El kell mennünk hozzájuk, nem őket kérni mindig, hogy utazzanak Budapestre.  Sokkal jobban tudatosítanunk kell a tanárainkban, hogy létezik a szervezetünk, érdemes a programjainkon részt venni, érdemes taggá válni. Bízom a választmányi tagok szakmai hitelességében, a tagozatvezetők tapasztalatában, a fiatalok kreativitásában. Összegezve: Remélem, hogy a ZETA egy aktív szakmai szervezetként működik majd a zenetanárok és rajtuk keresztül a zenét tanuló növendékek érdekében, természetesen sok-sok taggal.

 

R. Zs.