PATÓCS LAJOS kitűntetéSE

(Csemadok Közművelődési Díj – Galánta, 2015. január 25.)

Patócs Lajos 1926. december 5-én, Nemeshodos község közelében lévő Hodosi Réten, tanyán született. Öregapjától kapta első citeráját, amin hallás után tanulta meg a dallamokat. Lajos bácsi már gyerekkorában a tanyasi emberek muzsikusa lett, hiszen 12 éves korától hívták őt a tollfosztóba, születésnapokra és névnapokra citerázni. Hallás után tanulta meg a magyar népdalokat a citerán játszani, és ezzel aktívan hozzájárult a csallóközi magyar népzene továbbéltetéséhez. A citerázás és a magyar népdalok szeretete végigkísérte nemcsak gyermekkorát, hanem fontos szerepet kapott felnőtt, majd nyugdíjas éveiben.

Patócs Lajos az 1970-es évektől a Csemadok alapszervezetének tagja, majd elnöke lett, és a falu kulturális életének szervezésé-ben is jelentős szerepet vállalt.

A hodosi fiatalokat tanította citerázni, majd hosszú éveken át a hodosi citerazenekar vezetője volt. Az 1970-es években a hagyományos citerázás művelője és oktatója volt (diatónikus hangolású citerán muzsikált, amelyen nyomófával fogta le a húrokat), majd az 1980-as évektől maga is megtanulta, és továbbadta a citerázást a kromatikus (második érintősorral ellátott) hangszeren is.

Patócs Lajos a régió és a népzenei mozgalom ismert paraszti muzsikusa, aktív művelődésszervező egyénisége. A faluközösség hagyományos zenés összejövetelein kívül számos alkalommal citerázott és énekelt a citerazenekarral olyan hazai és külföldi rendezvényeken, ahol szülőföldje népzenei kultúrájának bemutatása volt a cél. A hodosi citerásokkal a kezdetektől fogva lelkes résztvevője volt a Tavaszi szél vizet áraszt… és a Bíborpiros szép rózsa elnevezésű országos népdalversenyeknek. A csallóközi citerás zenei hagyományok megjelenítőjeként számos alkalommal szerepelt a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepségen a Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozón és más kulturális műsorokban.

Patócs Lajos egész élete folyamán fontosnak tartotta továbbadni a citerajáték hagyományait családtagjainak, a falu fiataljainak, így nemcsak saját közössége kultúrájának és hagyományainak kiváló ismerője, hanem annak tudatos továbbörökítője is. Lajos bácsi élete során folyamatosan tett azért, hogy a citeramuzsika jelen legyen a falu kulturális életében. Neki köszönheti szülőfaluja, hogy a hodosi citerazenekar 45 éve működik. Még 89 éves korában is aktívan muzsikál, csapatával résztvevője volt az országos citeratalálkozónak.

(Forrás: Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya - Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség)