Nemrég ünnepelte hetvenedik születésnapját a magyar kortárs zenei avantgárd, egyik úttörője Jeney Zoltán. Nevéhez fűződik a hetvenes-nyolcvanas évek legeredetibb műhelyének, az Új Zenei Stúdiónak a megalapítása, mely az új utakat kereső zeneszerzőket és előadókat fogott össze. A szerveződés jelentőségét és máig tartó hatását, néhány név említésével is fémjelezhetjük: Eötvös Péter, Kurtág György, Kocsis Zoltán. Alkotók sora tanult Jeneytől, aki 1995-től tizenhat éven át a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének vezetője, 1999-től 2013-ig pedig Doktori Iskolájának elnöke volt.

A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában 1957-61 között tanult, Pongrácz Zoltán növendékeként.

A szerzői est megrendezésével, tisztelgett és köszöntötte Jeney Zoltánt - egykori iskolája. Három ősbemutató mellett, megszólt a főművének tekinthető Halotti szertartás részlete a szerző és Lukin Zsuzsanna tolmácsolásában, s a koncerten közreműködött a Jeney művek avatott tolmácsolója, Matuz István Kossuth díjas fuvolaművész. Felléptek az esten Kodály Zoltán Zeneművészeti SZKI és Zeneiskola-AMI művésztanárai, kórusa. Az est művészi és pedagógiai jelentsége egyaránt rendkívüli.

Az intézmény ahol Szabó Emil iskolánk jeles zeneelmélet tanára, - Kodály és Bartók tanítvány -, valamint Pongrácz Zoltán tanított, élte alkotói korszakának egyik jelentős részét, hisszük, - hogy inspiráló, építkezést lehetővé tevő műhely volt Jeney Zoltán számára. Amikor megrendeztük ezen szerzői estet, a zeneművészeti szakközépiskola egykori tanárának, Keuler Jenőnek kezdeményezéseit is követtük. Keuler Jenő intézményünk nyugalmazott igazgatója, ugyanis egy sajátos integráló tantárgyat indított iskolánkban, eleinte kísérleti tárgyként, később hivatalos óratervbe iktatott „modernzene-ismeret” néven. A tantárgy elősegítette, hogy óráin, hetvenes-nyolcvanas évek kortárs zenéjének legfrissebb termésével is foglalkozhattak, növendékeivel. A rendszerelméleti szemlélet, a jelenségtől a lényeg felé való haladás útját kínálva, alapot nyújtott olyan művek tárgyalásához is, melyek a szűkebb hangrendszer-elméleti síkról kiindulva nemigen voltak megközelíthetők. Kísérlete nagy súlyt fektetett egy rendszer kidolgozására, amelynek segítségével próbált behatolni a modern zene titkaiba, logikai fogalmakba ötvözni, és azokat a pedagógiában elfogadhatóvá tenni. Keuler Jenő ars poétikája, „Az alkotás a világ megismerésének is egyik fontos eszköze”.

Jeney Zoltán alkotásainak bemutatása a szerzői esten való megszólaltatása, a világ megismerésének olyan szegletét tárta elénk, amely egyedi és rendkívül érdekes.

A szerzői est hallgatósága között jelentős számban voltak jelen művészek, zenetanárok, és ami a legfontosabb, a zenei pályára készülő növendékek, iskolán diákjai zeneszerzés tanszakos tanulói.

Magas művészi értéket képviselő koncertek ebben az életszakaszban képzési szinten, meghatározó jelentőséggel bír a zenei pályára készülőknek. A zene örömét megismerve a zeneművészeti képzésben részvevőként, már sokkal magasabb szintre a felismerés magasabb szintjeire, kell bejutniuk - a zeneművekben való tájékozódást, a formai elemeknek, a zene mozzanatainak, sokféleségét megismerni , a változás - állandóság, a váratlan felfogását kell elérniük. Ebben a megismerési folyamatban az részesülhet, aki mint ezen koncerten is - hallgatója és befogadója a megszólaló műveknek.

Jeney Zoltán szerzői estje, a tudás élményét is megadta hallgatóságának, hiszen az esten maga a szerző is beszélt művei keletkezésének alkotói folyamatáról, s szólaltatta meg a zeneművet.

Mindnyájan akik részesei voltunk a rendkívüli eseménynek - megtapasztaltuk, hogy a Kodály terem falai között megszólaló Jeney művek - az előadók maximális művel való azonosulásuk folytán - képessé tették a hallgatóságot új összefüggések felismerésre, a kimondhatatlan tartalmakkal, igazságokkal való szembesülésre a transzcendens megsejtésére. Tulajdonképpen egy komplex élményt éltünk át, amely öröm és tudás egyszerre. Keveseknek és ritkán adatik meg, ilyen zenei élmény.

Jeney Zoltán szerzői estjén elhangzott művek:

Műsor

Soliloquium No1. – szólófuvolára (1967)

Matuz István Kossuth díjas fuvolaművész

Consolazione – csellóra és zongorára (2001)

Papp László és Taraszova Marianna

Gyászénekek a Halotti szertartásból – női hangra és zongorára (2006)

Lukin Zsuzsanna, Jeney Zoltán

* * *

Wohin? – változat 4 fuvolára

Matuz István és növendékei: Varga Zsófia, Szonda Gabriella és Nagy Mónika

Fungi – altfuvolára (1992)

Matuz István

Lungo i muri dei cimiteri del mondo – basszusfuvolára (1996)

Matuz István

Unisono és törthangzatok kismásod és nagyheted hangközökben – változat fuvolára, fagottra, ősbemutató

Matuz István, Tóth József

Hérakleitosz állapothatározása – zongorára (1997)

Jeney Zoltán

Ursus – zongorára (2012)

Bojti Eszter

Két tánc – zongorára (2013) Pongrácz Zoltán emlékére, ősbemutató

Taraszova Marianna

Ladislaus de Madæ világi énekeiből – vegyeskarra (1971, rev.: 2014)

iskolánk kórusa, a Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskar, vezényelt Végh Mónika, ősbemutató

Jeney Zoltánt az esten köszöntötte a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola- AMI intézményvezetője Tóth József, dr. Duffek Mihály, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja, a zeneszerzés tanszak tanára, zeneszerző Barabás Árpád , valamint egykori tanára, Illés Kálmán zongoraművész, osztálytársai, iskolánk tanárai, növendékei - a kortárs zeneművészet iránt érdeklődők szép számban.

P. Stébel Ildikó

a koncert szervezője