Kortárs-etűdök, mint sikerszámok

Havasi - Solo piano etudes No. 1-13 (CD melléklettel)

Havasi Balázs ▪ Havasi Entertainment Zrt.

Az etűdökről egyrészt pedagógiai céllal komponált gyakorlatok, másrészt (elsősorban a romantika korában készült) olyan virtuóz hangszeres művek jutnak a zenekedvelők eszébe, amelyek – az előadó technikai felkészültségét megcsillogtatandó - koncertpódiumra valók. A történeti muzsikákhoz annakidején készültek ilyen felkészítő kompozíciók, amióta pedig nemigen beszélhetünk zenei köznyelvről, érthető módon háttérbe szorult az etűdök létjogosultsága. Legalábbis, igen kevés 20-21. századi zeneszerzőről tudunk, aki hasonló igénnyel jelentetett volna meg etűdöket.

Az etűd, mint műfaj, jellegéből adódóan egy-egy zenei/technikai problémával foglalkozik. Az koncertező művészként hihetetlen tömegérdeklődést kiváltó Havasi Balázs, aki pályája kezdetén is komponált hangszerére, fantáziát látott az etűdök műfaj-kínálta lehetőségében, s tavaly decemberben, amikor két nap alatt négy teltházas koncertet adott a Budapest Sportarénában, bejelentette készülő etűd-sorozatát, s ízelítőt is adott is belőlük. A 2015. áprilisi fellépéseit lemezbemutató koncerteknek szánta, ekkorra megjelent a 13 etűd CD-felvételen, s megjelent (CD-melléklettel) kottakiadványként is.

Havasi Balázs, aki többször hangot adott annak a meggyőződésének, hogy annak van joga újítani, aki ismeri és tiszteli a régi mesterek műveit, kétségkívül különleges etűdöket komponált. Mivel műsorra tűzte, a hallgatóság meggyőződhetett arról, hogy igényes feladat a darabok megszólaltatása. Mivel Havasi a saját zenei világából ad általuk hangképeket, vonzó feladatot kínál zongorista-rajongóinak. Hogy kevesen tudnák hasonló színvonalon megszólaltatni, az aligha jelent akadályt a kotta iránti érdeklődésnek. Zenetörténeti tény, hogy annakidején Liszt Ferenc transzcendens etűdjein jól keresett a kiadó - szinte sikknek számított, hogy a szalonokban, de még a jómódú családoknál is ott legyen az akkortájt szinte lejátszhatatlannak tartott művek kottái. Tehát, történelmi előzményei vannak annak, hogy nem kizárólag a megtanulhatóság játszik szempontot a kiadványok megvásárlásakor. És a CD-melléklet jóvoltából afféle „partitúraként” is szolgál, lehetőséget kínálva az érdeklődőnek a hangfelvétel kottából való követéséhez.

Havasi Balázs fiatalon, tanárként megtapasztalhatta azt az érdektelenséget, amellyel – nála nem sokkal fiatalabb növendékei – a kötelező fejlesztő darabok iránt mutattak. Az előadóművész, akinek fellépéseit élőben és felvételről milliók követik világszerte, érzékenyen reagál a korízlésre, másként fogalmazva: jó antennái vannak ahhoz, hogy olyan kínálattal álljon elő, amely kompromisszumoktól mentesen is sokak érdeklődését felkelti. Ezek az etűdök sok szállal kapcsolódnak zenei múltjához, hiszen fellelhető bennük filmzenei hangvétel, de találkozunk a repetitiv irányzat vagy a new age hatásával is. A hangzásvilág az, ami megragadja a hallgatót – aki szívesen vállalkozik arra, hogy több-kevesebb sikerre maga is reprodukálja egyik-másik darabot, s talán nem is sokat foglalkozik a kétségkívül meglévő technika-fejlesztő komponensekkel. Az viszont biztos, hogy aki el tudja játszani a sorozat bármely etűdjét, a tanulás során sokat fejlődött technikailag is. A tágfekvésű akkordfelbontások, az alapvetően tonális, ám nem a dúr-moll világra korlátozódó harmóniavilág összhangzattani tudatosságot igényel. A darabok sajátos nehézsége, hogy többségük afféle perpetuum mobile, tehát nincsenek közjáték-jellegű (pihentető) epizód-szakaszok. Amikor a háromtagú visszatéréses formai modell mentén épül egy-egy tétel, akkor a flott váltások is aktív figyelmet igényelnek. És mindehhez jön a ritmusvilág, néha aszimmetrikus osztásokkal, máskor egyenletes lüktetéssel (miközben az egy-egy hangnyi változások mentén halad a harmóniai történés).

Talán nem túlzás, ha az etűdök jelentőségét abban látom, hogy a haladó technikai szinten zongorázóktól sajátos – állandó, pillanatnyi lazítást is ritkán tűrő – koncentrációt igényelnek, s ezáltal elérik, hogy a számukra kedves hangzásvilág megszólaltatása során alkalmassá váljanak bármely stílusú, számukra korábban problémát jelentő kompozíciók elsajátítására is.

A hivatalos hangszeres oktatás előírásai-elvárásai mindenkor hagytak lehetőséget arra, hogy az érdeklődő diákok „nyissanak”, pillanatnyi ízlésüknek, vagy épp a divatirányzatoknak megfelelően. Tanára válogatja, ki mennyire otthonos a fiatalabb generáció zenei világában. Szerencsére Havasi Balázs koncertjei korántsem réteg-érdeklődést váltanak ki, így nagy biztonsággal remélhetjük, hogy hozzáértő tanári irányítás könnyíti meg az etűdöket megtanulni vágyó fiatalok munkáját. Mert nem egykönnyen adják meg magukat az etűdök – akkor sem, ha valójában „kézre állnak”, ami szinte magától értetődő, ha olyan szerző munkái, aki maga is mestere/művésze az adott hangszernek.

Fittler Katalin