Látható hangok

 

Interjú dr. Antal-Lundström Ilona zenepedagógia professzorral

 

A „Látható hangok” elnevezésű pedagógiai programról tartott előadást dr. Antal-Lundström Ilona a Tiszáninnei Református Egyházkerület oktatásban-nevelésben érintett szakembereinek Mályiban. A zenepedagógia professzor két évtizedes svédországi kutatása során alkotta meg a módszert, amely a gyermek zenei elemekhez kötődő tevékenységére épül. Dr. Antal-Lundström Ilona a tirek.hu-nak adott interjújában elmondta, az egyházi iskolák részéről egyre nagyobb az érdeklődés a sajátos program iránt.

 

-      Hogyan válhatnak a hangok láthatóvá?

- A beszéd olyan komplex jelenség, amit önmagában javítani nagyon nehéz. Ha a beszéd hangi elemeit szétszedjük, akkor ugyanezeket az elemeket megtaláljuk a zenében is. Tehát mi a hangtulajdonságokkal dolgozunk, azokat próbáljuk meg láthatóvá tenni úgy, hogy lerajzoljuk a tulajdonságok alapján grafikus és ikonikus jelekkel. Ezután a gyerekekben kiépül az a fajta gondolkodás, hogy a hangokból lehetnek jelek, és hogy a jeleknek lehet hangi tartalmuk is. Például, ha egy béka brekeg, vagy a cica nyávog, valamilyen kézjellel tudják mutatni a gyerekek. Aztán ezeket le tudják rajzolni, és automatikusan kapcsolni egymáshoz. Az intenzív és sokoldalú gyakorlás a hangok tulajdonságainak elemzésével, a ritmus és a hang-jel kapcsolat tudatos kiépítésével hozzájárul az írási-olvasási érettséghez.

 

-      Milyen kidolgozott módszertani feladatokat alkalmaznak?

- A dramatizálás és párbeszédes játékok, helyzetimprovizációk, hangutánzó játékok a nyelvi kifejezés finomításában segítenek. A tánccal, mozgással kifejezhető zenei szemelvények aktivizálják a gyermek testének egészét, érzelmi reakciókat és együttműködést serkentenek a csoportban. Az óvodai programhoz egyebek mellett hozzátartozik mind a nyelvi, mind pedig a zenei fejlesztés, és a kettő itt szerencsésen találkozik. Ennek eredménye, hogy a pedagógusok gazdagítani tudják a jelenlegi repertoárt, de főleg a fejlesztési programba tudják bekapcsolni a hang-jel kapcsolat kiépítését. Így a program szervesen épül be az óvodai munkába, de akár a romák oktatása során is hasznos lehet.

 

-      Milyen korban kell elkezdeni ezeket a foglalkozásokat?

- Itt most a hároméves gyerekekről beszélünk, akiknek nagyon érzékeny a hallási készülékük. Az agyukban már minden készen áll arra, hogy fejlesszék hallásukat. Az érzékszerveik működésének nívójától függ az is, hogy mit fognak fel a világból. Ha a hallásuk élesedik, akkor sokkal többet hallanak és értenek meg a világból, mintha ezt nem tesszük. Ez az egyik alapelv. A másik pedig, hogy amennyiben a hangból jelet tudnak később varázsolni, látható formát, akkor megértik, hogy az írás-olvasás alapjai is nagyon egyszerűek, és nem lesz olyan ijesztő számukra, amikor iskolába kerülnek, könnyebben veszik az akadályokat.

 

 

-      Van-e felső korhatár?

- A kutatások azt bizonyítják, hogy hét éves kor után kezd megszilárdulni az a kocsonyás anyag az agyunkban, ami még lehetővé teszi, hogy fejlesszük a hallást. Eddig van lehetőségünk egy valóban hatékony fejlesztésre. Tizenegy éves korra ez a terület kezd megkövülni, ezután már csak nehezebben, és kis lépésekben tudunk haladni.

 

-      Vannak-e tapasztalatok arra nézve, hogy azok a gyerekek, akik részt vettek a programban milyen fejlődésen mentek át?

- Ez a program főleg a kommunikációra koncentrál, ezt helyezzük középpontba. Például azok a svédországi gyerekek, akik ezzel a programmal kezdtek az óvodás korban, a következő osztályokban óriási különbséget mutattak a programot el nem végzettekhez képest. Nemcsak a kommunikáció terén, hanem az általános tanulási képesség terén is. Az együttműködési képességük, a megértési készségük is sokkal jobb volt. Budapesten is vannak ilyen tapasztalataink, hiszen van olyan hely, ahol már hetedik éve ezzel a módszerrel indítják az első osztályos gyerekeket iskolába. Ott bebizonyosodott, hogy a zenei, és az általános írás-olvasás képesség is rengeteget javult. Ami nagyon érdekes, hogy a program hatékonysága a nehéz sorsú gyerekeknél látványosabb. Ennek oka, hogy ezek a gyerekek semmiféle kapaszkodót nem találtak korábban. Itt ebben a programban viszont olyan segítséget kapnak, ami számukra is lehetővé teszi, hogy megértsék az írás-olvasás alapjait.

 

-      Jobban élvezik a gyerekek ezt a módszert, mint a kötöttebb formájú oktatást?

- Igen. Itt tulajdonképpen olyan elemekkel dolgozunk végig, ami hozzájuk közel áll: az állatok hangja, a természet hangja, és az ezekre hasonlító zenékkel, amik számukra játékos együttlétet jelentenek. Ott van a másik oldal is, hogy amikor már nagyobbak lesznek, akkor mindezeket képi formában is láthatják, és jobban megértik a hangok erejét. Ami még nagyon fontos, hogy nagyon sok olyan dalszöveg is használható, ami új, és másképpen ad teret a gyerekeknek élményeik kifejezésére, gondolataik megfogalmazására, mint ami a jelenlegi óvodai anyagban megtalálható.

 

-      Mennyire elismert a program Magyarországon?

- A program 2006-ban jelent meg hazánkban, amit azóta egyre nagyobb érdeklődés övez. Főleg ha arra gondolok, hogy milyen nagy létszámban jelennek meg olyan gyerekek, akiknek a családi helyzete és a szociális-kulturális helyzete nem ad lehetőséget egy otthoni fejlesztésre. Most hogy hamarosan az óvoda három éves kortól kötelezővé válik, ha be tudnánk emelni az óvodai programba, annak tartalmi kiegészítéséhez, akkor nagyon sokat tudnánk segíteni a hátrányos helyzetű gyerekeknek. Ma egyébként Magyarországon több mint ezer helyen használják. Örülök, hogy Borsodban is egyre több helyen is elindult az érdeklődés, hiszen ebben a térségben van az egyik legnagyobb szükség erre az anyagra.

 

-      Van-e kapacitása a tanároknak a továbbképzésekre?

- A tanárok nagyon érdeklődőek, főleg hogy az óvodapedagógusok fejélesztő technikája és tudatossága magas szinten van. Európai viszonylatban az egyik legmagasabb szinten állunk. Ha a tanárok megkapják a lehetőséget, hogy megismerjék a programot, akkor egy olyan energiával indulhatnak neki a fejlesztésnek, ami után jelentős és látványos eredményt érhetnek el.

 

- Egyházi iskolák is érdeklődnek?

- Nagyon sok olyan intézmény van, amelyek érdeklődnek a pedagógiai program bevezetése iránt, az egyházi iskolák az elsők között vannak. Több helyen hajlandóságot látok, és őszintén remélem, hogy az előadás után a református egyházon belül is lesz lehetőség arra, hogy bevezessük ezt a programot. A gyerek fejlődése azt követeli meg, hogy a legújabb és leghatékonyabb módszereket használjuk, hiszen a helyzet elég komoly. Ezt az emberek közelében élő egyházak sokkal jobban érzik, mint a politikusok.

 

 

-      Mi lehet a program jövője?

- Én úgy érzem, ha a most elinduló hároméves óvodai rendszerrel el tudjuk indítani a programot, például lefednénk egy kritikus régiónak a területét, akkor egy indítékot adhatnánk a többi régiónak is, ahol hasonló problémákkal küszködnek. Előbb bizonyítanunk kell, és nagyon szeretném, ha ezt itt Borsod megyében tehetnénk. Én innen származom, ide jártam iskolába, és itt is tanultam. Tudom, hogy mi a konkrét helyzet, ezért örülnék, ha itt verne először gyökeret ez a program. Részben a gyakorlati oktatásban, részben pedig a pedagógiai képzésben.

 

A Látható hangok elnevezésű pedagógiai programról további információ találnak a www.lathatohangok.hu oldalon!

 

Kojsza Péter


2012. április 12.http://www.tirek.hu/data/headers/main/avas.jpg