A https://plus.google.com/u/0/_/focus/photos/public/AIbEiAIAAABECKWV2Mi_yOWTuAEiC3ZjYXJkX3Bob3RvKig4MmQ0M2Y1YTY4MmU5ZmMxYTc3MjcwY2E3NzlmNWY0N2E0NTU4NGFiMAGp7Wpboa3MOkmPGk-W2rtLAEw-Ug?sz=64Records újdonságAIBÓL

 

 

http://bmcrecords.hu/images/boritok/nagy/189_650.jpg

 

BMCCD189: Lajtha László - Vonószenekari művek (Összkiadás)

 

Lajtha László (1892–1963) a XX. század első felének egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, aki meghatározó tevékenységet fejtett ki a népzenekutatás és zenepedagógia, valamint a nemzetközi kultúrdiplomácia terén is. Életében – főként Franciaországban – a nála egy évtizeddel idősebb Bartókkal és Kodállyal együtt emlegették: i„les trois grands hongrois (a három nagy magyar). A kommunizmussal való szembenállása miatt műveit 1948 után Magyarországon alig játszották. Egyéni arculatú életművét az utóbbi évtizedekben kezdi újra felfedezni a zenei szakma és a közönség.

 

 

 

Hans Lüdemann: Das reale Klavier. Ein Kölner Konzert

 

BMCCD219: Hans Lüdemann - Das Reale Klavier / Ein Kölner Konzert

 

A zongora arra való, hogy ötleteknek, gondolatoknak, érzéseknek teljesen közvetlenül zenei kifejezést adjon, és ezeket kibontsa, amikor az ember improvizál. Vagy arra, hogy zenei struktúrákat egy szerzeményben részletesen kidolgozzon és ezeket többdimenziósan bemutassa. Ahogy Rubinstein kifejezte, a zongora lehet akár száz hangszerből álló zenekar is, de választhatjuk dallamhangszernek, ütőhangszernek, vagy harmonikus kísérőnek is. Lehetőségei szinte határtalanok...

 

BMC CD 220 
(Click to close)

 

Bubnó Tamás művészeti vezető és 16 énekese hétéves felkészülés után most elérkezettnek látja az időt arra, hogy bemutassák a nagy magyar géniusz ismeretlen arcát, honfitársaiknak és a világnak egyaránt. Mert Bartók férfikarai ugyan ízig-vérig a magyarságnak és a Kárpát-medence többi népeinek dallamvilágából merítkeznek, de mondanivalójuk általános, mély és mindenkihez szólnak: a férfiember helye a világban, imái, vívódásai, érzései, gondolatai, félelmei, szerelme, esendősége és ereje árad, lüktet és kavarog bennük...

 

 

 

 

 

http://bmcrecords.hu/images/boritok/nagy/217_650.jpg

 

Orientale lumen – Kelet világossága. Szent II. János Pál enciklikájának címét kölcsönözte mottóul a Szent Efrém Férfikar a budapesti Szent István Bazilikában 2012 decemberében elindított hangversenysorozatához. A sorozat a második és harmadik évad során Budapest egyik legkedveltebb egyházzenei eseményévé nőtte ki magát: a közönség és a zenész-szakma egyaránt elismeri és látogatja a koncerteket. A 2013-as és a 2014-es évadok nyolc emlékezetes estjének műsorából állt össze ez az album, bolgár, görög, magyar, orosz, ószláv, ruszin, szerb és ukrán nyelven zengenek az imák, sok évszázad és sok nemzet, nép vallásos érzületét közvetítve a Szent István Bazilikában összegyűlt hallgatóságnak, nemegyszer bevonva őket is a közös énekes imádságba.

 

 

 

 

BMC CD 218 
(Click to close)

 

Sáry László sokarcú zenéjének hallgatása közben gyakran kell arra gondolnunk, hogy ezek a hangok csak olyan komponistának juthattak eszébe, aki lelkében megőrzött valamit a gyermek mindentudásából. Ez a lemez azonban nem az örök gyermek játékosságát hangsúlyozza, hanem a gyermekség egy másik aspektusát: a szakralitás iránti nyitottságot. A Biblia világosan beszél erről: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket […]; mert ilyeneké az Istennek országa.”


Farkas Zoltán

 

 

 

BMC CD 222 
(Click to close)

 

Még egy év sem telt el azóta, hogy tavaly a BMC Records gondozásában megjelent Flat / Síkvidék című albumával a Grencsó Kollektíva elnyerte a Gramofon – Klasszikus és Jazz magazin 2014 évi „Az év magyar jazz-hanglemeze” díját – s már itt is van a csapat következő korongja, melynek anyagát május végén rögzítették a BMC stúdiójában. A Marginal Music / Rétegzene címre keresztelt lemez felvételén a kvartett tagjai mellett közreműködött még rendszeres partnerük, a német basszusklarinétos Rudi Mahall is, s a ritmusszekcióban Benkő Róbert mellett még egy bőgős, Hock Ernő is részt vett.


Jóllehet (a darabok) kiinduló- és zárópontja mindig egy világosan artikulált téma, ez a zene nem a dzsessz bevett nyelvezetén szólal meg: fő rendezőelve a spontaneitás, amely a rögzített hangnemektől való elrugaszkodásban, az energiaimpulzusok szabad áramlásában és a muzsikusok közötti interakcióban nyilvánul meg” – írta zenéjükről a Síkvidék kapcsán Turi Gábor, és nyugodtan állíthatjuk, hogy az új, rendkívül erősre sikerült lemez ezt a zenei világot folytatja, még több energiával és még több hangsúlyt helyezve az egyéni és kollektív improvizációkra.