JaTaKuCs @ BMC
A
Jazztanulmányi Kutatócsoport nyilvános előadássorozata
a BMC
Könyvtárban, 2016. január-május
A Jazztanulmányi Kutatócsoport önképzőkörként alakult bölcsészettudományi és zenei végzettségű érdeklődőkből 2015-ben, Zipernovszky Kornél vezetésével. A BMC által támogatott, 2016 januárjában induló szabadegyetemi sorozat célja az, hogy jazz és társadalom találkozását a lehető legtöbb oldalról világítsa meg, érvényesen és relevánsan pozícionálja a műfajt, mint a legkülönbözőbb társadalom- és bölcsészettudományi diszciplínák tárgyát, és meghonosítsa az új jazztanulmányok néven először az USA-ban ismertté vált, szintén interdiszciplináris megközelítést.
Időpont: Szerda 18.00-19.30.
Helyszín: BMC MAGYAR ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR
1093 Budapest, Mátyás u. 8.
Az előadásokra a belépés ingyenes.
http://bmc.hu/#!/program/2603/JaTaKuCs_@_BMC_-_A_Jazztanulmanyi_Kutatocsoport_eloadassorozata_5-1.
Előadások:
Január
27.
Federmayer
Éva- Zipernovszky Kornél-Dragon Zoltán:
Az Americana c. folyóirat jazz különszámának bemutatója
Az Americana E-Journal, a Szegedi Tudományegyetem szabadon hozzáférhető, online amerikanisztikai folyóirata vállalkozott arra, hogy megjelentesse az első magyarországi new jazz studies tanulmánygyűjteményt. A különszám szerkesztői, Federmayer Éva docens (ELTE BTK, Angol-amerikai Intézet) és Zipernovszky Kornél jazzkritikus, (az ELTE BTK amerikanisztika szakos doktorandusza, a Jazztanulmányi Kutatócsoport alapítója) szerint a nemzetközi amerikanisztika keretei között lehetőség nyílik arra, hogy a poszt-strukturalista, valamint a gender, faji és posztkolonialista elméletek mentén lehessen tudományos diskurzust folytatni a jazz által felvetett kérdésekről. A különszámnak meg tudták nyerni az iskolateremtő amerikai professzort, Krin Gabbard-t is, aki készülő Charles Mingus-monográfiájának egyik izgalmas fejezetét küldte el. A további négy tanulmány közül több is érinti az etnikai és faji kérdéseket, tárgyalja a Dizzy Gillespie által is viselt jazz-nagykövetség politikai vonatkozásait, továbbá a jazz Magyarországra érkezésekor bekövetkezett összeütközését a cigányzenével. A kötetet Pallai Péter esszéje zárja arról, hogy hogyan és miért tekintik a jazzt kevésbé tiszteletreméltónak például a klasszikus zenénél.
Az Americana című
folyóiratot, amely 2015-ben ünnepelte fennállásának tízedik évfordulóját, és
amely évente százezres nagyságrendű diszkrét letöltéssel büszkélkedhet, az
egyik alapító szerkesztő, Dragon Zoltán adjunktus (Szegedi Tudományegyetem
Angol-amerikai Intézet) mutatja be .
A folyóirat angol nyelvű, de a bemutató magyar nyelven zajlik.
Február
24.
Somoskői
Soma:
A jazz, mint a kreatív együttműködés metaforája
A globalizáció felgyorsította a változásokat, amitől az eddigieknél is bizonytalanabbá, törékenyebbé válunk. Az ezáltal szükségessé vált új típusú tudatosság, szemléleti megújulás kialakításában segíthet, egy jazzegyüttes működési mintája, mint kreatív szociális adaptációs modell. A magas szintű spontán és improvizatív működés – egy jazzegyüttes játéka – egy adaptív gondolkodásmód és csapatmunka. A legjobb analógiája annak a társas kapcsolódási mintának, ami napjainkban, egy folyamatosan változó világban kihívás: rugalmasan együtt alkalmazkodni az előre nem látható változásokhoz. Az improvizáció olyan adaptáció, amely számos tanulsággal szolgál egy csoport sikeres együttműködésére, a vezetésre és a hétköznapi életben való folyamatos alkalmazkodásra. Bár a jazz-zenekar minden tagja folyamatosan improvizál, az eredmény mégsem disszonáns, mert a zenészek egy olyan általános keret-, és szabályrendszeren belül működnek, amely megfelel a közös értékrendnek és normáknak, ismerik és értik a szabályokat, amelyből építkeznek. Mindez hogyan lehetséges? Miként alakul a jazz fejlődéstörténetével párhuzamosan a jazzegyüttesek játékénak szociális belső szerkezete?
Somoskői Soma
Több mint 20 éves üzleti tapasztalattal rendelkezik a vezetői tanácsadás és a szervezetfejlesztés területén, a vezetői készségfejlesztő, valamint tanácsadási, tréning, és csapatépítő programokban, mint Certified Management Consultant, Person-Centered Facilitator, Szerepcentrikus Coach, pszichológus és pszichodramatista. Alapító tagja volt az URH együttesnek, játszott színészként filmekben és színházi előadásokban. 2012 óta több alkalommal vezetett interaktív workshopot Jazz Management program elnevezéssel.
Március
23.
Kurutz
Márton
A magyar jazztörténet szabad múzeumai
Az 1945 előtti magyar tömegkultúra öröksége olyan mértékű mellőzöttséget szenvedett a kommunizmus évtizedei alatt, hogy a dokumentumok pusztulása nyugat-európai ésszel fel sem érhető. Ezen belül a könnyűzenei értékeknek a reális felismerése érdekes módon nem is a rendszerváltozáskor, hanem csak napjainkban kezdődött meg. Ennek egyik nyilvánvaló oka az egyre fejlődő informatikai lehetőségeinkben keresendő és abban a tendenciában, amelynek során egyre nyitottabban kezelik gyűjteményeiket, hangarchívumaikat a gyűjtők és intézmények. A magyar jazztörténet alapkutatásai ugyan már régebben elkezdődtek, mégis rengeteg a romok közül még ki nem ásott, lappangó érték. Ezek feltárása nem lehet csupán egy ember vagy intézmény feladata. Sokfajta rutin és szaktudás kell hozzá. Világszínvonalú könnyűzenei hagyományaink és filmművészetünk kusza kapcsolatának kibogozását nem is vállalhatjuk anélkül, hogy kisebb és nagyobb kitekintéseket ne tennénk a társművészetek felé. Hiszen ha egy régen elmúlt, hamisan magyarázott és hanyagul dokumentált világot szeretnénk újra felfedezni, akkor feltétlenül szükséges a komplexitásra való törekvés, a teljesség ismerete.
Kurutz Márton
46 éves filmtörténész, 25 éve kutatója a Filmarchívumnak. Eredeti hivatása mellett más 20. századi tömegkulturális dokumentumok megmentésén és közzétételén is dolgozik. Több tucat elveszettnek hitt magyar filmet kutatott fel a nagyvilágban. Ötletadója és egyik alapítója volt a Gramofon Online hangarchívumnak. A Fortepannak a kezdetek óta adományozója és az informatikai fejlesztések koordinátora. Barátaival együtt a Super8.hu online filmarchívum egyik megálmodója, tavaly óta pedig első saját weboldalán, a Hangosfim.hu-n dolgozik azokkal az önkéntesekkel, akik az online filmtörténet szerkesztése közben kapcsolódtak be a közös múltfeltárásba.
Ápr. 27.
Karap
Zoltán
A jazz-szubjektum kritikája – régen és ma
Theodor W. Adorno a zeneesztétika történetének talán legnagyobb erejű bírálatát zúdította a könnyűzenére, beleértve a jazzt is. Állításai provokatívak, pesszimisták, a szórakoztató iparra vonatkozó jóslatai pedig egyenesen apokaliptikusak. Bár manapság hajlamosak vagyunk mosolyogni a múlt század jazztől való félelmén, érdemes időnként feleleveníteni és mérlegelni a korabeli esztétikai reflexiókat. Adorno vitathatatlan érdeme, hogy a jazz zenei matériája és a jazz emberképe között olyan összefüggésekre mutatott rá, melyek ismerete a társadalomfilozófiai, a zenetörténeti, a szociológiai, vagy épp pszichoanalitikus érdeklődésű olvasó számára is izgalmas kérdéseket vethet fel. Az előadás célja, hogy egy tágabb eszmetörténeti perspektíva segítségével rekonstruáljuk Adorno jazz-szubjektumának portréját, illetve fontolóra vegyük a hozzá kapcsolódó kritika jelenkori érvényességét.
Karap Zoltán (1984): zeneesztéta, a DE BTK Humán Tudományok Doktori Iskolájának doktorjelöltje, a Nagyerdei Almanach Online Bölcseleti Folyóirat szerkesztője. Kutatási területe: a XX. századi zeneesztétika, különös tekintettel az avantgárdra és az amerikai kísérleti zenékre. Szabad idejében kritikákat és novellákat ír; a CarpeDignem együttes dalszerző gitárosaként kortárs költők megzenésített versein dolgozik. Korábban óraadóként zeneesztétikát és zenetörténetet tanított a Debreceni Egyetem Filozófia tanszékén, jelenleg Nyíregyházán él.
Május
25.
Havas Ádám
A budapesti jazz színtér konstrukciója
Kutatásunk a budapesti jazz színtér kulturális és társadalmi rétegződésének elemeit vizsgálja, mélyinterjús és kérdőíves technikákkal. A kutatási kérdések elsősorban arra irányulnak, hogy a különböző stílusokat képviselő muzsikusok, mint „kreatív munkavállalók”, hogyan konstruálják meg saját zenei identitásukat a szcéna különböző pozícióihoz képest. A zenei identitások legitimitáskonstrukcióit Pierre Bourdieu mezőelméletének fogalmi hálójával törekszünk modellezni, mely a gazdasági és szimbolikus profitok oppozíciója alapján térképezi fel a zenei mező, esetünkben a jazz színtér, különböző pozícióit. A kérdőíves és mélyinterjús kutatásban külön hangsúlyt fektetünk a kreatív önmegvalósítás és gazdasági profitok konfliktusából fakadó egyéni megélhetési stratégiákra. Célunk a sokszínű magyar jazz életről hiánypótló módon olyan reális képet nyújtani, melyet maguk a zenészek alkotnak meg. Reményeink szerint a kutatás eredményei termékeny diskurzus alapjául is szolgálhatnak.
Havas Ádám
A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett mester diplomát szociálpolitika szakon. Tanulmányai során, mint gyakornok tevékenykedett a Család, Gyermek, Ifjúság online gyermekvédelmi folyóiratnál. 2013-tól a Corvinuson, Hadas Miklós professzor vezetésével dolgozik a kultúraszociológiai témájú disszertációján az egyetem szociológiai doktori iskolájának angol nyelvű képzésében, és tanít angol és magyar nyelven szociológiához kapcsolódó tárgyakat. 2014 óta kutatja a budapesti jazz szcéna társadalmi és kulturális rétegződését.