100
éve született Simándy József
(Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.)
Mascagni:
Parasztbecsület c. operájának rádiófelvételén
A XX.
századi operajátszás egyik legvarázslatosabb egyénisége volt a felejthetetlen,
mindannyiszor a szív legmélyéből fakadó tenorhang birtokosa: Simándy József. Bár külföldi dalszínházak színpadán is
énekelt, utolsó pillanatig a magyar közönség szolgálatában állt. Akik őt
hallhatták – mint jómagam is – annak lelkébe az ő megszólalásában hagyott
örök nyomot Florestan feljajdulása a Fidelióban,
Walter versenydala Wagner remekében, Otello
szívbemarkoló összeomlása, Richard gróf kacagása és majd feloldózó megbocsájtása
halála perceiben, A varázsfuvola képáriája és persze
Hunyadi László, Bánk bán valamint megannyi további szerep Manricótól
Don Carloson, Radamesen át Don Joséig, Lohengrinig a
Parasztbecsület- és Bajazzókig, a Székely fonó szerelmes fiatal legényéig. Simándy nemcsak páratlan énekes, de vérbeli színész is
volt, aki színpadra született, akárcsak olyan partnerei, mint Melis György vagy Székely Mihály. Oratórium énekesként is
hallhattuk mindenekelőtt Kodály Psalmus hungaricusának
népéért aggódó prófétájaként s a tőle megszokott művészi alázattal
énekelt dalokat is. Nehéz könnyek nélkül meghallgatni Schumann A költő szerelme c. dalciklusából a „Bús
könnyeimből támadt…” parányi darab megszólaltatását, amelyben a bánatból
fakadó dalt zengi az éjben az énekes madár. Hiszen az volt ő is.
Amikor
Otellóként búcsút vett az operaszínpadtól, az itthoni zenerajongók körében
nemzeti gyász volt. Hál’ istennek az éneklést nem hagyta abba, még tovább is
élvezhettük nemes veretű hangját. Szegeden énekelt először szólóénekesként,
majd 1947-től az Ybl-palota ünnepelt sztárja lett. Igazán sohasem volt
sztár alkat, rendkívül szerényen szívta magába a géniuszok szellemiségét és
alázattal adta át. A „Hazám, hazám…” ária a Bánk
bánból elsősorban nem gyönyörű megszólaltatásáért, hanem igaz
vallomásáért lett Simándy József előadásában
nemzeti szimbólum. Magyar szövegkiejtése – akkoriban minden magyarul hangzott
el az Operában – joggal bűvölte el közönségét. Szerencsére több felvétel
is őrzi ezt. Egy őszintétlen hang nem jött ki a torkán. Talán ez
lehetett művészetének lényege. Nemes testtartású, igen szép ember volt. A
60-as évek tini lányai (ekkor éltem középiskolás és zeneakadémista éveimet)
versengtek „Simi” dedikált fényképeiért. Szép volt
kívül-belül egyaránt.
Sokan
gondolnak nosztalgiával az Operaház akkori hőskorára. Abban a kivételes
szerencsében részesültem, hogy még gyerekként az 50-es évek első felében
vasárnap délelőttönként az igazgatói páholyból – ahonnan közvetlen átjárás
van a szereplőkhöz – figyelhettem jó néhányszor lenyűgöző
produkcióit. Többek között ennek köszönhettem egész életemet meghatározó
első nagy zenei élményeimet.
Simándy József
a mi dalnokunk volt, a mi Stolzingi Walterünk, a
magyarok prófétája.
Ungár István
Simándy József
Bánk Bán szerepében (1974)
Simándy József: Katona J.-Erkel F.-Bánk bán-Hazám ...
Farkas Ferenc (1905-2000): Csínom Palkó – Jó
éjszakát, kisleány - a nevem Csínom Palkó (Házy Erzsébet, Simándy József)