Musikalisches Nationalbewusstsein bei Béla Bartók
Drei Volkslieder am Weg zum
Konzertprogramm
Zenei nemzettudat Bartók Bélánál.
Három népdal útja a koncertprogramig
Diplomamunkám
(Magisterarbeit) a fenti címmel 2013 novemberében jelent meg a saarbrückeni
Akadémiai Kiadó (Akademikerverlag) gondozásában, német nyelven.
A
könyvben Bartók Béla népdalgyűjtési-és feldolgozási munkájáról írok,
melyet három népdal (Kis kece lányom, Fehér László lovat lopott, Elvesztettem
zsebkendőmet,) fejlődésén keresztül mutatok be a felleléstől,
első, gyermekeknek szánt feldolgozáson át a második, koncertpódiumra szánt
feldolgozásig szólóének hangra, zongorakísérettel. A műben helyet kapott
az, hogy mit jelentett Bartók számára a népdalgyűjtés a nemzettudat
megerősítésében, a magyar nép gyökereinek kutatásában, valamint a valódi
népzenében talált inspiráció további kompozícióihoz. Továbbá tartalmazza a történelmi áttekintést, Bartók indíttatását
és gyűjtőmunkájának mai napig tartó hatását, örökségét is.
Ajánlom
a könyvet mindazoknak, akik tömör, érthető áttekintést szeretnének kapni
Bartók Béla népdalgyűjtési-és feldolgozási munkájáról, annak a XX. század
elején lévő fontosságáról, illetve mai napig tartó hatásáról.
Énekművész-tanár lévén a művet, beleértve a zenei elemzéseket is,
igyekeztem úgy megírni, hogy az a zenében kevésbé jártas, de Bartók munkássága
iránt érdeklődő publikumnak is élvezhető legyen.
A
könyv zenei anyaga az alábbi címen letöltehető:
http://terez.illes.hu/site.php?site=menu21&lng=de
Tisztelettel:
Illés
Teréz Mag. art. Mag. art
Tartalomjegyzék
(fordította és
rövid magyarázatokkal kiegészítette a szerző)
Előszó
Bartók
Béla életéről és műveiről már sokat írtak. A legjelentősebb zenetudósok
foglalkoztak életművével, mégis az az érzésem, hogy igazán csak a
legnépszerűbb darabjai ismertek, azok is csak a beavatott közönség
számára. Népdalfeldolgozásait például még Magyarországon is ritkán éneklik.
Munkámban
a bartóki életmű egy töredékét szeretném bemutatni, három
egyszerű
népdalon
keresztül, a kevésbé zeneértő olvasóknak is. Miként hozza közel a
közönséghez Bartók a magyar nép-és modern zenét mintegy “Bartók-módszerrel”,
kora gyermekkortól kezdve.
Magyarország
a századfordulón
Ahhoz,
hogy a korabeli Magyarország poliktikai és kultúrális szituációját megértsük,
vissza kell tekintenünk. A fejezet csaknem 400 év magyar történelméről
nyújt átfogó képet, ezzel is megvilágítandó, miért vállt fontossá Bartók
számára gyökereinek, és saját zenei nyelvének felkutatása.
A
népdalgyűjtés kezdetei és fejlődése Magyarországon
Már
maga Liszt Ferenc is érdeklődött a magyar népzene iránt, de mint kiderült,
ő a “magyar nótában” vélte azt megtalálni. Bartók és Kodály igazi
elődei a gyűjtésben Almási Sámuel,
Szalontai Madass Sándor, Mátray Gábor, Bartalus István, Kiss Áron, Vikár
Béla vagy Kriza János voltak, míg aztán Bartók 1904-ben meghallotta Dósa Lidi
énekét: Piros alma leesett a sárba...
Bartók
feljegyzései a népzenekutatáshoz
Erre
vonatkozó részletek levelezésekből.
Bartók
Béla: A magyar népzenéről
Bartók
azonos című könyvének áttekintése.
A
zenetanár Bartók
Bartók
1907-től volt a budapesti Zeneakadémia zongortanára, de a fejezetben nem
ebbéli munkájáról, hanem műveinek művészi és pedagógiai
értékéről írok.
Bartók
Gyermekeknek
“Bartók
lelkében megmaradt annyira gyermeknek, hogy természetesen tudott szólni a gyermek
nyelvén” (Kodály Zoltán)
Az
album bemutatása.
44
Hegedűduó
“...a
44 Duo hegedűre, (...) ugyanolyan céllal készült, mint annka idején a
“Gyermekeknek” c. sorozat: had’ jussanak a tanulók a tanulás első
egynehány évében olyan előadási művekhez, amelyekben a népi zene
keresetlen egyszerűsége annak dallambeli és ritmusbeli különösségével
együtt megvan” (Bartók Béla)
Az
album bemutatása.
A
népdalelemzés rendszerei
Magyar
népalok- Bartók és Kodály előszava a kiadványhoz, Budapest, 1906
Az
album elején található előszó német fordítása.
Bölcsőtől
a pódiumig
Három
népdal “útját” kísérjük végig attól a pillanattól, amikor Bartók megtalálta,
felgyűjtötte azokat, azon keresztül, miként dolgozta fel a gyerekek
valamint a koncertközönség számára.
Kis
kece lányom...
Fehér
László lovat lopott...
Elvesztettem
zsebkendőmet...
A
három népdal eredeti feljegyzései, ( Fehér László... variánsai is), népzenei
besorolása, kifejezésmagyarázatok (pl. betyár), a feldolgozások zenei elemzése
található a fejezetben, kottapéldákkal ellátva.
Bartól
követői és hatása napjainkig
Bartól
műveinek elemzése, kutatása a mai napig tart. A népzenekutatás tudományos
alapjait tette le. Nyomán népzenészeink a mai napig járnak gyújtőutakra.
Kodály álma „az éneklő nemzet“ és módszere, közös munkájuk egyik gyümökcse
lett. Számos zenekar viszi a népzenét szerte a világba. 1972 május 06-án nyílt
meg az első táncáh Budapesten. Új irányzat született: népzenészek
néptáncosok, népzenekutatók...Mára minden nagyobb magyar kolóniának van saját
együttese, így kultúránkat a világ minden részén megismerik, hisz a vegyes
családok, helyi barátok közvetlen részesei lesznek. Példaértékű
Összegzés
Nemzet,
haza, népzene, zeneszerzés, nevelés, büszkeség, alázat, tudás, művészet,
rendezettség, testvériség. Címszavak, melyek Bartókkal kapcsolatban hirtelen
eszembe jutnak. Mindezen gondolatok szorosan össezfüggnek életével és
munkásságával. Azt akarta, hogy nemzete újra felfedezze elfeledett értékeit. Az
eredeti népzenét megtalálni, és a legtisztább forrásból kutatni, mint
magánemberként, mint zeneszerzőként nagy kincs volt számára. Megismerte,
felhasználta, kiteljesítette és élte a népzene dallamait, ritmusát,
felépítését, hangzását. Ha nem a dallamot, akkor az érzetet vagy a letisztult
formát építette kompozícióiba. Honfitársai zenei nevelése épp oly fontos volt
számára, mint saját fiaié. Büszke ember volt, aki alázattal viseltetett a
paraszti és az idegen kultúrák iránt. A legkisebb részletekig meg akarta
ismerni azokat, és beépíteni munkájába.
Időrendi
tábla
CD
melléklet
Felhasznált
irodalom