NESZLÉNYI PFEIFFER JUDITH*

A zene szerepe a 21. szÁzadi EurÓpÁban es MagyarorszÁgon

Van e a zenének szociális jelentősége, üzenete, hatása a mai gazdasági viszonyokra

- CSAK TISZTA FORRÁSBÓL -

Gondolatok Bartók Béla “CANTATA PROFANA” c. munkája alapján

Neszlényi Pfeiffert Judith
(www.hungarianassociation.com)

A Magyar népballadák ősi igazságai mitológiai tartalmukkal mély pszichológiai és társadalmi mondanivalót rejtenek. A kincskereső Bartók Béla megtalálta az igazit és abból az igaziból még igazibbat és egy teljesen újat teremtett egy teljesen új mértékkel. A kilenc szarvassá változott fiú metafizikai átváltozása az életkörülmények változásának a hatását is tükrözi. – “…az egyetlen módja, hogy megismerjük a változást, bele kell ugrani és úszni vele…” (Alan Watts)

Bartók világában, a 20 században minden átalakult, a technika, művészet, sőt a háborúk folyamán az ideológiak is. Minden alkotáson a kor életszemlélete is érezhető. Bartók kristálytiszta gondolkozása természetszerűleg észrevette a kor ellentmondásait és ezért fordult a “tiszta forráshoz” a magyar és a környező népek népzenéjének a feltárásához. Ezért a ’tiszta forrásért’ hajlandó volt küzdeni, és áldozatot is hozni.

Miután az idők folyamán ezek a változások óriási fájdalmat okoztak a lelkében, még a legnagyobb lépésre is elszánta magát, hogy elhagyja hazáját, és nem a mesebeli patakon, de az Atlanti óceánon keljen át…

Hogy ez milyen sorsdöntő elhatározás volt, azt csak azok tudják igazán értékelni, akik szintén, ilyen vagy olyan, ezért vagy azért, de valóban, egy társadalmilag döntő fordulaton már keresztülmentek.

Bartók élete nyílt és őszinte. Sohasem tartott titkokat, sőt, ha volt is, világra hozta zenéjében! Ez volt az Ő titka, amit kinyilatkoztatott a műveiben: megosztotta velünk életművében, kompozícióiban.

A történelmi események sorozata; a Nagy Háború, az utána következő változó rendszerek, a 2. világháború, majd később az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc, s az azt követő rendszerváltás mindannyiunk életét megváltoztatta. Szinte elképzelhetetlen, hogy Stravinsky vagy Rachmaninoff nem kelt volna át az óceánon… ugyanezen, illetve a hasonló történelmi problémák miatt….

Útban az Amerikai Egyesült Államok felé

A jelen kérlelhetetlensége óriási változásokat idézhet elő egy érzékeny lélek mondanivalójában. Bartók kereste a megoldást, de az Ő jelenében nem találta meg az utat, tehát a mesebeli ballada visszavonhatatlan igazságához fordult, a “tiszta forráshoz”, a népzenéhez. Amit Ő mond ezáltal, az egyhangúvá teszi a mondanivalót: a kor ellentmondásainak a megoldásaként mindig egy teljesen új utat kell találni, hogy az egyén gondolatai kifejezésre juthassanak.

Magyar viszonylatban sorozatos “átkelésekről” beszélhetünk. A Nagy Háború utáni társadalmi emigráció, valamint a 2. világháború és az 1956 utáni tömeges emigrációk megnyilvánulásai - a technikában, művészetekben, az epítészeti és irodalmi alkotások - bizonyítják, hogy jóllehet az egyén elhagyta a szülőhazát, a ‘tiszta forrás’ mégiscsak az otthonból fakad.

A mesebeli kilenc fiúnak át kellett ugrani a patakon, át kellett változni kilenc ágú szarvassá, hogy az Újvilág erdejében, egy igazibb, tiszta forrás vízéből ihassanak, lelki meggyőződésük szerint, mert csak így tudják tovább folytatni életüket. Miután a népballada szerint az erdő tiszta csodáját, csendjét, őserejét, az ‘ember-fia’ képtelen lenne magáévá tenni, ahhoz teljesen át kell változniuk, alkalmazkodniuk a körülményekhez. És itt kapcsolódik a Magyar emigrált sorsa az ősrégi balladához, allegórikusan.

Az ‘otthon’ még mindig otthon marad, a szeretet ugyanúgy hív haza, csak a globális katasztrófákon keresztül ment érzékeny lélek metamorfózisa által – “agancsaink már nem férnek át az ajtón” – lehetetlenné teszi az életút visszafordítását.

Bartók kereste az igazságot – a tiszta forrást - és meg is találta. Nem azért, mert Amerikában élte le élete utolsó szakaszát, hanem mert az átélt körülmények után, itt találta meg azt az utat, ahol őszinte lehetett saját magához és nem kellett igazodni a ‘járt ösvényekhez” és megtalálhatta a saját magából eredő istenáldotta tiszta forrást, amiből több generációra való érteket tudott adni.

***************

El tudnánk képzelni a 20 század egyik legkiválóbb szórakoztató találmányát, a filmszínházat magyar cinematológusok nélkül, nemcsak Magyarországon, de éppen a világ széles-vásznán, Hollywoodból? A magyar Czukor Györgyöt[1], Rózsa Miklóst[2], Zádor Jenőt[3] és a rengeteg nagy filmembert anélkül, hogy merészen átlépték volna a legendás Rubicon-t, aminek a gyökerei majdminden alkalommal az anyaföldhöz kötődnek? Ugyanez áll a Kármán Tódorokra[4], Teller Edékre[5], a Bejczy Antalókra[6], az atomfizika és űrrepülés megalapítóira is, valamint a sok kicsi ”őzikére” akik bátran nekivágtak a ‘vadon rejtelmeinek’, hogy az elképzelhetetlent is megvalósítsák.

A művészet és technika mindenkor az emberi képességek kinyilvánulása és a kor tükre. Természetes tehát, hogy a kor szociális problémái is tükröződnek a művészetekben. A korok ideológiájának a maradandó nyomait találjuk meg a zenében is, vagy éppen annak az ellenkezőjét is, ellenpontként, meg a divatos viseletekben is.

***************

Szerény személyem egy ’56-os, akinek a háborúk háromszor pusztították el az otthonát. Szüleinek és nagyszüleinek újrakezdett teljes vagyonát elkobozta a hamis ideológiával áztatott szocialista rendszer; aki a szó szoros értelmében ’menekült’ az idegen izmusok minden ferdén meggyőző propagandájától; akit a Forradalom harcaiból kifolyólag a kaliforniai állam egy évi kórházi kezelésben részesített; aki áhítozott az erdő tiszta

mélységére és kötetlenségére, és “tiszta forrásból” szándékozta meríteni életművét.

Tiszta lelkiismerettel lépek majd annak idején Szent Péter elé tarsolyommal, hogy megosszam Vele is, a Magyar Requiem, és a Cantata 1956 oratórikus műveimet, illetve Arany Janos: Csodaszarvas legendáját ‘dalban elbeszélve’. Mindegyikéhez magyarországi bemutató is kapcsolódik, és az átélt korabeli események hatását tolmácsolja zenében.

A zene egy csodálatos alkalom minden időben, hogy a kor szépségét és egyben problémait is tükrőzze és az egyen kifejezési módján keresztül továbbadja a kovetkező generációnak. Ugyanakkor, az alkotónak egy csodálatos alkalom, hogy embertársainak kellemes feltöltődést adhasson, hogy emlékezetes legyen a jelenkor kívánságainak megfelelően és kifejezze a legemberibb érzéseket a zene mindenki által érthető nyelvén.

Minden otthonától elkerült művész óhaja az, hogy hazájának dícséretet és jó hírt szerezzen egy jól átgondolt kompozíció vagy előadás közreadásával, melynek mind történelmi, mind jövőbe néző érteke van.

Jegyzetek:

[1] Czukor György, külföldön George Cukor (New York, 1899. július 7. – Los Angeles, Kalifornia, 1983. január 24.) amerikai filmrendező.

2 Rózsa Miklós (1907–1995) Oscar-díjas zeneszerző.

3 Zádor Jenő, külföldön Eugene Zádor (Bátaszék, 1894. május 11. – Los Angeles, 1977. április 5.) magyar zeneszerző. Ma emléke főként mint a hollywoodi filmipar egyik legtermékenyebb hangszerelőjeként és zeneszerzőjeként él.

4 Kármán Tódor, teljes nevén szőllőskislaki Kármán Tódor, német nevén Theodore von Kármán (Budapest, 1881. május 11. – Aachen, 1963. május 6.) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek.

5 Teller Ede (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) magyar–amerikai atomfizikus

, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.

6Bejczy Antal (Sinatelep /Ercsi/, 1930. január 16.) Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba emigrált fizikus, űrkutató, a Marsjáró egyik megalkotója.

* Neszlényi Pfeiffer Judith Los Angelesben élő zongoraművész-tanár, zeneszerző, az ottani zenei élet egyik kiváló tehetségű és szorgalmú reprezentáns képviselője.

---