SZENDI ÁGNES

SZÉP MAGYAR ÉNEK

Béres József üzletember, a Béres Gyógyszergyár vezetője ezt a gyönyörű címet adta népdalkönyvének: Szép magyar ének.

Két magyar költő is eszünkbe juthat e kifejezéssel kapcsolatban. Arany János a „Toldi” I. énekében így ír: „Hej! ha én is köztetek mehetnék, Szép magyar vitézek, aranyos leventék!”

De gondolhatunk még Balassi Bálintra is. Az ő nevéhez a „Szép magyar komédia” fűződik.

2016-ra Béres József már nem is egy, hanem két népdalkönyv kiadásával büszkélkedhet. Sőt hanganyagot tartalmazó CD-t is megjelentetett, amelyen az I. kötet dalai hallgathatóak meg.

Az I. kötet 2009-ben látott napvilágot, 2. kiadására is sor került 2010-ben. Ezeket követte a 3. (2014) és a 4. (2016) változatlan utánnyomás, összesen 8700 példányban készült el (Akovita könyvkiadó KFT).

A könyvben fellelhető dalok MP3-as formátumú CD-re is rákerültek (2 db), így könnyebbé válik a dalok megtanulása, nyomon követése. Ez a kiadvány 2012-ben készült el.

Béres József a Szép magyar ének II. kötetével

A „Szép magyar ének” II. kötete 2016-ban jutott el a dalolni vágyó olvasókhoz.

Nagy vállalkozó kedv, rengeteg energia, lelkesedés és főleg a zene feltétlen szeretete szükséges ahhoz, hogy valaki egy ilyen tervet megvalósíthasson, hogy népdal gyűjteményt szerkeszt!

Nem is sokan vállalkoztak hasonló feladatra a századok során.

A különböző időkben más és más volt a népdalgyűjtők, népdal kiadók célja, törekvése, cél közönsége. Különböző dolgokat tartottak fontosnak vagy kevésbé lényegesnek.

Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) 1813-ra állította össze „Ó és Új, mint-egy Ötödfél-száz énekek, ki magam csinálmánya, ki másé” c. gyűjteményét. Ez kéziratban maradt, csak 1953-ban jelent meg. Pálóczi maga is komponált és dalok gyűjtésével is foglalkozott. Dallam lejegyzése állítólag nem volt túl precíz. Nem határolta el egymástól a népdalt és a népies műdalt. Gyűjteménye nem csak zenei példákat, hanem szólásmondásokat is tartalmazott. Némelyik dalszöveget maga zenésítette meg. Egyházi énekek is bekerültek a könyvébe.

Tóth István fülöpszállási kántor nevéhez az „Áriák és Dallok verseikkel” c. kötet létrehozása fűződik (1832-1843). Az ő munkásságával Kobzos Kiss Tamás foglalkozott. A kéziratos dalgyűjteményben találunk virágénekeket, történeti énekeket, a kor leghíresebb költőinek megzenésítéseit (pl. Csokonai, Kazinczy, Bajza, Berzsenyi), még operarészleteket is.

A Kisfaludy Társaság megbízását mondhatta magáénak Erdélyi János (1814- 1868), aki először hozott létre igazán jelentős magyar népköltészeti és népzenei gyűjteményt. 1858-ban tarthatta akadémiai székfoglalóját. Témája a magyar népdalok és mondókák voltak. Pesten látott napvilágot a 3 kötetes „Magyar népköltési gyűjtemény – Népdalok és mondák. (1846-1848).Válogatott magyar népdalokat is közzé tett 1857-ben Sárospatakon.

Kriza Jánost (1811-1875) a székely népköltészet és népzene foglalkoztatta. 1863-ban állította össze „Vadrózsák” c. anyagát dalokkal, mesékkel egyéb néprajzi leírásokkal székelyföldi tájegységek szerinti csoportosításban.

A Kisfaludy-társaság megbízásából gyűjtötte s énekre és zongorára alkalmazva kiadja. Első kötet. Budapest, 1873. Tettey Nándor és Társa. 130 p. (kották).

A XIX. században még Bartalus István is kiadott egy sorozatot: „Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye” 7 kötetben, dalok zongorakísérettel (1873-1896). A kiadványban a népdalok mellett népies műdalok is helyet kaptak.

Bartalus kérte fel Arany Jánost is dalgyűjtemény szerkesztésére. 1871-1874 között készült el 150 ismert dal lejegyzése Arany János által. 1952-ben adta ki Kodály Zoltán és Gyulai Ágost.

A XIX. század végétől, a XX. század elejétől nagy jelentőséget kapott az az igény, hogy a magyar nép ősi zenéjét megismerjék, felleljék a régi stílusú népdalokat. Felkutassák a falu igazán értékes zenéjét. A gyermekekhez is a legszebb magyar gyermekdalokat akarták eljuttatni, szorgalmazták a gyermekjátékok összegyűjtését, leírását. Ezt a törekvést fogta össze Kiss Áron, a nagykőrösi majd a budapesti polgári iskolai tanárképző igazgatója, neveléstörténész. Felkérték a tanítókat, hogy az ország minden területén gyűjtsék a gyermekek játék szokásait, azok dallamát. 48 vármegyéből 214 segítő szolgáltatott ehhez anyagot. Kiss Áron az iskolai tanításhoz kérte a magyar játékanyag leírását. 1891-ben jelent meg a „Magyar gyermekjáték-gyűjtemény.” Ez a jelentős gyűjtés már Kodály Zoltán és Bartók Béla munkásságát készítette elő.

Kodály Zoltán a „Magyar népzene” c. tanulmányában (1937) fogalmazza meg az akkori törekvéseket, észrevételeket. A magyar nép dalkincsének ősi értekeit kívánták megismerni, nem a városi, urizáló, pesszimista nótákat. A gyerekek iskolai tankönyvébe se tandal, hanem valódi, értékes népdal kerüljön! Kodály írásához Vargyas Lajos népdal példatára tartozik, ez mondhatjuk, hogy a hivatásos zenészek népzenei „mindennapi kenyere”. (Zeneműkiadó, Budapest, 1960).

„ … a közönség zenében még nem tud annyira különbséget tenni jó és rossz közt, mint ahogy talán tud a népművészet többi ágában. A népdalhoz a legrövidebb út a zenei műveltségen át vezet. Zenei köztudatunk akkor lesz, mikor az egyötödnyi kisebbség is magáévá teszi a négyötödnyi többség magyar zenei érzését, amire ma még idegenkedve néz. Ha nem áll erre az alapra, gyökértelenül hányódik egyetemes kultúrákban, vagy a nemzetközi félműveltségben.” (Kodály Zoltán. A magyar népzene IX. fejezet: Néphagyomány és zenekultúra, 1937)

Ma is megszívlelendő szavak!

Nem szeretném írásomban a XX. századi népdalgyűjtés munkálatait elemezni, inkább a múltat tárgyaltam részletesebben, a „kezdeteket”. Csak címszavakban tekintsük át – a teljesség igénye nélkül –, milyen népdalos kiadványok jelenhettek meg.

Vikár Béla

Vikár Béla (1859-1945) nevéhez fűződik a népzenei gyűjtés tudományos módszerének kialakítása. Ő volt az első Európában, aki fonográffal gyűjtött népdalt. Ezeket a dalokat Bartók Béla jegyezte le.

A fővonulatot jelzi Kodály Zoltán: Iskolai énekgyűjteménye 1943-44-ből. Az I. kötet a 6-10 éves, a II. kötet a 11-14 éves tanulóknak. Ezekben már nem szerepeltek „tandalok”, csak népdalok.

Tudományos igényű kiadás a Magyar Népzene Tára. 12 kötete 10356 népdal kottáját és szövegét tartalmazza. Már 1906-ra 6000 népdal gyűlt össze Bartók és Kodály gyűjtései révén. A Kisfaludy Társaságnál 1913-ban kérelmezték a népdalok rendszerezését és kiadását. Nehezen született döntés a Tudományos Akadémiánál. Csak 1951-től indult meg a kötetek kiadása, 5 kötet született meg 1966-ig. A XI. és XII. kötet létrejöttére 2011-ig kellett várni!

Az 1950-es évektől jelentek meg a különböző kisméretű, „virágnevű” népdal könyvecskék. Pl. Gyöngyvirág, Muskátli, Nefelejcs, Rozmaring, Rózsa, Százszorszép, Viola. Ezek mindenki számára érthető és elérhető kiadások.

Az 1980-as években Szabó Helga dolgozta ki az általános iskolai emelt szintű ének-zene tanítására szolgáló új tankönyveket, benne értékes, válogatott népdalanyaggal.

1984-ben került kiadásra Dobszay László: A magyar dal könyve c. munkája. Ez a mű mind tudományos igényű – elemzéseket is közöl – , mind az átlag zeneértőhöz is szól, valamint iskolai ének tanítás tananyagául is kíván szolgálni. Fejezetei a dalok témája alapján jöttek létre, pl. „Tréfás és gúnyos dalok”, „Ivónóták”, „Életképek”, ”Búcsúzó és bujdosó dalok”, „Pásztorok, betyárok, rabok”, „Halál”, „Magyar zenetörténeti dallamok”.

Mivel már teljes rálátásunk van a népzene ősi, meg újabb rétegére is, megismerhettük ezeket a dalokat, értékeljük ezeket, nem kell teljesen elzárkóznunk a népies műdaloktól, történeti daloktól, egyházi énekektől sem. Sokak számára ezek közül is vannak kedves dalok a mindennapokban. Változnak az idők, így kapjuk meg a dalanyag teljességét.

Dobszay könyvének XVIII. fejezetében találunk gregorián dallamot, történeti éneket, zeneszerzői dallamot, diák dalt, népies műdalt, ál-kuruc-dalt, verbunkos dalt, opera részletet.

Kis gyermekeknek szóló (bölcsőde, óvoda) dalokat bemutató kiadványokról vagy egyházi énekeket tartalmazó kötetekről most nem ejtenék szót. Ezekben a témakörökben is egyre igényesebb munkákat ismerhetünk meg.

A múltbeli népzenei kiadványok részletezése után nézzük, milyen vonulatba is illik bele Béres József: Szép magyar ének c. könyve.

Béres József szerkesztését a sokszínűség jellemzi, sokféle témájú és műfajú dal található, mint Pálóczi Horváth Ádámnál, Tóth Istvánnál, Dobszay Lászlónál.

Egészen közismert dallamokat – Két szál pünkösdrózsa; Láttál-e már valaha; Hull a szilva; Volt nekem egy kecském; A csitári hegyek alatt, Által mennék én a Tiszán; Csillagok, csillagok; Elindultam szép hazámból, stb. – éppúgy felvonultat, mint ritkaságokat: Igyunk gazda rovására (ez éppen Pálóczi Horváth gyűjteményéből származik); Vesszen el a világ; Bőg a bárány az erdőbe; Madár szállt az ágtetőre; Nem ismertem az örömet; Amit világéletemben kerestem, stb.

Az átlag zeneszerető emberhez szól, nem tudományos igényű, de tájékoztat a gyűjtés helyéről, a gyűjtő személyéről, a gyűjtés idejéről. Csak néhány név a rengeteg gyűjtő, lejegyző közül: Andrásfalvy Bertalan, Ádám Jenő, Barsi Ernő, Bartók Béla, Bartók Béláné, Borsai Ilona, Domokos Pál Péter, Kallós Zoltán, Kodály Zoltán, Kodály Zoltánné, Lajtha László, Olsvai Imre, Péczely Attila, Sárosi Bálint, Seemayer Vilmos, Vargyas Lajos, Vikár Béla, Volly István.

Nagy munka lenne, de azt hiszem, a gyűjtők megérdemelnék, ha mindkét kötetben lenne egy jegyzék abc – rendben a gyűjtőkről és az általuk gyűjtött dalok felsorolásával.

Béres József „Szép magyar ének”-e fejezetekre osztása hasonlít abban „A Magyar Zene Tára” egyes köteteire, hogy különböző témák alapján lettek besorolva és nem népdal stílus vagy egyéb zenei szempont (hangkészlet,hangsor, ritmus, forma )szerint. A MNT-ben ilyen címekkel találkozunk: I. Gyermekjátékok, II. Jeles napok, III. Lakodalom, IV. Párosítók, V. Siratók. Dobszay: „A magyar dal könyve” is ezt a fajta rendszerezési logikát követi, csak még több részletezéssel: I. Népi gyermekjátékok,II. Párosítók, III. Tréfás és gúnyos dalok, IV. Táncnóták, V. Ivónóták, VI. Életképek, VII. Balladák, VIII. Szerelmi dalok, IX. Búcsúzó és bujdosó dalok, X. Keservesek, XI. Jaj-nóták, XII. Pásztorok, betyárok, rabok XIII. Katonaság, XIV. A kalendárium, XV. Névnapköszöntő, XVI. Lakodalom, XVII. Halál,XVIII. Magyar zenetörténeti dallamok.

Nézzük, hogy csoportosít ehhez képest Béres József.

Az I. és II. kötet fő fejezetei:

Gyermekdalok

Népdalok

Népies dalok

XIX.-XX. századi zeneszerzői dalok és hazafias énekek

Szent énekek

Az I. kötetben népi gyermekdalok (58) és zeneszerzői gyermekdalok (15) is szerepelnek. Kodály: Kis emberek dalaiból található a legtöbb. Talán fel lehetne ezt tüntetni, hogy az énekek a „Kis emberek dalai”-ból származnak. Csak úgy közli Béres, hogy dallam: Kodály Zoltán, szöveg: pl. Gazdag Erzsi. Zeneszerző még, akitől dalok vannak a fejezetben: Járdányi Pál. A II. kötet mindössze 1 gyermekdallal képviselteti magát.

Béres Józsefnél is olvashatunk játékleírásokat az egyes dalok után. Így van ez Dobszaynál vagy Kiss Áronnál is. A „Szép magyar ének” abc-rend szerint tartalmazza a gyermekdalokat. Ez kevésbé szerves logika a gyermekdallamoknál. Hangkészlet szerint is megvalósítható lenne a dalok sorrendje. Kiss Áron gyűjteményében a játékok fajtája szerint van a sorrend, kicsik játékai felnőttekkel, önálló játékok. Dobszay I. fejezete is játék típusok szerint közöl.

A „Népdalok” fejezet a következő alfejezetekből áll Béres Józsefnél (a zárójelben először az I. kötetben, utána a II. kötetben található mennyiséget tüntetem fel az adott részből): II.1. Népszokásokhoz kapcsolódó dalok (20,15), II.2. Párosító énekek (11, 1), II.3. Ivó- és mulatódalok (12,11), II.4. Egyéb népdalok (144,96).

A számadatokból látható, hogy az egyéb népdal kifejezés takarja a legnagyobb számú dalt.

A népszokásokhoz kapcsolódó tematika Dobszaynál „A kalendárium” elnevezést kapta. „A magyar dal könyve” naptári időrendben rakja egymás után a dalokat. Béres ebben a részben is abc-rendet alkalmaz, mint ahogy majdnem az összes többi fejezetben is teszi, kivéve a „Görög katolikus énekek”-et, a „Napszaki énekek”-et és a „Protestáns énekek”-et. Hasonlóan alakul ez a II. kötetben is.

Milyen dalok is tartoznak az egyéb népdal kategóriába? Dudanóták, szerelmi dalok, katonadalok, búsuló, bujdosó énekek, pásztor, betyár téma, ballada, lakodalmas, táncdalok, régi és új stílusú népdalok és c-osztály egyaránt. Az I. kötet még nem részletezi ezeket a tematikákat, de a II. kötet már külön kiírja a Lakodalmi énekek, Balladák, Keservesek, Rabénekek, Katonadalok alcsoportokat.

Mindkét kötet III. fejezete a „Népies dalok” címet viseli.

Emlékszünk, Pálóczi Horváth Ádám, Tóth István vagy Dobszay László is bevett a gyűjteményébe népies műdalokat: történeti énekeket, virágénekeket, zeneszerzői dalokat, hazafias énekeket, operarészletet. E vonulat gondolkodásmódját vette át Béres József is.

Dobszay időrendben mutatja be a magyar zenetörténeti dallamokat, amely csoportba sok minden beletartozhat. „A XIX. és a XX. század” részben közöl olyan dallamot, mint pl.: Nem loptam én életembe; Este jött a parancsolat; Este van már késő este; „Fel, fel, vitézek, a csatára; Szózat; Részlet Erkel: Bánk bán c. operájából, vagy Bartók Béla: Ne menj el, vagy „Ne hagyj itt” kórusműve.

Miket találunk Béres József könyvében?

Csak néhány jellemző példát mutatok be.

I. kötet: A jó lovas katonának, Csínom Palkó, Csínom Jankó; Ej, haj gyöngyvirág; Tavaszi szél; Te vagy a legény, Tyukodi pajtás; Zöld erdő harmatját; Magos kősziklának; Esik, eső karikára; Föl, föl, vitézek, a csatára; Gábor Áron rézágyúja; Kossuth Lajos azt üzente, és így tovább. Az „Egyéb népies dalok” között találjuk pl.: A bundának nincs gallérja; Az a szép, az a szép; Az egri ménes mind szürke; Csak egy szép lány van a világon; Cserebogár, sárga cserebogár; Debrecenbe kéne menni; Favilla, fakanál, fatányér; Hullámzó Balaton tetején; Magasan repül a daru; Nagy a feje, búsuljon a ló; Száraz tónak nedves partján; Zöldre van a, zöldre van a.... Láthatjuk, hogy itt különböző nóták is helyet kaptak.

II. kötet. Ebben sokkal kevesebb népies műdal van. A XV-XVIII. századi történelmi dalok és virágénekek közül a következőket emelném ki: Elmenék a zöld erdőbe sétálni; Ifjúság, mint sólyommadár; Török bársony süvegem.

A számadatok: XVI-XVIII. századi /a II. kötetben XV-XVIII. századi / történelmi dalok és virágénekek (11, 12), XX. századi történelmi dalok( I. kötetben 8), Egyéb népies dalok (50, 5).

Lássuk a „Szép magyar ének” IV. fejezetét!

Ennek címe: XIX-XX. századi zeneszerzői dalok és hazafias énekek ( 10, 1). Vagyis az I. kötetben található több ilyen jellegű dallam.

Keressünk itt is fontos énekeket.

Csángó himnusz (dallam: Domokos Pál Péter, 1953, szöveg: Czelder Márton 1860-as évek);

Egy rózsaszál szebben beszél (Kacsóh Pongrác: János vitéz, szöveg: Petőfi Sándor költeménye alapján Bakonyi Károly és Heltai Jenő);

Ha férfi lelkedet egy hölgyre feltevéd (Erkel Ferenc: Bánk bán – Bordal, szöveg: Vörösmarty Mihály: Keserű pohár);

Hazám, hazám, te mindenem (Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, szöveg: Katona József nyomán Egressy Béni);

Himnusz (zene: Erkel Ferenc, szöveg: Kölcsey Ferenc);

Ó, én édes jó Istenem (dallam: Bartók: Este a székelyeknél, szöveg: ismeretlen szerző 1940 őszén);

Székely himnusz (dallam: Mihalik Kálmán orvostanhallgató, szöveg: Csanády György drámaíró);

Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország (zene: Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony c. operettjéből, szöveg: Kulinyi Ernő);

Szózat (zene: Egressy Béni, szöveg: Vörösmarty Mihály).

Ezek a dallamok mind az I. kötetben találhatóak.

Gondoljunk vissza Tóth István gyűjteményére. Ő is belefoglalta kiadványába az ismert költők megzenésítéseit, operarészleteket. Dobszay László: A magyar dal könyve c. művében is fellelhetjük a Szózatot és Erkel: Bánk bán részletet.

Béres József arra törekedett, hogy dalkötetei szent énekeket is tartalmazzanak, méghozzá gazdag válogatásban a különböző felekezetek anyagából: katolikus, görög katolikus, a protestáns egyházon belül református, evangélikus és unitárius.

Erre még valóban nem volt példa régebbi dalgyűjteményekben, hogy egyházi énekekből nagyobb mennyiségben közöljenek. Csak a külön erre szakosodott egyházi dallami kötetekben. Valamennyi szent éneket azért Pálóczi Horváth Ádám és Dobszay László is bevett gyűjteményébe.

A „katolikus énekek” tematika több alfejezetre bomlik – a különböző ünnepek szerint: advent, karácsony, vízkereszt, nagyböjt, húsvét, pünkösd, Mária-énekek, énekek a szentekről, napszaki énekek, halottas ének.

Néhány fontos dalt kiemelnék:

I. kötet:

Ó jöjj, ó jöjj, Üdvözítő (dallam: népi gyűjtés, szöveg: Tárkányi-Zsasskovszky) ádventi ének;

Fel nagy örömre, ma született (dallam és szöveg: Gárdonyi Géza) karácsonyi népies ének;

Boldogasszony anyánk (dallam: Bogisich Mihály, szöveg: Szoszna Demeter gyűjteménye) Mária-ének;

Tebenned bíztunk eleitől fogva (90. genfi zsoltár, szöveg: Szenczi Molnár Albert fordítása);

Dicsérjétek az Urat (150. genfi zsoltár, szöveg: Szenczi Molnár Albert fordítása);

Ne hagyj elesnem, felséges Isten (a 71. zsoltár átköltése, szöveg: Nagybánkai Mátyás);

Krisztus Urunknak áldott születésén (az egyik legkedveltebb protestáns karácsonyi ének, XVII. századi magyar dallam, szöveg: Pécseli Király Imre);

Az Istennek szent angyala (szintén kedvelt protestáns karácsonyi ének, eredetileg Luther Márton szerzeménye, szöveg: Luther Márton);

Jövel, Szentlélek, Úr Isten (protestáns pünkösdi ének, Eperjesi graduál, szöveg: Luther Márton);

Erős vár a mi Istenünk (a legfontosabb evangélikus ének, dallam és szöveg: Luther Márton).

II. kötet

Ó, Szent István, dicsértessél (Gyoszény, Moldva, Bodza Klára gyűjtése 1996) szép melizmákkal;

Krisztus, ím, feltámada (dallam: Maróthi György harmóniás zsoltárának függeléke, szöveg: Batizi András éneke, Váradi Énekeskönyv);

Bízom benned, Szent Úristen (magyar dallam XVIII. század, szöveg: Sármelléki Nagy Benedek);

Béres József „Szép magyar ének” I. kötetét a Gyomai Kner Nyomda ZRT készítette, a II. kötetet pedig a Dürer nyomda Kft., Gyula.

Öröm kézbe venni ezeket a könyveket, igényes, szép munkák, mind a külső borítót, mind a belső elrendezést tekintve. Az I. kötet a „Szép magyar könyv 2009” versenyen oklevéllel és Antall József-emlékdíjjal lett kitüntetve.

A borítón Nagy Ferenc: ,,Felszállott a páva” című domborműve látható. Körtefa 1996, magántulajdon. A könyv ajánlása Béres József családjának szól: feleségének és gyermekeinek.

Béres József zenei szakértőket kért fel könyvei anyagának összeállításához.

Tudományos tanácsadó: Dobszay László, népzenei szakértő: Bereczky János, görög katolikus zenei szakértő: Bubnó Tamás. A II. kötetben a szerző köszönetet mond még Almási István erdélyi népzenekutatónak, Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutatónak és Kallós Zoltán népzenegyűjtőnek.

A kottarajzoló: Csonka Szabina Babett, a kéziratot Veternik Ágnes gondozta, a könyvet Murányi Zsuzsa tervezte és a szöveget angol nyelvre fordította: Richard Robinson.

Valóban az egyik nagy pozitívuma, különlegessége e népdalgyűjteménynek, hogy két nyelven olvasható.

Béres József köszöntést is ír könyve olvasóihoz.

„Először is hajt valami belülről, hogy megosszam az éneklés örömét másokkal, másrészt, úgy érzem, mi magyarok az égi jóból – gyönyörűséges népdalainkon, archaikus népi imáinkon, egyházi énekeinken keresztül – másoknál még többet is kaptunk. Gazdagságában kimeríthetetlen, kifejezésmódjában mélységes, lelkiségében szépséges a mi örökségünk.

Éppen ezért tartom szomorúnak, hogy a mi világunk nem becsüli eléggé ezt a páratlan értéket: énekeinket egyre kevesebben ismerik, és még kevesebben éneklik.”

„Összegyűjtöttem hát a számomra kedves dalokat, hogy megismerkedhessenek velük, és a kották alapján könnyen megtanulhassák, vagy ha tudják, akkor biztatást kapjanak arra, hogy minél többször énekeljék is.”

A könyv szerkesztője tehát igazi értékteremtést, hagyományőrzést vitt véghez, hogy e nemes feladatot magára vállalta, hogy kiadja ezeket a népdalköteteket.

A II. kötet jellegzetessége, hogy sok Kallós Zoltán által gyűjtött népdalt foglal magába, melyek lelőhelye: Kalotaszeg, Mezőség, Maros völgye, Gyimes, Moldova.

A II. kötetben az I.-höz képest több a viszonylag új gyűjtés, időpontja a XX. század II. fele. Az I. kötethez hasonlóan itt is javasolnám a gyűjtők és évszámok szerinti listát is a könyvben.

Korábban már említettem, hogy a gyűjteményhez hangzó anyag is társul, ez 2012-ben került kiadásra. Felmerült az igény, hogy a dalok hallgathatók is legyenek, ne csak a kottájukat lássák. A hangfelvételek 2011. augusztus 15. és szeptember 28. között készültek különböző helyszíneken: a budapesti Deák Diák Általános Iskolában és a gödöllői premontrei templomban. A felvételeket készítette és a technikai utómunkálatokat végezte Osváth Zoltán. Zenei vezető: Bubnó Tamás.

A népdal könyv I. kötetének anyaga követhető nyomon a 2 db MP 3-as formátumú CD-n.

Az eligazodást segíti a tájékoztató füzet. Az első vastagon szedett szám a CD-jé, a második a dal sorszáma a CD-n. Utána a vékonyan szedett szám az oldalt mutatja, ahol az illető dal található a könyvben. De betűrendes mutató is megkönnyíti az áttekintést. Az előadók: a Deák Diák Általános Iskola Kiskórusa, a Budapesti Énekes Iskola koncert együttese, a Szent Kereszt Görög katolikus Kórus, a Gödöllői Szkólatábor együttesei, a Szent Efrém Férfikar, különböző – gyermek és felnőtt – szólisták, valamint a Béres család, együttesen és szólóban is. Mind a 430 dal felvétele megtalálható az összes versszakával kíséret nélkül.

Tehát 2016-ra már három egységből áll a Béres József által szerkesztett és kiadott népdalgyűjtemény: két könyvből és a két MP 3-as formátumú CD-t tartalmazó füzetjéből.

Nem azonos záró hangra történik a dalok kottázása, mint a Kodály-Vargyas népdalgyűjteményben, hanem különbözően, a dal hangkészletének megfelelően kényelmes hangfekvésben. Dobszay is hasonlóan teszi a lejegyzést. Bár a CD-n az előadó énekeseknél előfordul, hogy túl mélyen választják meg a dal hangfekvését. Előfordul picit alacsonyabb intonálás, de gyönyörű szóló és kórusénekléssel találkozunk a legtöbb esetben. Azonban pont ezért, – meg hogy amatőr és profi zenészek egyaránt éneklik a dalokat –, elmondhatjuk, így az előadás igazán életszerű, mindenki bátorságot meríthet belőle, hogy kedve legyen dalolni! Néhány észrevétel még a hangfelvétellel kapcsolatban. El tudnám képzelni a gyermekdalok éneklését a szöveghez alkalmazkodó ritmusban is, mert valószínűleg így szólaltatta meg régen a falusi gyermek. A lejegyzés persze egyszerűsített, csak „sima” nyolcadokat tartalmaz. A szöveg kiejtésénél felfigyeltem egy furcsaságra a „Nem vagyok és senkinek sem adósa” c. dalnál. Az ebfél kifejezést, úgy gondolom, nyugodtan ejthetjük a magyar nyelv szabályai szerint a következőképpen:” epfél”, és nem kell erőltetni a” b” hangot.

Megállapíthatjuk, hogy Béres József alkotása leginkább Dobszay: A magyar dal könyve c. összeállításának az utódja.

Elemzések nélkül, de két nyelven, a tematikát kevésbé részletezve, de hangzó anyaggal kiegészítve. A szent énekek bőséges tárházát nyújtja, a sokszínűségre törekszik, bízik benne, hogy mindenféle ízlésű zenekedvelő talál benne olyan dalokat, amelyeket szívesen fog hallgatni és énekelni. Széles réteghez viszi el rendkívül igényes „tálalásban” a magyarság szép dalait. Többször előfordul, hogy egy adott dalnál nem a legismertebb változatot helyezi el könyvében Béres József. Másutt pedig a szövegben van egy kis eltérés az ismert változathoz képest. De ez éppen így nagyszerű, hogy egy másik változattal is találkozhatunk a sok hasonló variációból, megtanulunk egy másik gyűjtés szolgáltatta változatot. A II. kötetben előfordul, amikor ugyanazon dal két alakja is megtalálható. Pl. a 47. és 48. oldalon: „Megkapáltuk már szőlőnket három ízben is” és „Bekapáltuk a szőlőnket három ízben is”. Változik a dallam és a szöveg is.

„A néphagyomány nem töltötte be rendeltetését azzal, hogy a nép zeneéletét ellátta. Köze van még az élethez, a mindnyájunk mai életéhez. Megvan benne magja, terve egy nagy nemzeti zenekultúrának. Ennek kifejlesztése, teljessé tétele a művelt réteg dolga. De csak a néppel való lelki egységben lesz rá ereje.” (Kodály Zoltán: A magyar népzene IX. fejezet Néphagyomány és zenekultúra 1937)

Béres József is úgy látja, hogy az értelmiség dolga, küldetése, hogy a népzenei anyagot mintegy „visszatanítsa”, a küldetése legyen az ember motiválása, a közösségek éneklésre buzdítása. Ezt meg is tették 2016. október 16-án az Óbudai Társaskörben az ének-maratonon, ahol a „Szép magyar énekek” szólaltak meg.

A szerzőről

Szendi Ágnes zenei tanulmányait szülővárosában kezdte: 8 éves korától zongorázik, 9 éves korától komponál. Zongora – és zeneszerzés szakon volt a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákja 1977 – 82 között. Első diplomáját 1988-ban szerezte az ELTE Tanárképző Főiskolán ének-zene tanárként és karvezetőként. Ugyancsak ebben az évben lett a dorogi Erkel Ferenc Zeneiskola zongora- és szolfézstanára, jelenleg is ezt a munkakört tölti be.

Egyetemi oklevelet kapott még újságírásból és szociológiából / 1998, 2000 /.

2004-ben végzett a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében. mint zongoratanár és kamaraművész.

Tagságai:

- Alkotó Muzsikusok Társasága 1995-től zeneszerzőtag, 1998-tól sajtóreferens.

- Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 2001-2002-től a Komolyzeneszerzők Osztályának tagja.

- Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete 2003-tól zeneszerzőtag.

Főleg kamarazenét komponál, kedvenc területe a hangszeres kamarazene. A több mint 300 műve között gyermekeknek írt darabok is vannak.

Alkotásai időnként elhangzanak a Komárom-Esztergom Megyei Zeneiskolák Kamarazene Fesztiváljain, és rendszeresen szerepelnek az Alkotó Muzsikusok Társasága koncertjein, valamint kétévente önálló szerzői hangverseny keretében szólalnak meg az Óbudai Társaskörben 2002-től. Korábban / 1994, 1995 / ugyanezen a helyen a Continuo Zeneiskola hallgatójaként rendeztek számára zeneszerzői bemutatkozó koncertet.

Lencsés Lajos Stuttgartban élő magyar származású oboaművész műsorán tartja„ Arabeszk” c. szóló oboára írt kompozícióját, melyet CD-re is játszott./ Saltus Hungaricus, Bayer Records 2002 /.