A FONÓ BUDAI ZENEHÁZ CD ÚJDONSÁGAIBÓL

 

 

MAROZSÁN ERIKA: NEM DOBBAN A SZÍV

 

Marozsán Erika színházi és filmes szerepei mellett immár másodszor készített önálló lemezt. A lemez zeneszerzőjével Födő Sándor "Fodo"-val hozták létre az ez alkalomra írt dalokat. A szövegek - Marozsán  előző lemezéhez hasonlóan - most is ismert költőkkel, dalírókkal „kollaborálva” születtek, Szabó T. Anna, Borda Réka, Novák Péter, Fodor Sándor, Lackfi János, Varga Lívius,  Kardos-Horváth János, Jónás Tamás voltak a „cinkostársak” a lemez születésénél. A 14 dal stílusában is egy megélhető, kalandos utazás, a balladák,  az olykor populárisabb hangzású songok,  a lírai hangvételű, nőies érzékenységű sanzonok, és a progresszív, alternatív zenei irányokat követő, politikailag is fűtött dalok világán keresztül.  Akusztikus gitárok, zongora, mandolin, a népiesebb hangzású ukulele, klasszikus cselló, - ami olykor a basszusgitár funkcióit is ellátja -, ütőshangszerek és harmonika mellett dobprogramok teszik a hangzást izgalmasan maivá,  megcélozva a szélesebb közönség ízlését is. Födő Sándor "Fodo" különleges hangzású zenéit a Fodo Sound stúdióban rögzítették. A felvételek hangmérnöki munkáit, valamint a hangdesignt, masteringet, szintén a sokoldalú "Fodo" készítette.

 

http://langologitarok.blog.hu/2017/02/27/marozsan_erika_ismet_dalol_itt_van_uj_lemezenek_beharangozo_klipje

 

Marozsán Erika a késztetésről és a dalok születéséről:

Magamnak is fölteszem gyakran a kérdést, vajon mi késztetett arra, hogy ismét mikrofon mögé álljak és dalokat hívjak elő, sajátos szenvedéllyé gyúrva költők- szövegírók nekem szánt szavait és zeneszerzők dallamait? Talán a színészi függetlenség vágya, vagy mert a zene gyerekkorom óta fontos számomra? Esteleg a  kihívás, hogy a gyomorszorító félelmet legyőzve, odaálljak a magányos mikrofon mögé a színpadon, mint egy extrémsport-kedvelő ? Bár interpretálója vagyok csak a megszületett daloknak, valamifajta gondolatátvitel dolgozhatott, mert minden szó mintha az én belső, zajos vívódásaim leképzése lenne. A zenei fonalat Sándorral közösen, egymást inspirálva vettük fel, és tekergettük, de én csupán a háttérben, mint egy mindenbe belekotyogó árnyék voltam jelen. Íme hát, boldogan nyújtom át a sok óra gyümölcsét, kóstoltassék.

 

A közreműködők portréi:

Marozsán Erika:

Több mint 40 hazai és külföldi filmben szerepelt, a Színművészeti Egyetem után a Székely Gábor vezette Új Színházba szerződött, később Kaposváron folytatta pályáját. Magyarországon legutóbb a Bozsik Yvette rendezte Cabaréban lépett színpadra, és a nagysikerű HBO-s sorozatban a Terápiában játszott. Első lemezét Juhász Gáborral és Jónás Tamással készítette, Szakíts, ha tudsz címmel. A lemezt komoly kritikai és közön övezte. Eddigi munkásságáért A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 

Födő Sándor "Fodo":

Édesapja, Födő Sándor mellett, a magyarországi zenei élet vibráló környezetében nőtt fel. Sándor is zenész lett, nem is lehetett volna más útja. Bár zongorán tanult éveken át, mégis az ütőhangszerek világa vált az igazi otthonává. Újabban a zeneszerzés felé kalandozik, és máris Artisjus és Fonogram díjas, többszörös platina- és aranylemez tulajdonosa. Olyan könnyedén csordogál belőle a dallam, mint egy íróból a szó. Stílusokon átgördülő zeneszerzői játékossága olyan, akár egy hazárdőré, szeret kockáztatni, ugyanakkor eleget tenni a kihívásoknak. Minden hangszer “meghajol előtte”, a szolgálatába áll. A hangfelvevő készülékeken is játszik, nem csupán hangmérnök, hanem a diódákon is zenél.

Szabó T. Anna

Déry Tibor-, József Attila díjas költő, esszéista, műfordító. Angol Reneszánsz és Barokk Phd programon vett részt. Népies egyszerűséggel átszőtt sorai néha többrétegű bölcsességet, fiatalkora ellenére is sokat látott és tapasztalt, szenvedélyes személyiséget közvetítenek. Mindig könnyed, lebegő stílust képviselve írja felejthetetlen sorait.

Borda Réka

Ahhoz a generációhoz tartozik, melyet nagyban befolyásolt a virtuális világ. Nagy szerepet vállal az irodalom online popularizálásában, sőt becsempészték a kortárs irodalmat is az oktatásba, a fiatalok közé. Nyelvújító szóképei izgalmassá és egyben divatossá is teszik mindazokat a szövegeket, amiken dolgozik.

Novák Péter

Színész, énekes, szövegíró, zeneszerző, műsorvezető, koreográfus. A Kimnowak alapító tagja. Zenei ízlése, előadásmódja, vizualitása nagy hatással volt generációkon át a szakmájára és közönségére egyaránt. Óriási népszerűsége ellenére is kísérletező, mindig megújulásra vágyó, termékeny előadó, és szövegíró maradt. Rendezőként és koreográfusként Magyarországon és a határokon túl is bizonyított.

Lackfi János

József Attila díjas költő, drámaíró, műfordító. A Magyar Írószövetség és a JAK tagja, valamint a Magyar Pen Klub titkára. Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. A Belga Kulturális Minisztérium Műfordítói Díjjal jutalmazta. Prolifikus munkássága mellett, fotógráfusként is jelentős sikereket ért el. Hat gyermek édesapja.

Fodor Sándor

Író, újságíró, publicista. Körmenden, a Rába-parton látta meg a napvilágot, s a kisváros, akár a folyó, gyakran megcsillan írásaiban. Többek között Stég nevű internetes "blogfolyamán" jelennek meg jegyzetei, melyekben kiváló írói stílusa mellett elmélyült elemzőként vizsgálja a világot, néha édesbús hangon, hosszú szófolyamokban fest meg érzéseket, tájakat, korszakokat. Könyvei igazi csemegék a szavak kedvelőinek. Varga Livius

 

A Quimby zenekar alapító tagja, később saját zenekart verbuvált, A Kutya Vacsorája néven. Televíziós személyiségként több műsorban is közreműködött. Végzettségét tekintve pszichológus, diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte. Karcos hangja, fanyar humora, vibráló egyénisége szövegíróként és rapperként is a hazai közönség nagy kedvencévé tette.

 

Kardos-Horváth János

 

Zenész, énekes, dalszerző, zeneszerző. Több zenekar alapító tagja, és közreműködője, mint a Hattyúk Tava, Zuzmók, Kaukázus, Magashegyi Underground, Kafkaz, Gyerekzenék. Kiváló előadó és dalszövegíró. Sajátos, abszurd, kísérletező stílusával, brilliáns humorával, nagynevű előadókat csábított maga köré munkái során, többek között együtt dolgozott Víg Mihállyal is.

 

Jónás Tamás

 

Az egyik legjelentősebb Arany János, Zelk Zoltán-díjas, fiatal költő, író, programozó. Korunk József Attilájaként szokták emlegetni. Az Esterházy Péter adományozta Herder ösztöndíjjal jutalmazzák 2002-ben. Verseiben egy programozó precizitásával ás le a legkeserűbb bugyrok felé, hogy sem magát, sem olvasóit nem kímélve elemezze érzéseit, s adjon számot életéről.

 

FA 389-2
Vonalkód: 5998048538928
2016, Fonó


https://www.youtube.com/watch?v=Ik88b0up-Gk

 

Itt az ideje zöldre váltani! Ez az új jelmondata az idén 10 éves Cimbaliband új lemezének, mely a Recycle vagyis az újrahasznosítás címet viseli, borítóján az eddig megszokott behajtani tilos cimbalom helyett most a zöld nyilas újrahasznosítás ábra díszeleg a már jól ismert vezérhangszerrel a középpontban. A 11 számot tartalmazó új album a Fonó kiadásában jelent meg; igazi életigenlős, örömteli Cimbaliband stílusú dalokat tartalmaz, melyeken hol nagyon, hol kevésbé érződnek át a népzenei alapok. A lemez kapható a Fonó webboltjában, a terjesztőknél és digitális terjesztőfelületeken.

 

A szerzemények témái egy-egy hétköznapi hőst vagy élethelyzetet tárnak elénk, szó van a pesti bringásokról, a betyárokról, Marika nénikről és helyet kap a dalszövegekben a népdalok legfőbb témája a boldog és boldogtalan szerelem, a szakítás és a megcsalás vagy egyszerűen csak egy olyan profán imádat is, mint a kávé szeretete.

 

FA 377-2

Vonalkód: 5998048537723

2016, Fonó


Lajkó Félix Bartos Erika gyerekverseit zenésítette meg, amelyek Tintér Gabriella hangján kelnek életre a korongon. Noha gyereklemezről van szó, Lajkó Félix az anyagot nem csak gyerekeknek szánja; hite szerint a versek csakúgy, mint a zene legalább annyira szólnak felnőtteknek is. A lemez eladásából származó bevételt jótékony célra fordítják: a Vajdasági Tehetségsegítő Tanácsnak ajánlják fel, ezzel támogatva a Vajdaságban élő kiemelkedő zenei tehetségű diákokat.

 

„Ez szerintem csak idézőjelben gyereklemez, annak, aki meghallgatja, kiderül, hogy nemcsak a zene, de a versek sem csak gyerekeknek íródtak, a felnőttek számára ugyanolyan élményt jelenthetnek. Nyilván eredetileg gyerekeknek készültek a költemények, de aki csak egy kicsit is emlékszik még a gyerekkorára, az remekül szórakozik majd a dalokat hallgatva. Ha a kocsiban együtt hallgatja a család, szerintem senki sem fog unatkozni.”

„A versek – ha az ember odafigyel rájuk – bármelyikünk életéről szólhatnak. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek érzéseit, gondolatait, világát éneklik meg. Szeretetről, rajongásról, életről és halálról szólnak.  Sok olyan gondolatot találtam a versekben, amelyekben ráismertem a magam és a saját gyerekem érzéseire, félelmeire.” (Lajkó Félix a nullahategy.hu-nak)

 

A lemez kapható a Fonó webboltjában, a Vörösmarty téri karácsonyi vásáron a Fonó CD standján, a terjesztőknél és digitális terjesztésben az ITunes, Amazon, dalok.hu, stb. felületein.

FA 392-2
Vonalkód: 5998048539222
2016, Fonó

 

https://www.youtube.com/watch?v=h-lL4WOOc7c

“Láthatóvá válik az, hogy a kultúrák között nincsenek éles határok, inkább csak folyamatos átmenetek vannak.”

Blacklake (Negreni, Feketetó) egy kis falu Romániában, ahol a 19. század óta országos vásárt rendeznek minden ősszel. Természetes, hogy a soknemzetiségű Romániában, ahol együtt él román, magyar, cigány, zsidó, szász, ez a vásár egyben kulturális találkozóhely is volt. A 20. század végéig, ha zenészek keresték fel a vásárt, a hangszerüket is magukkal hozták. Elég volt végigmenni a vásáron, hogy hol az egyik, hol a másik nemzetiség, vagy etnikum zenéjét élvezhessük: az „áthallás” közöttük nem virtuális, hanem tényleges volt. Hallhattuk az együtt élő kultúrák különbözőségeit, és azonosságait is. Vásár még van, de mára már a zenészek elmaradtak. Ezért most egy képzeletbeli sétára invitáljuk a hallgatót a régi feketetói vásárba, amely során az „áthallások”- a megváltozott technikai lehetőségek segítségével- virtuálisan újra létrejönnek.

Cserepes Károly Blacklake c. lemezén tradicionális hangfelvételeket ágyazott szokatlan zenei környezetbe; a népzenei gyűjtések felvételei változtatás nélkül, eredetiben kerültek fel a lemezre új zenei szövetet alkotva.

FA 390-2
Vonalkód: 5998048539024
2016, Fonó


https://www.youtube.com/watch?v=7hNgQElNGYk
https://www.youtube.com/watch?v=HqR042cm4jU

 

A miskolci Reményi Ede Kamarazenekar felkérésére komponálta Ács Gyula a népi hangszerekre írótt két versenyművet, a tárogatóra készült “Joc” (Zsok ) c darabot és a kettős Magyar dudaversenyt. A Fonó kiadásában  a két mű most lemezen is megjelent, kiegészülve három népdalfeldolgozással, amelyek közül az egyik, moldvai csángó dallam a “Miorița” a megölt havasi pásztor balladája a lemez címadó dala. A lemez kapható a Fonó webboltban, a terjesztőknél és a digitális terjesztőfelületeken.

 

„A dudaverseny eszméje már a nyolcvanas évek óta foglalkoztat engem mióta megtanultam rajta játszani. Tobak Ferenc barátommal együtt dudálva éreztem, több van ebben, mint három ugrós meg két csárdás.” „A “Joc” egy magyarországi román többségű falu Elek különleges zenei hagyományából merít. Eleken készült gyűjtéseket hallgatva válogattam ki a dallamokat.”

 

„A felvételeken énekeltek, furulyán játszottak, és hegedűtokon dobolva kisérték magukat az adatközlők; ezekből a benyomásokból alakítottam át a dallamokat tárogatóra és vonószenekarra.”

 

“Maradt még hely a lemezen ezért felkerült három népdalfeldolgozás is a CD-re kettő mezőkövesdi népdal a harmadik egy moldvai csángó dallam a “Miorița” a megölt havasi pásztor balladája ez utóbbi a címadó dal, nem véletlenül, hisz mindazt hordozza, amit a népzenéről és annak feldolgozásáról gondolok. Csak egy “hangparavánt” állítok a népdal mögé, hogy kiemelje egyszerű szépségét; a dalokat Török Tilla énekli hitelesen megkapó szépséggel.” (Ács Gyula)

 

                                                          FA 391-2
Vonalkód: 5998048539123
2016, Fonó

A Rengeteg c. album Kollár-Klemencz harmadik szólóalbuma. Az anyag szorosan követi a 2008-ban megjelent, Ember a Fán című első, valamint az Erdős Virág verseinek feldolgozását tartalmazó, 2014-es második szólóalbum, a Legesleges hangulatát, szöveg centrikusságát, személyességét. A klasszikus és népzenei hagyományokon nevelkedett, kiváló zenészek működnek közre a lemezen, s kísérői a a szólókoncerteknek.

„Soha semmi nem érdekelt annyira, hogy csak azt az egyet csináljam. Talán mégis egyetlen dolog: menni az erdőben, bele a sűrűbe, a messzeségbe árkon-bokron át, mindig csak beljebb és beljebb.”

A Rengeteg c. albumot ennek az útnak, felfedezésnek a vágya hozta létre.

 

A kamarazenekar magját három vonós alkotja: brácsán a nagyszabású cigányzenei produkciókban hallható Ónodi László játszik, csellón a klasszikus nagyzenekarokkal koncertező Valkó Béla, bőgőn pedig a Kistehén zenekarból Vajdovics Árpád, a magyar zenei underground és worldmusic meghatározó alakja.  Zongorán Weil András fiatal zongorista játszik. A lemezen és a koncerteken Mákó Kató dobol régizenei és népzenei ütős hangszereken, valamint énekel.

 

„A Rengeteg zenéjével és szövegeivel elsősorban a természetben mélyül el, keresve a sokszor elfeledett tiszta, egyszerű kapcsolatot ember és természet között, valamint ember és a saját természete között olyan hozzáállással, amely szembe mer nézni a valósággal, mégis meggyőződéssel hisz az ideákban”

Az album a Fonó gondozásában jelent meg. Kapható a Fonó webboltjában és a terjesztőknél, valamint a digitális terjesztőfelületeken.

 
FA 393-2
Vonalkód: 5998048539321
2016, Fonó


 

Megjelent és már kapható a Fonó webboltjában, valamint hamarosan a terjesztőknél a Nana Vortex albuma. A nem is oly rég megalakult és lemezbemutató koncertjére készülő Nana Vortex muzsikája az elmúlt harminc év magyar népzenéjéből és világzenéjéből, valamint Kaszap Atilla, a zenekar alapítója korábbi zenekaraiban összegyűjtött élményeiből táplálkozik. Zenéjük az ő útkeresésének eredménye: eklektikus, amennyiben nem tud egy stílus mellett lehorgonyozni, és útkeresés, amennyiben nem kívánja a lezártság illuzióját sugallni; mégis összetéveszthetetlenül koherens, markáns formákon átszűrt világ, amiről azt mondhatják, hogy a sajátjuk. A zenekar elnevezése erre utal: A 'nana' a zene metaforája: a legelemibb és legősibb hangszerünkre, az éneklésre, dúdolásra utal. A vortex latinul örvényt jelent, amely a produkció zenei világában az egymásba hajló stílusok és hangulatok sokszínűségét sugallja.

 

“Ebben a hangzásban tudtuk átélni a különféle műfajok egymásra hatását, és annak örömét, hogy nagyon különböző zenei múlból érkező zenészek hogyan tudnak közösen gondolkodni, alkotni, valami újat és sajátosat létrehozni.” – mondja a dalok szerzője Kaszap Atilla, aki hosszú utat járt be az autentikus folk-kultúra felől a világzene, a jazz és a blues tartományai felé.

 

A dalok Boros Gábor hangszerelésével nyerték el végső formájukat, szövegviláguk a huszadik század legjelesebb irodalmi értékei előtt tiszteleg: a repertoár egyrészt Kosztolányi Dezső és József Attila verseire, másrészt az azokból táplálkozó saját szövegekre épül.


A lemez különlegessége többek között az is, hogy egy balaton-felvidéki présház teraszán lett felvéve, és ezzel az anyag az egyik első magyar hangvideó albumként arra tesz kísérletet, hogy a többféle médiumon keresztül is összefüggést teremtsen dallam és táj, kép és szöveg között.