Kollonay Zoltán szerzői estje Nagykanizsán

Kollonay Zoltán (Goór Gábor felvétele)

2017. június 15-én a Kiskastélyban – hivatalos nevén a Művészetek Házában – tartotta szerzői estjét Kollonay Zoltán, Vámosi Péter harsonaművész közreműködésével.

Kollonay Zoltán zongoraművész, zeneszerző, tanár lassan két évtizede él Nagykanizsán. Rendkívül színes egyéniségű muzsikus, széles palettájú, improvizáló egyéniségű zeneszerző. Művei gyakorlatilag beskatulyázhatatlanok; mint egy méltatás írja, igazi világzenész: sem határok, sem stílusok nem állják útját. Darabjait zongorával, orgonával, szintetizátorral szólóban, vagy saját zenekara kíséretében adja elő.

Ő maga így vallott erről:

A zene az életem. Nem csak olvasom és előadom, hanem alkotom is. Az improvizáció és a zeneszerzés szabaddá tesz, izgat a kreativitás. Szeretek hagyományok alapján, különböző stílusok és lehetőségek közt mindig valami újat keresni a szépség, az érzékenység, és a szenvedélyek hullámai között.

Zeneszerzői termése az egyes darabok alapgondolata, a megírásukban szerepet játszott különböző élmények, inspirációk és zenei jellemzőik alapján mégis rendszerbe foglalható. E jellemzők közül az egyik legfontosabb – édesanyján keresztül – a muzsikus görög kötődése amely művei tematikájában és zenei kifejezésmódjában egyaránt tetten érhető.

Kollonay Zoltán (Goór Gábor felvétele)

Mostani szerzői estjén lemondott az általa sokszor használt látványos hatásokról, vetítésről, fényjátékról, az elektronikus hangszerek vagy a klasszikus orgona változatos hangszín-kombinációiról és műveivel „csak” zongoraművészi minőségében lépett pódiumra. A felhangzó darabok mintegy felében partneréül hívta Vámosi Péter harsonaművészt, akivel évek óta kamarapartnerek, s együttműködésük már új Kollonay-darabokban is testet öltött.

A zongorista Kollonay számára megkerülhetetlen példa Liszt Ferenc művészete, amely nemcsak az elsőnek felhangzó Magyar fantázia című művét inspirálta bevallottan és közvetlenül, de virtuóz zongorajátéka hátterében ott volt az egész estén, a görögös zenékben is. Különösen a Lendület című darabot éreztem egy görögbe oltott liszti transzcendens etűdnek. A szóló zongorára írt művek közül kiemelkedett az Ébredés, melynek programja a négyszáz éves oszmán elnyomás után a görög nép feleszmélése. Benne jelzésszerűen megszólal a Marseillaise dallamának kis töredéke utalásként arra, hogy a francia forradalom után elsőnek a görög nép ébredt magára. Szerzőjének megfogalmazása szerint a Marseillaise hatására az ősi görög „alvó hangnemű” dallamok átváltoznak „éber, modern, hősies”, harcolni kész görög szenvedélyes dallamokká.

Könnyebb hangvételű, de szép, kidolgozott, a legjobb értelemben vett mutatós darabok voltak a Csillagok és a Thalassa – ez utóbbit, szintén a szerző szavaival, a görög tenger kéksége, minden szerelmest elbódító szépsége ihlette.

Az esten Vámosi Péter Németországban élő harsonaművész közreműködésével három harsona – zongora kamaramű hangzott fel. A harsona szólisztikus szerepben ritkán hallható és ezen túlmenően maguk a művek is, amelyek eredetileg harsona-orgona duóra íródtak, kifejezetten érdekesek voltak. Kollonay Zoltán erre a felállásra is programzenei kötődésű darabokat komponált és ekkor sem tagadta meg görög gyökereit. Közülük kettő szentek legendáit meséli el a zene nyelvén: a görög származású Szent Filoména mártíriumában a hit és az állhatatosság eszméje ragadta meg a szerzőt. Társdarabja, a Szent Mihály arkangyal legyőzi a sárkányt a jó és a gonosz kozmikus összecsapását ábrázolja a harsona kifejezési lehetőségeinek maximális kihasználásával.

Kollonay Zoltán és Vámosi Péter (Goór Gábor felvétele)

Így ezek a darabok mintegy Vámosi Péter számára, akinek szívügye eredendően zenekari hangszere technikájának kitágítása és szólisztikus lehetőségeinek propagálása, mintegy jutalomjátékok voltak. Bennük zongorával is kiválóan érvényesült Vámosi fölényes hangszertudása, virtuozitása. A harmadik zongora-harsona mű pedig ténylegesen is a művész jutalomjátékának mondható, hiszen számára, sőt kifejezett kérésére az ő legszemélyesebb érzéseit zenébe fogalmazva íródott: az Apai szeretet azt a fájdalom és öröm közti hullámvasutat idézte meg, amit az édesapa érez, aki távol kénytelen élni gyermekétől és csak ritkán láthatja. Mint kiderült, ez a koncert a művész számára az öröm pillanata volt, mert kisfia ott ült a nézőtéren…

Kocsis Katalin

http://mke.info.hu/konyvtarvilag/2017/03/kocsis-katalin-az-alkoto-konyvtaros/3760/
http://kataliszt.blogspot.hu/

A Városi Televízió a következő anyagot készítette:
https://www.youtube.com/watch?v=THh9bwvJO5I