TÓTH TERÉZ*
Tehetségprogram
a 21. században**
Felavatták
a Magyar Templeton Program kedvezményezettjeit a
Magyar Tudományos Akadémián.[1]
Sir John Templeton
(1912-2008) szenvedélyes elkötelezettje volt a tudományos, teológiai,
filozófiai és társadalomtudományi kutatásoknak. Munkásságának egyik fő
célja az volt, hogy hozzájáruljon a világegyetemes szabályrendszerének
megértésével egy morálisan, mentálisan és lelki síkon is jobb társadalom
kialakulásához. 1987-ben alapította a John Templeton Foundation–t, melyhez a Templeton
World Charity Foundation
is tartozik.
2016. március 12.-én a Magyar Tudományos Akadémia
Dísztermében tartották a magyar Junior Templeton Fellow-k avatási ceremóniáját a Magyar Templeton
Program újabb állomásaként. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége
(MATEHETSZ) zártkörű, de
online közvetített rendezvényén a kiválasztott tehetségeket Lovász László, a
Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntötte. Beszédet
mondott prof. Csermely Péter, a MATEHETSZ tiszteletbeli elnöke, a Magyar Templeton Program életre hívója, továbbá Benkő Vilmos üzletember,
vállalkozó, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke. Az
avatást követően a sajtó számára délután tartottak tájékoztatást,
amelyen Csermely Péter mellett Szécsi Anikó programmenedzser és dr. Péter-Szarka Szilvia szakmai vezető is megjelent négy
újdonsült junior Templeton Fellow-val
együtt: Földvári-Nagy Csenge, Szabó Norton Olivér,
Fábián Ármin Vincentius és Vámi Tamás Álmos
képviselte a fiatal tehetségeket.
Amint arról korábban Facebook-oldalán
az ÚPSZ is beszámolt, 2015. szeptember 15-én indult a program online tesztek
kitöltésének lehetőségével a 10–19 éves és a 20–29 éves korosztály
számára. Az IQ-t, a szókincset, a problémamegoldó képességet, valamint a
munkamemória-tesztet kitöltő közel 20 000 fiatalból válogatták ki a szóbeli
mélyinterjúkon résztvevőket.
35 pszichológus vett részt az interjúkban, s végül létrejött a legkiválóbb 315
fiatalból (
Templeton Fellow-k köre. Átütően gondolkodó, kivételes kognitív képességekkel rendelkező, nyitott és motivált tehetségek kerültek a csapatba. „A program
legnagyobb erénye a csapat, ugyanis a közös munka megtöbbszörözheti az egyéni
potenciált” – mondta dr. Péter-Szarka Szilvia.
Szécsi Anikó
Szécsi Anikó elmondta, hogy közel 40 százalékuknak az
IQ pontértéke meghaladja a 140-et, ami a föld népességének 0,5 százalékára jellemző. A beválogatott fiatalok egy éven keresztül az úgynevezett „csoportfacilitátorok” által vezetett, 8–12 fős mini közösségek tagjaivá válnak. Minden tehetség az érdeklődési körére szabott
egyéni haladási tervet kap, ám saját felelőssége és döntése, hogy a lehetőségek közül mely programokkal él majd. Az első három hónap a Fellow-k ismerkedési időszakáról szól: amellett, hogy elkezdik a munkát egyéni
mentoraikkal, intézménylátogatásokon és workshopokon
vehetnek részt. Negyedévente alkalmuk nyílik arra, hogy újabb és újabb lehetőségekkel éljenek, és akár újabb területeken próbálják ki
magukat. Együtt dolgoznak, barátságok szövődnek, kapcsolatokat építhetnek egymással és a kutató
társadalommal, valamint az üzleti élet képviselőivel
is.
Az egyéni haladási terv részeként többek között különböző képzések, kutatási projektek, ösztöndíjak, tanulmányutak,
szakmai, üzleti, pályaorientációs tanácsadás közül válogathatnak.
Ellátogathatnak példaértékű vállalkozásokhoz, intézményekhez, kutató- és fejlesztőközpontokba, valamint találkozhatnak az érdeklődési területükön
sikeres emberekkel is.
OKTATÁSI INNOVÁCIÓ A POZITÍV PSZICHOLÓGIA
JEGYÉBEN
„Mi
a program során végig beválogatásról beszéltünk, tehát nem kiválogattuk
a tehetségeket” – mondja dr. Gyarmathy Éva
pszichológus, a program tanácsadója.
Dr. Gyarmathy Éva (Tehetseg.hu)
A
kettő között szemléletbeli különbség van. Az online tesztek után 2000
tehetséges fiatalt azonosítottak, az interjúk során azt próbálták feltárni,
hogy mi a fiatalok igénye, hogy egyénre szabott fejlődési lehetőséget tudjanak ehhez nyújtani. Akik most nem kerülhettek be, ugyanakkora
tehetségek lehetnek, csak éppen ebben a programban nem tudnak nekik megfelelő ellátást nyújtani. „Nem
szabad felelőtlenül azonosítani a tehetséget, a tehetség billogát ráaggatni valakire, ha aztán nem tudunk az ő érdeklődésének, tehetségének megfelelőt nyújtani” – teszi hozzá dr. Gyarmathy Éva.
„Beválogattuk a tehetségesek körébe, és felelősséget is vállalunk érte, mert olyat nyújtunk neki, amiről azt gondoljuk
felelősséggel, hogy segíti őt
tehetségének kibontakoztatásában. Ez újszerű a magyar tehetséggondozásban, és
oktatási innovációnak tekinthető.”
„Úgy
érzem, a tudósok és a matematikusok vannak a topon, bármit is teszek.
Nagyon-nagyon fontos a tudomány, ezt elismerem, viszont nem biztos, hogy minden
társadalmi problémát meg fog oldani. Szükségünk van tehetségekre
minden
egyes területről.
Szerintem mindenki mutathat valami fontosat. Én vallástörténettel, összehasonlító
vallástudománnyal, politológiával foglalkozom. A vallás nem csak egy hitbeli
aktus, egy lelki folyamat. A kultúrák megértéséhez, benne az egyes ember
megértéséhez is fontos. Kapcsolatban áll a pszichológiával, filozófiával, a
tudományokkal. Ma már neuroteológia is létezik mint tudományág. A vallás hozzásegít a társadalmi
jólét eléréséhez. Az oktatási rendszerünkben is van helye a vallásos
lelkületnek. Manapság sok mindent kap a diák, vannak lehetőségek, és a vallásos lelkülettel
megháláljuk, amit kapunk. A különböző kultúrák és oktatási rendszerek
integrálásában, elfogadásában is szerepe lehet a vallásnak: a vallás nem
akadály a különböző kultúrák között, hanem út, hogy
jobban megismerjük egymást.”
(Fábián Ármin Vincentius, 17
éves, Szatmárnémeti, a romániai vallástudományi olimpia kétszeres győztese)
Dr. Péter-Szarka
Szilvia (DE Pszichológiai Intézet)
Dr.
Péter-Szarka Szilvia beszélt arról, hogy a program
módszertanában nagy szerepe volt a technológiának is. Internetes oldaluk
bárkinek elérhető volt. Az interjú pedig a személyes kapcsolatra teremtett
lehetőséget. A pszichológusok egyéni fejlesztési javaslatot készítettek
valamennyi fiatal számára, hogy az erősségeiket hogyan fejleszthetik tovább – azt ígérve a pozitív
pszichológia jegyében, hogy nem a hiányosságok pótlásával foglalkoznak, hanem a
szubjektív jólét támogatására törekednek.
„Ez a
kiválasztás inspirációt jelent. Mi mind tudósoknak születtünk, mi mind
kíváncsinak születtünk. És szerintem mindenki kíváncsi is marad az élete során.
És ezt a kíváncsiságot azoknak az embereknek kell kielégítenie, akik végül
tudósok lesznek. Jó lenne valami egységet létrehozni a tudást illetően,
mert mindenki kíváncsi! Nem igazán jellemző, hogy a tudósok tájékoztatnák a
társadalmat arról, amit ők kutatnak, és ami valójában
mindenkit érdekel. Amerikában ennek nagyobb hagyománya van. Én fontosnak tartom
a kommunikációt. A tudomány addig nincs kész, amíg nincs kommunikálva. Úgy
gondolom, hogy ez a program lehetőséget fog adni, hogy visszaadjuk a
tudást – amit szerzünk – a társadalomnak.
A
tudomány ma kollaborációként valósul meg. Én a CERN CMS projektjében 3000
kutatóval együtt dolgozom egy új fizikán. Elképzelhetetlen, hogy ne
kommunikáljunk és kollaboráljunk. A sarokban jegyzetelő, magányos tudós, aki előjön
egy új megoldással, a múlt tudósképe, nem a 21. századé.”
(Vámi Tamás Álmos, 22 éves, Székesfehérvár, a CERN CMS
projektjének kutatója)
A Templeton Program külön
hangsúlyt fektet a társadalmi felelősségvállalásra.
Benkő Vilmos (Tehetség.hu)
Benkő Vilmos köszöntő beszédében figyelmeztette a fiatalokat, hogy értékteremtésüknek
embertársaik javát is kell szolgálnia. Csermely Péter a 21. század soha nem
látott gyors változásaira, a jövő kiszámíthatatlanságára
hívta fel a figyelmet. A tehetséges fiatalok lesznek azok, akiktől elvárható, hogy a megoldhatatlannak tűnő problémákat megoldják ebben a közegben is, ahol nincs annyi idő
elgondolkodni dolgokon és kitalálni a megoldásokat, mint mondjuk a 13.
században volt. Szerénységre is intve egyúttal: „Az idegsejt
belsejében található fehérje parányi tudása vagy talán csak sejtése az agy
bonyolult működéséről, ennyi az, amit mi tudhatunk a világegyetem működéséről.”
Majd Szent Pál Szeretethimnuszát idézte fel: „Ismerhetem az összes titkokat és
mind a tudományokat, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.” A hálózatkutató
professzor három tanácsot is adott: éljenek a fiatalok a Life-flow-ban,
élet-áramlásban, és bízzanak az új lehetőségekben akkor is, ha baj van. Gondolkodjanak nagyban – „Think
Big” –, de helyes kockázat felismeréssel. És természetesen éljenek hálózatban (Networking), ismerjék meg azokat, akikkel a legkevésbé
értenek egyet, mert tőlük tudják a legtöbbet tanulni.
A nap során még egyszer elhangzik a szeretet szó, dr. Péter-Szarka Szilvia beszél róla a sajtótájékoztatón
levetített kisfilmben: A tudás olyan, mint a szeretet: ha elosztjuk, akkor sem
csökken, hanem gyarapodik.
„Bennem
nincs kizárólagos nemzeti tudat. Én úgy gondolom, hogy engem nem az fog
meghatározni, hogy Magyarországnak, hanem hogy a világnak mit adok vissza. Amit
én nyújtani szeretnék, abból ne csak Magyarország profitáljon, hanem az egész
világ, illetve aki meglátja benne a lehetőséget! Amikor Szilárd Leóék összedobták az atombombát, azzal Amerikának hoztak
hasznot, viszont ugyanaz a technológia az alapja az atomreaktorok működésének is szerte a világon. A mi
szemléletünk az internettel is összefügg, itt már nincsenek határok. Illetve a
határ a csillagos ég… Van, amire nincs rálátásunk. Hogy sok-e a tehetség
nálunk, Magyarországon? Ahogy Csermely Péter mondta délelőtt, a kis fehérje semmit sem tud
az emberről,
akiben éppen benne van; mi sem, mert kis fehérjék vagyunk csak egy szerelmes
ember agyában.”
(Szabó Norton Olivér, 15 éves, Budapest, érdeklődési területe a csillagászat, kvantumfizika)
Csermely
Péter konkrét példát is mondott arra, hogy milyen múltbeli hibát nem akartak
újra elkövetni a magyar Templeton Program
kialakításakor. Két-három évtizeddel korábban ugyanis a tehetségeket kizárólag
az IQ érték alapján választották ki, de ez a program nem csak e szerint mért.
Nem a különböző tehetségterületeken elért
teljesítmények összesítéséből adódó rangsor szerint válogatták a
fiatalokat. Olyanok is bekerültek, akik valamiben kiemelkedően jók, de a többi
tehetségterületen nem feltétlenül. Ők
a „furcsák”, és ennek a programnak rájuk is szüksége van. Ez eltér a mai magyar
iskola logikájától. A harmadik eltérés a múlthoz képest az egyéni program. „Két
évtizede rákényszerítettük volna a tehetségeinkre a mi tehetségfejlesztő programunkat. Most ők csinálják meg saját maguknak a tehetséggondozást, mi
csak a lehetőséget nyújtjuk.”
„Nem
éreztem hátrányos megkülönböztetést a tehetségem miatt. Nekem mindig sikerült
nagyon jó iskolákba járnom. Világmegváltó terveim voltak, és meg is maradtak. A
társaim ezeket nem feltétlenül értik meg, viszont elfogadják. Van saját jövőképem, elterveztem, hogyan
szeretném elérni a céljaimat. Ezzel nincs mindenki így, s tőlük szoktam megjegyzéseket kapni.”
(Földvári-Nagy Csenge, 17
éves, Budapest; 12 országot vizsgált Párkapcsolati
szokások összehasonlítása generációk között nemzetközi kontextusban címmel.
14 éves húgát is bevonta a kutatásba, és nemzetközi publikációjuk is van.
Mindketten bekerültek a programba.)
Dr. Gyarmathy Éva:
„Nagyon sok értékes kutatáshoz alapul szolgáló adatunk keletkezett. Nagyon
izgalmas a 2/3 és 1/3 fiú-lány arány a programba beválogatott tehetségek
között, ez ugyanis nem a tehetségarányt tükrözi a társadalmunkban. Ez azt
tükrözi, hogy egyáltalán ki vág bele egy ilyen programba. Amikor olyan kutatást
végzünk, hogy mindenkit végig szűrünk, akkor 1:1 az arány a fiú-lány tehetségek
megoszlásában. Ha megnézzük, hogy kiket hoznak el tehetség-tanácsadásra, akkor
már 2:1 az arány a fiúk javára. Ez probléma, igazi veszteség. Kutatási
szempontból érdemes lenne megnézni, hogy életkoronként hogyan alakul a fiú-lány
arány.
1. A fiataloktól való idézetek az avatást
követő beszélgetések részletei.
További információk és források:
Magyar Templeton Program – Wikipédia
A Magyar Templeton
Program oldala
A
Templeton program zárása és az új közös jövő
kezdete | Magyar ...