BESZÁMOLÓ A 12. PEVOC-RÓL (PAN EUROPEAN VOICE CONFERENCE).

Idén augusztus legvégén és szeptember elején a Belgiumi Gentben rendezték meg a 12. PEVOC konferenciát. Ez a tudományos találkozó eredetileg az Európai kutatók seregszemléje volt, de az utóbbi alkalmakkor már világméretűre terjedt. Az idein is minden földrészről érkeztek a beszéd és énekhang tudományterületeket átfogó vizsgálatával foglalkozó orvosok, fizikusok, programtervezők, énekmesterek, karvezetők. A PEVOC mozaikszó jelentése: Pan European Voice Conference (Összeurópai Hangi értekezlet). A PEVOC történet 1995-ben indult Londonban. A továbbiakban az alábbi városokban folytatódott: Regensburg (1997), Utrecht (1999), Stockholm (2001), Graz (2003), London (2005), Groningen (2007), Drezda (2009), Marseille (2011), Prága (2013), Firenze (2015). A PEVOC jelenlegi elnöke, Markus Hess orvos professzor Hamburgból - baloldali képen - és a korábbi elnök, Johan Sundberg fizikus Stokholmból, a jobboldalin.

Az idei helyszín a különleges szépségű Gent, a XVI. században Párizs után Európa második legnépesebb városa volt. Itt született a Német-Római Császárság legnagyobb hatalmú uralkodója, V. Károly is. A város egykori nagyságát az óvárosban található több, nevezete műemlék jelzi.

Városháza, óratoronnyal. Gótikus katedrális belső.

A konferencia magyar vonatkozásaiként kiemelném, hogy Hacki Tamás Regensburgi fül-orr gégész professzor is az alapító atyák között szerepelt és az óta is tevékeny résztvevője az értekezleteknek. Gentben is volt szerencsém találkozni, beszélgetni Vele. Itt hívnám fel a tisztelt olvasó figyelmét, hogy 2013-ban, Foniátria és Társtudományok címmel, ELTE Eötvös Kiadónál megjelent összefoglaló tanulmánykötet egyik szerzője is Hacki professzor, Hirschberg Jenő, és Mészáros Mária professzorok mellett. (2013). Hazai résztvevője és előadója egyedül én voltam az idei konferenciának. Külön öröm volt számomra, hogy a konferencia megnyitó ünnepségén, Marc Masson Genti zongoraművész kíséretével a város történetéhez kapcsolódó, Verdi: Don Carlos című operájából Fülöp király áriáját is elénekelhettem.

A baloldali képen Hacki Tamás, a jobboldalin Hirschberg Jenő professzor látható.

A konferencia jelmondatai: “Cherishing Cross Fertilizing Worlds!” “Enjoy the Conference! Enjoy each other!” (Szabad fordításuk: Kedveljük az egymás számára gyümölcsöző szavakat. Élvezzük a konferenciát és örüljünk egymásnak!) A jelmondat is arra utal, hogy ötletadó, kölcsönösen gazdagító alkalom lehet egy ilyen tudományközi, nemzetközi találkozó.

A konferencián 122 kutatási beszámoló, 7 plenáris előadás, 28 poszter, 12 kerek-asztal beszélgetés, 45 műhely-bemutató hangzott el. A résztvevők száma meghaladta 200 főt. A helyszín is nagyon ihlető volt. A Gent-i Egyetem képzőművészeti kara műemlék épületének előadótermeiben zajlott a találkozó. A tudományos programot egyéb események is kiegészítették: pl. az Egyetem Zeneművészeti Karának dísztermében az ún. Miry Concert-en Hendrickje Van Kerckhove dalestében gyönyörködhettünk. Emlékezetes előadásában Grieg, R. Strauss és Schönberg dalai hangzottak el.

A továbbiakban számomra szakmailag tanulságos, érdekes előadások, bemutatók ismertetésével folytatom a beszámolót.

Plenáris előadások: 1. Ingo Titze: „The Science behind Semi-Occluded Vocal Tract Exercises” címmel (A félig-zárt toldalékcsővel végzett gyakorlatok tudományos háttere.) Ezen gyakorlatok története Finnországból indult. Fajtái: dúdolás, ajak és nyelv trilla, csücsörített magánhangzókhoz társított réshangzós és nazális mássalhangzós szótagok, csak zártmagánhangzós [ó, ú] skálák és csőbe vagy nádba történő hangadás. A gyakorlatok lényege, hogy vagy az orrjárat, vagy a szájüreg részben vagy teljesen zárt. Emiatt a toldalék-cső ellenállása megnő, és ez visszahat a hangrés működésére is. Ez az egymásra hatás már nem írható le a „forrás-szűrő” lineáris, hanem csak a „forrás-szűrő” nem lineáris elmélettel, amely a toldalékcső visszahatásával is számol. Ezen gyakorlatok segítik a magas F0 elérését. A hangszalagok rétegei összehangoltabban működnek. A hangszalag mélyrétegei is rezegnek, amely az ún. kevert hang (mixed voice, voi mixte) megszólaltatását segíti. Ilyenkor az énekhang regiszterei együtt szólnak. Míg falzett hangadásnál csak a hangszalag élek rezegnek, addig kevert hangnál a hangszalag minden rétege – ötrétegű a felépítése – együtt vibrál. Ezen gyakorlatok szabályozzák a hangszalag lüktetését – időben és hangmagasságban – csökkentik a hangadáshoz szükséges hangrés alatti nyomást, fokozzák a hangerőt. A csőbe és nádba történő hangadásnál az eszközök átmérője sokkal fontosabb, mint a hosszuk. Nagyobb átmérőnél kisebb a tüdőbeli és a hangrés alatti nyomás és szűkül a hangrés fölötti gégeüreg keresztmetszete, ami ennek a garatüreg keresztmetszeti méretéhez viszonyított eltérését fokozva az „énekes-formáns” képzését könnyíti meg.2. Janice Chapman: Primal Sound – The link between vocal technique and Artistry. (Elsődleges hang. Kapocs énektechnika és művészet között.) Egyik neves növendéke – James Platt – segítségével az énektechnika minden elemére kiterjedő – légzés, testtartás, hangindítás, hangcsengetés, szövegejtés – megoldásokat szemléltetett, amikkel elérhető a gazdaságos, rugalmas, egészséges hangadás, amely a szabad művészi formálást segítheti. 3. Felix de Yong: The Voice in a Holistic Perspective. (A hang teljes-körű nézőpontból.) Az emberi hang vizsgálható pusztán fizikai – mechanikai, akusztikai - jelenségként is, de nyilvánvaló, hogy a személyiség, a lelki és biológiai állapot tükre is. Kulcs fontos idegi folyamatok megértéséhez is! A hangi problémák teljes körű, holisztikus megközelítésére mutatott be modellt az előadó. Fel kell mérni a hangi-beteg személyiségét, képességét az önszabályozásra, a fizikai és lelki állapotát, társadalmi helyzetét, a hangi terhelését és teherbírását. Alaposan foglalkozni kell a beteg saját elképzeléseivel a hangi problémája gyökeréről, jellegéről, panaszairól. Olyan megoldást kell javasolni, ahol a beteg hangi teherbírása és terhelése egyensúlyba van! 4. Paul Simeon: Of talking Birds and singing Whales. (Beszélő madarak és éneklő bálnák.) A magasabb rendű gerinces állatoknál található nagy anatómia változatosság a forrása a nagy hangadási, éneklési eltéréseknek. Használnak hangmentes – testbeszéd – és hangadásos megoldásokat a kommunikációhoz, Olykor különleges szervek is kialakulnak az evolúció során: pl. gégezacskó (emlősöknél), kettős - szegycsonti és mellüregi – légzsák, hosszú, tekervényes légcső, nyitott nyelőcső alkalmazása rezonátorként (madaraknál) stb. Egyes madarak képesek két, eltérő hangmagasság megszólaltatására, más madarak vagy ipari zajok utánzására is. 5. Klaus Scherer: Voices power or passion. (Hangok ereje és szenvedélye.) Sok állatfaj használ hangjeleket a veszély, az élelemforrás jelzésére, a falka közösségi életének szabályozására, párzási rituálék során stb. Csoportban élő állatoknál hangi, testmozdulati, arckifejezési „közös nyelv” is kialakul. A hangadás azonban dinamikus jellege, változtatható paraméterei – ritmus, tempó, hangszín. hangoltság, minőség, hangerő – miatt nagyobb lehetőségeket kínál. Feltételezhető, hogy az embernél is evolúciósan a közösség összetartása, információ csere céljából alakult ki a beszéd és az érzelmek – harag, szomorúság, vidámság, düh, sérelem - kifejezésére az ének. A toldalékcső hosszának növelésével mélyíthető az F0, tömörödik a hangkép. A nagyobb hangerő és mélyebb hangmagasság, sötétebb hangszín alkalmas a fölény, a dominancia kifejezésére, az akarat érvényesítésére. A hang akusztikai jellemzőiben – HNR (Felhang és zaj arány), jitter (hangmagassági izgalom), shimmer (hangerő izgalom), MFDF (Hangképi lecsengési meredekség), CQ (hangrés zárlati arány) - is kimutathatók a kifejezett érzelmek miatti eltérések. Az előadó a beszéd és énekhangra új modellt mutatott be, amellyel a hangadó személyiségére, érzelmeire, szenvedélyeire lehet következtetni.

Két emblematikus kutató : baloldali képen Ingo Titze (USA), a jobboldalin Felix de Yong (Belgium)

Kerekasztal beszélgetések: A. am Zehnhoff-Dinnesen és beszélgető partnerei: (RT1) Voice, age, and gender. (Hangi kor és nem) A kutatók szerint már az anyaméhben megindul a gyermek, hangi fejlődése a kapott hangi hatásokra. A csecsemő hangi fejlődésében egyik forduló-pont a 3. hónap, amikor az ösztönös, tagolatlan hangadás változatosabbá és célzatosabbá válik. A mutálás során óvatos hanghasználatot javasolnak, hiszen a hangadó szerv elemei méret, működési és teherbírási változásokon mennek át. Ezen változásokhoz folyamatos alkalmazkodásra van szükség a hangadáskor. A változó kor (klimax) mindkét nemet érinti, bár más mértékben és nagy egyéni eltérésekkel. A hormonális változások miatt a nőknek mélyül, a férfiaknak magasodik a beszédhangja. J. Merill és beszélgető partnerei: (RT3) Aesthetic concept of the beautiful voice. (A csodaszép hang esztétikai koncepciója.) A “bel canto” (szép éneklés) kifejezés mögötti tartalom változását fejtegette az előadó. A XVII. - XIX. századig a „helyes”, „alkalmas” hangadást jelenthette. A XIX. század elején a legmagasabb technikai képzettségű énekhangot értettek alatta, amely képes a legváltozatosabb előadásra. A XIX. század folyamán a „csodaszéptől” a „korrekt” jelzőig változott a tartalma az olasz énekművészet vélt lehanyatlása miatt. A XX. században e kifejezés elvesztette komplex tartalmát, és mint elcsépelt, közhelyt emlegették, tényleges, határozott tartalom nélkül. Az eddigi kutatások is a hangminőségnél nem a „szépségre”, hanem a hang egészséges használatára, mozgékonyságára, technikai képzettségére összpontosítottak. Jelen kerekasztal beszélgetésben különböző szakterületek – beszédkutató, beszédgyógyász, fiziológus, akusztikus, pszichológus, zenetudós – kereste az operai értelemben vett „hangszépség” egyezményes fogalmát. Kérdések: mitől szép, technikailag korrekt, érdekes, megható egy énekhang? Függ-e a hangminősítés a hallgató képzettségétől, szakértelmétől, lelkiállapotától stb.? M.Moerman és mtsai: (RT5) Interpreting inhaling sounds. (A belégzési hang bemutatása.) Ezen a kerekasztal beszélgetésen az öt előadó a téma más-más területét elemezte. Egyes emberi kultúrákban is előfordul a belégzési hangadás. Moerman: a belégző és kilégző hangadással képzett hang formánsainál az (F0, F1) között nem találtak eltérést, de az F2, F3 magasabb hangolású. Belégzős éneklésnél fordított a hangszalagok rezgése, hosszabb a hangrés nyitottsági időszakasza, szűk a szájnyílás, a nyelv összehúzottabb, tágasabb a garat és szűkebb a hangrés alatti szakasz, mint a kilégzős éneklésnél. A képzett énekhang erősebb, de magasabb a zajtartalma. Simoens: részletezte az állatvilágban jelentkező belégzési hangadásokat. Ez megtalálható a kétéltűeknél, békáknál, varangyoknál garati légzsákkal), madaraknál (szegycsonti légzsákkal) és egyes emlősöknél (macska, gepárd, leopárd, hörgéskor és doromboláskor), a szamár i!á! hangadásakor (i-kilégző, á-belégző hangadási szakasz) is. Vanhecke: az éneklés új lehetőségeit jelentheti a belégzési éneklés mind csengésben, mind érzelem-kifejezésben. Ennek technikáját dolgozta ki az előadó. Lehet hörgést, fémes-tépést, visítást, és intonált éneklést is produkálni így. Tanulható technikája, és nem károsítja a hangadó szervet. Nagyobb hangterjedelmen és hosszabb MPT-vel (maximális hangkitartási idő) működhet. Barbieri: a horkoláskor is belégzési zajkeltés történik, amit a toldalékcső valamely keresztmetszetében létrejövő szűkület okoz. A horkolás veszélyeztetheti a horkoló egészségét, és zavarhatja a környezetét is. A horkolás és az alvási elégtelenség közti különbséget, ezek mérhetőségét, kezelhetőségét tárgyalta ez az előadó. Kob: a belégzési énekléssel létrehozott hang akusztikai vizsgálatának és modellezésének nehézségeit tárgyalta. EVTA (European Voice Teachers Association) szekció ülése: (RT10): Voice therapy and singing pedagogy. (Hanggyógyítás és hangképzés.) Ezen a megbeszélésen több fontos témát érintettek. A beszédgyógyászok és az énektanárok együttműködését sürgették, mivel mindkét hangadási módnál a hanghibák mögött lélektani eredetű okok is lehetnek. Javasolták, hogy énektanítás előtt a beszédhanggal is foglalkozzanak, mert a kettő összefügg. Az éneklésnél a technikával párhuzamosan a személyiséggel is kell foglalkozni, mert e két terület egymást erősíti. Mindkét szakterület szakembereinek pszichológiai képzést is javasolnak. Az énekes hallgató színpadtól való félelmének feloldására pszichológus közreműködésére is szükség lehet. A színpadi megszólalás, éneklés önbizalom kérdése is, amely a személyiség belső egyensúlyának, összhangjának a jele. Néhány énektechnikai kérdésre is kitértek. A testtartás akkor jó, ha nem merev, dermedt, a testen belüli szabad energia-áramlást lehetővé teszi. A gége környéki izmok masszírozása hasznos lehet, de szakértelmet igényel. Az intenzív tanulmányok előtti gége-orvosi vizsgálat hasznos. A hangfaj-kategorizálásnál a hangterjedelem, a hangszín, a hangcsengés, a hang vivőereje, a hangtest volumene, középfekvése és teherbírása egyaránt fontos ismérvek. Az alkati adottságok – testmagasság, testsúly, légcsőhossz – csak tájékoztató jellegűek. Az éneklésnél az érzetek, az ön és tanár iránti bizalom, és a hangképző szervekkel végzett műveletek kipróbálása egyaránt fontos. M. Echternach és beszélgető partnerei: (RT11) Vocal Register: current opinions and concepts. (Az énekhang regiszterei: aktuális vélemények és elképzelések) Közel kétszáz éve folyik erről a témáról vita. Megállapították, hogy továbbra sincs egyetértés a regiszterek számában, egyezményes megnevezésében, meghatározásában, elhelyezésében a hangterjedelmen, a jelenség okának, indokának értelmezésében. A témához szorosan kapcsolódik az átvezető szakaszok helyének, képzésének problematikája is!

Műhely bemutatók: David M. Howard: (WS1) Using the Vocal tract organ to enhance understanding of voice acoustics. (A toldalékcső-szerv használata a hang akusztikájának fokozott megértésére.) 3D-s nyomtatással készült toldalékcső modellt mutattak be, amelynek alakja, űr-tartalma különböző magánhangzók képzésekor jelentkező méreteket formál. A modellt egy hangszóróra helyezve lehet kísérletezni. A hangszóró beállításával lehet a hangmagasságot (F0), a hullámalakot, a vibratot (lüktetését és kilengését) szabályozni. An Meussen: (WS3) Singing with your heart and soul. (Éneklés a szíveddel és lelkeddel.) A bemutató szerint mindenkinek van egy sajátos belső hangja, éneke. Behunyt szemmel, ellazultan hallgathatjuk ezt. Így az éneklés, mint spirituális tapasztalat lehetővé teheti, hogy kapcsolatba kerüljünk magunkkal, másokkal, a „teljességgel”. Az a leg hitelesebb, ha saját igazságunkból, személyiségünkön átszűrve énekelünk. Ilyenkor az éneklés saját gyógyításunk eszközévé válhat. A bemutatón a testmozgást, a táncot kötötte össze az énekléssel az előadó. P. An Meeusen: (WS4) Creative with voice and sound. (Alkotóan kezelni a hangunk.) Ezen a bemutatón abban igyekeztek a résztvevőknek segíteni, hogy megismerjék, felfedezzék saját, egyedi, igaz, belső hangjukat. Tudatosan és alkotó szabadsággal használják azt, és keressék az önálló és társas zenei, énekesi megszólalás lehetőségeit. Váljanak újra játékossá, rögtönzésre képessé, gyermekivé. Aki felfedezi saját hangját, az felszabadultan tud énekelni, és rátalálhat saját dalára is, amelyben hibázni sem tud. A testmozgás, a tánc, a légzés és a hangadás teljes-körű összhangjával igyekeznek elérni a saját hang és dal felfedezését, a spirituális teljesség megragadását. Bemutatott gyakorlatok: test és végtagok lazítása, laza kilégzés, magamba roskadva „átölelni a földet”, felszabadult kiáltás-kilégzés, búgás (hosszan, hangosan, szomorúan), vinnyogás, hanghasználat szélsőséges dinamikai és ízlésbeli korlátok nélkül, páros hangjáték (egyik személy a karmester a másik az énekes). Danila Satrango: (WS15) The mix: facing the passage. A new classification of the voice. (Szembesülés az átvezetéssel. A hangok új osztályozása.) Az előadó azt emelte ki, hogy gyakori probléma énekeseknél a regiszterek közti átvezető hangok hibás képzése. Hibalehetőségek: 1. túl mélyre transzponálás. (Emiatt a hang erőltetett, feszített, felhangszegény lesz.) 2. az átvezető hangok megoldása fejhangokkal. (A hangok erőtlenné, levegőssé, vékonnyá válnak, és túlzottan elkülönülnek a középhangoktól.) 3. belting alkalmazása. (Mellhang túlsúllyal képzett, torkos, nehezített átmenő hangok, amelyek intonálása így alacsonnyá válik.) Javaslatai: az átvezető hangok megoldása az ún. „great mix”-el. Ilyenkor minden hangképzésében, fekvéstől függetlenül minden regiszter részt vesz. Ezzel elérhető még egységesebb, kiegyenlítettebb, hangerőben, intonációban tökéletesen ellenőrzött megoldása az átvezető hangoknak. Új regiszter elnevezéseket is javasol. A szakirodalomban egyik regiszter-felfogás a nőknél négy (mell, közép, fej, fütty) a férfiaknál öt (hörgő, mell, közép, fej, falzett) különböztet meg. Az előadó három regiszter elnevezésére ad új megoldást. A mell-regisztert „Low Tonal Zone” (mély hangszínű szakaszra), a kevert regisztert „Medium Tonal Zone” (közepes hangszínű szakaszra), a fej-regisztert „High Tonal Zone” (magas hangszínű szakaszra) javasolta átnevezni. Kevin Wilson: (WS18) The Versatile Singer: Negotiating Technique for Musical Theatre and Classical Voices. (A sokoldalú énekes: megvitatandó technika zenés színházi és klasszikus hangok számára.) Mivel a mai énekesektől többféle stílusbeli jártasságot várnak el, ezért jelen bemutató a különböző stílusokhoz használt hangrés alatti nyomást, toldalékcső alakváltoztatást, könnyed hangcsengetést, regiszterkezelést, izmok kezelését és kiegyenlítést mutatta be. Hagyományos és nem-hagyományos bemelegítő gyakorlatokat és különböző stílusokhoz – Bellinitől Sondheimig - használható énektechnikákat ismertettek. Azt emelték ki, hogy bármilyen technikával énekel valaki, használja azt rugalmasan, mindig melegítsen előzetesen be és igénybevétel után alkalmazzon levezetést is. Fontosnak ítélik a természetes beszédhangmagasság megtalálását. Bemutattak könnyed, kiáltó gyakorlatokat is az alábbi angol szavakon: „Hey”, Why”, „Fat Cat”, „No”. A „twang” (pengetett, fémes hangadás) hangadást részletesen tárgyalták. Szerintük ez sem terheli a hangrést. Tudatos zajképzést jelent, az áll és a nyelv lazán tartásával, a mell és fejrezonancia tudatos fejlesztésével, a garat és nazális rezonancia bekapcsolásával. Fontos a kiegyenlített légzés és hangindítás. L.Jansen: (WS20) Using the flow-ball in singing and speech voice training. (Labda-fújás használata ének- és a beszédhang gyakorlására.) A „labda-fújós” eszköz használatát mutatták be, és beszámoltak ezzel kapcsolatos korábbi kutatásokról. Ez a hangképzést segítő eszköz a részben-zárt toldalékcsöves gyakorlatok családjába tartozik. A szájba vett csőbe történő légáramoltatás nyomán a cső zárt, szabad vége előtt a cső palástjának felső részén lévő lyukon át távozik a levegő. Ezen lyuk fölé kis kosarat illesztettek, amelyben egy műanyag labdát mozgathat, lebegtethet a légáramlás föl-le. Az eszköz használható légzésgyakorlathoz, csőbe énekléshez, sőt nehéz frázisok, hangterjedelmet növelő hangi feladatok végzéséhez. Korábban 13 énekessel kísérleteztek. A „labda-fújás” hatására az MPT (maximális hangkitartási idő), a hangrésműködés (EEG, videokimográf), és a hangterjedelem alakulását nézték. A hangadás könnyedebbé válását, a hangterjedelem bővülését és a hang színgazdagodását tapasztalták.

Jeanie LoVetri: (WS30) The confusion about Belting. (Félreértések a Belting-el kapcsolatban.) Az előadó nemzetközi hírű énekmestere a zenés színházi műfajban, musikeleknél alkalmazott, a címben említett mellezett-torkos éneklési módnak. Azt fejtegette, hogy sok tanítási módszer állítja azt, hogy a különböző belting-es minőségekhez más-más torok-beállítás kell. A hagyományos hangképzés nem alkalmazza a direkt torok-manipulálást. (A képen Jeanie LoVetri (USA) énekmester, a könnyű és zenés-színházi műfajban használt „belting” elismert szakértője.)

Az előadó amellett érvelt, hogy a különféle stílusokhoz a konzervatív megoldás eredményezi a legbiztonságosabb, leghatékonyabb, legegyszerűbb megoldást, és ez a legesztétikusabb is. Arra hivatkozott, hogy állítását tudományos és orvosi tapasztalatok is alátámasztják. A növendéket kell a saját hangjának megismerésére rávezetni, türelemmel, kitartással mind a tanár, mind a diák részéről. Az előadótól az a legfontosabb elvárás, hogy hasson a közönségre. Ennél az éneklési módnál az éles, nyers, beszédszerű hangadás, a lapos, nyitott artikulálás, a hangmagasság emelkedésével a magánhangzók átszínezése – formánshangolása – és fejhangra váltás is elfogadott. Bemutatott a konzervatív „belting” képzésre skálákat is. Az [á] magánhangzón n2-on billegő skála volt az első, kényelmes középfekvésben. Kidugott nyelv alá szívószál helyezésével t5 hangközön billegés [á, é] magánhangzók váltogatásával. D-m-s-d’-s-m-d hármashangzat-felbontáson [nye-nye-nye] és [glág-glág-glág] szótagokkal gyakorlás. Oktávugrásos skála (d-d’s-m-d) [á] magánhangzón, széles mosollyal és szívószállal a nyelv alatt. Van Opstal Katrien: (WS38) An efficient use of your voice in the style you want. (A hangod hatékony használata, amilyen stílusban csak akarod.) Ezen a műhelybemutatón a tudatosság előnyeit domborították ki az énekhang kezelésénél is. A tudatos különbségtétel és felismerés az erőfeszítés és a feszültség között segíthet a gége, az álhangszalagok, a gégefedő, és a toldalékcső különböző további részeinek működtetésében az esztétikus és hatékony hangadás érdekében. (Pahn-therapy) R.M.L. Moseley-Morgan: (WS44) Demonstration of pedagogical-methods based on recent research to enable the mature female singer to sustain vocal competency and health. (Friss kutatásokra alapozott pedagógiai módszer bemutatása. Érett női énekesek segítésére, hangjuk egészségének és hitelességének fenntartására.) Gyakorlatokat mutattak be a bemelegítésre és levezetésre. A gyakorlatok kiterjedtek a testtartásra, légzésre, hangindításra, hanglezárásra és a hangban dinamikai különbségek megjelenítésére.

Poszter-bemutatók: M. Prebil és mtsai: (P4) Prevalence and risk factors for voice problems in professional actors and singers. (Hangi problémák gyakorisága és kockázati tényezője, hivatásos színészeknél és énekeseknél.) Jelen vizsgálatban 65 színészt és 63 énekest vizsgáltak. A hangproblémák gyakoriságát és potenciális okait nézték. Kérdőívet töltettek ki a résztvevőkkel, és foniáter és beszédgyógyász is vizsgálta őket. Akusztikai és aerodinamikai paramétereket is elemeztek. A színészeknél a hanghibák gyakoribb előfordulását találták. Náluk fokozta a veszélyt, hogy többen dohányoztak, hangosan beszéltek. A színészek között gyakrabban jelentkezett az allergia is. Mindkét csoportnál azt tapasztalták, hogy hiányosak az ismereteik a hangi állapotot veszélyeztető rizikó-faktorokról, és a hatékony óvatosságról. I. Meerschmann és mtasi.: (P13) Effect of chewing technique on the phonation of female speech-language patholoqy student: a pilot study. (A rágó technika hatása női beszéd-gyógyász hallgatók hangadására: követéses vizsgálat.) Ebben a vizsgálatban a hangadást könnyítő rágó gyakorlatok hatását vizsgálták. 27 hallgatót verbuváltak a vizsgálathoz. Két csoportra osztották őket. Az egyik csoporttal semmilyen gyakorlatot nem végeztettek, míg a kísérleti csoport 18 héten át végezte a rágógyakorlatokat. Mindkét csoportnál nézték az akusztikai jellemzőket, a hangkapacitást (VRP), a hangkeménységi mutatót (DSI), és a légáramlást. A rágó gyakorlatokat végző csoportnál szignifikánsan csökkent a hangmagassági izgalom/remegés (jitter), a hang zajtartalma (NHR). Emelkedett az átlagos beszéd hangmagasság (F0), javult a hangkapacitás (VRP), nőtt a hangkeménységi mutató értéke (DSI). A maximális hangkitartási idő (MPT) és a hangerő izgalom/ingadozás (shimmer) viszont nem változott szignifikánsan. I. Meerschmann és mtasi.: (P14) Effect of two isolated vocal facilitating techniques glottal fry and yawn-sigh on the phonation of female speech-language pathology students: a pilot study. (Két elkülönített hangadást könnyítő technika – hörgős és ásítós-sóhajtós – hatása női beszéd-gyógyász hallgatók hangadására.: követéses vizsgálat.) A glottal/vocal fry hangadás ellazított hangszalagokkal történő, mély, hörgő, zörgő hangadást, a yawn-sigh gyakorlat az ásítás és sóhajtás egyidejű ismétlését jelenti. 36 hallgatót vontak be kísérletbe. 12-en semmilyen gyakorlatot nem végeztek, 12-en hörgős-hangadást és 12-en ásítós-sóhajtós gyakorlatot 18 héten át. Itt is a hangkapacitást (VRP), a hangkeménységi mutatót (DSI) és akusztikai paramétereket néztek. A hörgős-hangadás hatására szignifikánsan csökkent a legmélyebb és legmagasabb hangok hangintenzitása. Az ásítós-sóhajtós gyakorlatok hatására szignifikánsan emelkedett az átlagos beszéd F0, a legmagasabb hangok hangintenzitása, és csökkent a zajtartalma (NHR) valamint a hangerő izgalom (shimmer). Tehát az ásítós-sóhajtós gyakorlatok bizonyultak előnyösebbnek, hasznosabbnak! M. Aura és mtsai: (P27) Why classical singers use special facial expression? (Miért használnak klasszikus énekesek különleges arckifejezést?) A szerzők arra keresték a választ, hogy megfigyelésük szerint a klasszikus képzettségű énekesek, éneklés megkezdésekor megemelik a fejüket és tágítják az orrnyílásaikat. Vajon miért? 3 klasszikus képzettségű énekest és egy nem-énekest vizsgáltak orrba vezetett fiberoszkoppal, belégzés utáni levegő-visszatartás alatt semleges és énekesi arckifejezésnél. Mérték a lágy-szájpad emelését (az orrjárattól mért távolságát), és a hangrés fölötti üregek szélességét. Az énekeseknél azt tapasztalták, hogy énekléses arckifejezésnél kissé megemelték a lágy-szájpadot, és bővítették a gégefő síkjában a gégebejáratot. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy az énekesek a belégzési állapotot igyekeznek fenntartani, a kemény hangindítás, a nyomott hangadás elkerülésére. Ez segíthet a fejregiszter bekapcsolásába is, amihez rövidebb-idejű hangrészár kell, mint a közép- és mell-regiszter megszólaltatásához.

Kutatási beszámolók: M.R. Ayoub és mtsai: (FP8) The effect of smoking on the fundamental frequency of the speaking voice of Lebanese men. (Dohányzás hatása Libanoni férfiak beszédhangjának átlagos hangmagasságára.) 90 Libanoni férfit vizsgáltak. Három csoportba osztották őket dohányzási szokásaik szerint. 1. nem-dohányosok, 2. cigarettát szívók, 3. vízipipát szívók. [á] magánhangzót tartottak, 10 mondatos szöveget olvastak fel és spontán beszéltek franciául és arabul. Vizsgált paraméterek: átlagos beszédhangmagasság (F0), ennek szórása, hangmagassági izgalom/remegés (jitter), és a hangi fogyatékossági mutató (VHI) teszt eredménye. Eredmények: a VHI teszt eredménye mindkét dohányos csoportnál szignifikánsan eltért a nem-dohányosokétól. Az F0 szignifikánsan mélyebb volt a cigarettázóknál, mint a nem-dohányosoknál és a vízipipásoknál. A jitter és az F0 szórása viszont nem tért el szignifikánsan a vizsgált csoportok között. Az előadó jelezte, hogy Libanonban a dohányzás terjedésével a rák előfordulása is gyakoribb.

T.Altorjay és mtsai: (FP9) The effect of pregnancy on the singing voice. (A terhesség hatása az énekhangra.) Kutató társaimmal egy jól képzett énekesnőt vizsgáltunk első terhességének harmadik harmadában, valamint 6 héttel a szülés utánig. Heti egy-egy alkalommal rövid énekhangi bemelegítés után vizsgáltuk a maximális hangkitartási idejét, a hangterjedelmének, hangkapacitásának és felhangszerkezetének alakulását.

Példaként bemutatjuk a hangkapacitási ábrákat. A felső vonalak a forte, az alsók a piano hangnyomással arányos értékeket mutatják. A fekete-sárga vonalpár 6 héttel a szülés utáni, a piros-zöld a 30., míg a kék vonalpár a 40. terhességi héten tapasztalt hangkapacitást mutatják. Határozott eltérések mutatkoztak. Minden alkalommal adott mondatok felolvasásával a beszédhangmagasság változását is figyeltük. Az akusztikai elemzést kiegészítette négy alkalommal hajlékony fiberoszkoppal a gégeműködésének és szintén négy alaklommal spirométerrel a légzéskapacitásnak a vizsgálata is. Eredmények: a maximális hangkitartási idő, a felhangok hangnyomása, a hangterjedelem, hangkapacitás, különösen a terhesség utolsó heteiben lecsökkent. A hangterjedelem szűkülése a felső fekvést érintette, a mély hangokat nem. A beszédhang hangmagassága enyhén emelkedett. A hangszalagok a terhesség utolsó heteiben megduzzadtak, sőt az intenzív szoptatás megindulásakor a bal hangszalagon kis polip is megjelent. Hat héttel a szülés után a hangszalag duzzanat és a polip is eltűnt. A légkapacitásnál nem tapasztaltunk jelentős változást. Ebből az esettanulmányból arra következtettünk, hogy a jól képzett énekhang a terhesség alatt is használható tudomásul véve a hangi kapacitás természetes csökkenését, de szoptatás első hónapjában hangpihentetés ajánlott. M.Ogawa és mtsai: (FP14) Immediately effects of humming on the prephonatory vocal fold motions under high-speed-digital-imagine in patients with muscle tension dysphonia.(MTD) (Dúdolás azonnali hatása a hangadás előtti hangszalag-mozgásra MRI-vel vizsgálva, elégtelen izomfeszültség eredetű hanghibás betegeknél.) Hangos, természetes hangadásnál és a dúdolásnál jelentkező hangindítási, hangrészáródási és a hangrés alakjában jelentkező eltéréseket vizsgálták. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a hibás izomfeszültség okozta hanghiba (MTD=IFH) javítható-e azonnal dúdolással. 20 egészséges és 12 IFH-es ember hangrésműködését vizsgálták orron át bevezetett hajlékony fiberoskoppal, miközben [é] magánhangzót képeztek közepes és erős hangerővel, valamint [m] mássalhangzót képezve dúdoltak. Figyelték a hangszalag-élek közti szögeket és a változás szögsebességét az élek hosszának három – 100-80%, 0-20%, 20-80% - szakaszán. Eredmények: az IFH betegeknél a sokszög helyett „s” alakú kanyarokat mutatott a hangrés a közepes hangerejű [é] képzésekor, dúdolásnál viszont sokszög alakú volt. A szögsebesség mindhárom hangadási módnál, és mindkét csoportnál a hangszalag-élek széleinél – 100-80%, 0-20% - volt a legnagyobb. mindkét csoportnál a minimális hangrésszög a dúdolásnál volt a legnagyobb. Megállapították, hogy a dúdolás lassítja a hangszalag-élek összecsapzódását hangindításkor, és egyenletesen közelíti a középvonalhoz, a hangadási pozícióhoz az éleket. A dúdolás alkalmas az IFH –es betegek hangjának javítására is! J. Horacek és mtsai: (FP18) Impact stress in water resistance therapy. A physical modelling study. (A vízbe-merítéses terápia stressz-hatása. Modellel végzett tanulmány.) Jelen kutatás kérdése: vajon a csőbe hangadásnál a csővég vízbe merítése okozhatja-e a hang túlterhelését (káros stressz-hatás a hangszalagokra)? Szilikon hangszalaggal és plexiből készített toldalékcső modellel kísérleteztek, amelynek az alakja az [ú] magánhangzó képzésekor felvett állapotot mintázta. Három esetet hasonlítottak össze: 1. [ú] képzése cső nélkül, 2. [ú] képzése LaxVox (szilikon) csővel, 2 cm-re vízben merített szabad véggel, és 3. mint a második esetben, de 10 cm-re vízbe merített szabad csővéggel. A modell működtetésekor a hangrés alatti nyomást és légáramlást a normális hangerejű hangadás szerint szabályozták. a stressz-hatás változásából következtettek a hang esetleges túlterhelésére. Eredmények: a stressz-hatás 0,2-0,25 l/sec légáramlásnál nagyobb a csőbe hangadásnál, és a vízbe merítés növelésével is nő. A légáramlás sebességének növelésével lehet a toldalékcső megnövekedett ellenállását ellensúlyozni. A hangadási küszöbnyomás a cső nélküli hangadásnál volt a legnagyobb és a 2. esetben volt a legkisebb. A vizsgálatból arra következtettek, hogy a csőbe-hangadásnál a vízbe merítés növelésével valószínűleg nem lehet a hangrést túlterhelni. A nyomás ingadozása a szájüregben masszírozó hatással van a hangszalagokra. M. Beaud és mtsai: (FP19) Prevalence of voice disorders in singers. (Hangi problémák gyakorisága énekeseknél.) Ebben a kutatásban énekesek hangi problémáit igyekeztek felmérni. 78 személyt (68 nő, 10 férfi) vizsgáltak. Ezek közül 50 fő amatőr, 19 hivatásos, 9 énekes hallgató volt. Leggyakoribb tünetek: hangi állóképesség csökkenése, nehézségek magas hangok képzésekor, és nehézségek a regiszterek közti átvezető hangok képzésénél. Gége-orvosi vizsgálat alapján a résztvevők 37%-ánál találtak csomót, 26 %-ánál nyálkahártya hurutosodást (barázdálódás), 18%-ánál veleszületett rendellenességet, 10%-ánál hangszalag hurutot és 8%-ánál hangszalag duzzanatot (Reinke ödémát). GRBAS (Grade, Roughness, Breathiness, Asthenia, Strain = Minőség, Durvaság, Levegősség, Légszomj, Erőltetés, vagy= Rekedtség/durvaság/levegősség/gyengeség/feszült minőség) teszttel - ahol négyfokozatú liker skálán véleményezhetik a megkérdezettek saját hangjukat - is felmérték a hanghibákat, de csak problémákkal rendelkezők 50%-a volt hangi problémájának tudatában. Korábbi vizsgálatok eredményeit is áttekintették. Ezekben azt találták, hogy az aktív hanghasználóknál a hangszalagcsomó (nőknél gyakoribb), a hurutosodás és a veleszületett sérülés a leggyakoribb. A átlagos népességnél a hangszalagcsomó a leggyakoribb hang hiba forrás. Azt is megállapították korábban, hogy énekesnőknél gyakrabban jelentkeznek hibák, mint énekes férfiaknál. M.A.Thuesen és mtsai: (FP29) Are glottal onsets unhealthy for the voice? (A hangindítások károsak-e a hangra?) A kutatás kérdése az volt, hogy semleges, feszített, túlterhelt, éles hangadási módoknál alkalmazott hangindítás ártalmas-e az énekhangra? 20 hivatásos énekessel (10 nő és 10 férfi) énekeltettek egy tartott hangot semlegesen, semlegesen és levegő ráfúvással, feszítetten, túlterhelten, élesen. Ezeket a hangadási módokat a „Complete Vocal Technique” elmélet szerint határozták meg. Nagysebességű képalkotó eljárással (High-speed imagine) figyelték a gégeműködését. Eredmény: a hangadási módtól függetlennek bizonyultak a hangindítások, ami miatt azt feltételezték, hogy így azok nem károsítják a hangot. T.Nilssohn és mtsi: (FP37) Acoustical and perceptual changes in actor student’s voices after 16 month of training. (Akusztikai, és érzékelhető változások színész-hallgatók hangján, 16 hónap képzés után.) 11 mesterképzős hallgatót vontak be a kutatásba. Egy előre nem elpróbált szöveg hangfelvételét készítettek el velük, szokásos hangerővel a képzés előtt és után. Öt hivatásos hangképző elemezte a hangfelvételeket. Értékelési szempontjaik: általános hangi minőség, előadói tehetség, hangadási mód (alul vagy felül-működtetett), zengzetesség, hangszín, hangterjedelem, hangfekvés, szövegejtés. Az akusztikai elemzés szempontjai: átlagos beszédhangmagasság (F0) és ennek szórása, az első formáns (F1) és az F0 hangnyomás különbsége, alfa hányados (0-1kHz és 1kHz fölötti hangképi szakasz energia aránya), a hangkapacitás (VRP). Eredmények: az érzékelési megfigyelésnél a képzés hatására minden szempont szerint szignifikánsan javult a hallgatók hangja (jobb minőség, nagyobb hangterjedelem, kevésbé túlműködéses, könnyebben képzett, zengzetesebb, kiegyenlítettebb, sötétebb hangszínű, kifejezőbb). Az akusztikai elemzés szerint: az F0 nagyobb szórású, magasabb az F0 maximuma, a hangszín sötétebb, mélyebb a hangfekvés, a hangkapacitás szignifikánsan javult. A tartós hangképzés előnye igazolódott. I. Meerschman és mtsai: (FP44) Massed versus spaced practice in vocology: effect of short term intensive voice training versus a longer-term traditional voice training. (Tömbösített és időben széthúzott gyakorlatok a hangképzésben: rövid idejű intenzív hangképzés összevetése hosszú idejű hagyományossal). Jelen kutatásba 20 műkedvelő női hanghasználót vontak be. 10 fővel rövid idejű intenzív és 10 fővel hosszú távú hagyományos hangedzést végeztettek. Az intenzív hangedzés 3 egymást követő napon napi 2 órás tréninget jelentett. A hagyományosnál 6 héten át heti két alkalommal 30 perces tréninget kaptak. Ugyanazokat a gyakorlatokat végeztették mindkét csoporttal, csak más elosztásban. Az önértékeléshez kérdőívet töltettek ki a résztvevőkkel, valamint profi hallgatókkal is véleményezték a hangfelvételeket. Akusztikai elemzésnél hangkapacitást (VRP), maximális hangkitartási időt (MPT), a hanghiba súlyossági mutatót (DSI: -5 /nagyon rossz/ és +5 /nagyon jó/ között változhat az értéke.) nézték. Az értékeléseket hangedzés előtt, után és 6 héttel a műveletek után is elvégezték. Eredmények: szignifikáns eltérést a csoportok eredményei között nem találtak. Mindkét csoportnál nőtt a MPT, emelkedett az legmagasabb elért F0, csökkent a leghalkabb megszólaló hangerő, és emelkedett a DSI értéke. Úgy tűnik a kutatóknak, hogy mindkét hangedzési mód hatékony.

Dirk Mürbe és mtsai: (FP49) Contribution of the laryngeal tube to the vocal tract transfer function under different phonatory conditions.(A gége cső hozzájárulása a toldalékcső átviteli/átalakító hatásához, különböző hangadási állapotokban). A toldalékcső dinamikus alakváltozással hozza létre a hang akusztikai változásait. Átalakító hatása szimulációkkal követhető. Számos személynek készítettek MRI-vel felvételeket a toldalékcsövéről beszélt és énekelt magánhangzó képzése közben. (Az előadó Drezdai orvosprofesszor, több kerekasztal beszélgetés meghívott előadója is, látható a képen.)

Ezen felvételek alapján készítették el a gégefedő alatti gégetér, valamint a gége melletti és a gégefedő fölötti üregek modelljét. Háromféle szimulációt alkottak: 1. komplett (a teljes toldalékcsőről), 2. a toldalékcső gége melletti és feletti szakaszáról, 3. hibrid változat (a gégefedő alatti gégetér az énekléskori, a gége melletti és fölötti szakasz a beszédkori alakot mintázta). Eredmények: az éneklés során az F1 és F2 hangoltsága stabil, míg a beszédnél változó. A toldalékcső gégén kívüli tereinek alakja a meghatározó a magánhangzó képzése szempontjából. A 2. szimulációnál (amikor a gégefedő alatti gégetér hiányzott a toldalékcsőből) a hangkép 2-4kHz közti szakaszában jelentős energiaesés következett be. A komplex éneklési modellnél az F3, F4, F5 formánsok mélyebb hangolásúak voltak, mint a beszéd-modellnél. Természetesen ebből nem következik az, hogy a beszéd és ének-hangok akusztikai jellemzőit csak az átviteli toldalékcső határozza meg. Azt nagyban befolyásolja a hangforrás – hangrés – is! M.Saldias és mtsai: (FP63) A computerized tomography study of vocal tract setting in hyperfunctional dysphonia and in belting. (Számítógépes rétegfelvételes tanulmány a toldalékcső állapotáról túlműködéses hangnál és belting-nél). Klinikai tapasztalatok alapján túlműködéses hangoknál magas a gégeállás, szűkült a gégebejárat és a garatüreg is. Hasonló üreg-állapotokat figyeltek meg a nem klasszikus éneklési módoknál, pl. a belting-nél (hangos, beszédszerű, nyomott, feszült, torkos, magas fekvésű hangadás) is. Emiatt azt feltételezték, hogy – a belting-et tanítókkal, éneklőkkel ellentétben – ez az éneklésmód fárasztja a hangszalagokat. Jelen kutatásban a toldalékcső viselkedését vetették össze túlműködéses és belting-es hangadásnál. Módszer: 4 túlműködéses hangú pácienssel tartattak [á] magánhangzót, mondva, és egy pop-énekessel G4 (egyvonalas G) hangmagasságon énekelve, miközben CT-vel vizsgálták a toldalékcsövük hosszát, szélességét és üregeit. Eredmények: mindkét esetben magas a gégeállás, szűkület van a gége gégefedő felöli bejáratánál és a garat alján. A belting-nél szélesebb az ajaknyitás, az állejtés és a szájüreg térfogata nagyobb, mint a túlműködéses hangoknál. A belting-nél hangszóró-tölcsér alakot vesz fel a szájüreg és az ajaknyílás, amely a hangerő-növekedésben érződik. További kutatásokat terveznek a hangforrás működési eltéréseinek, a belting-nél hallható nagy hangerő hangforrási „árának” kiderítésére is. F.Lyubarskaya és mtsai: (FP64) Morphological analysis of the vocal tract of female singers.(Női énekesek toldalékcsövének alaktani elemzése). A toldalékcső alakja szerepének fontossága a beszéd és énekhang képzésében vitán felül áll. A toldalékcső alakváltozásáról az éneklés közben, azonban keveset tudunk még. Ezt próbálták vizsgálni 11 női énekes-hallgató bevonásával. Énekelve és beszélve képeztettek velük E4 és Á4 (egyvonalas E és Á) hangmagasságokon [á, é, i, ó, ú] magánhangzókat, MRI készülékben fekve. Eredmények: szignifikánsan nagyobb volt az állejtés, az ajaknyitás, a gége süllyedése, a garat és a gégebejárat tágulása énekléskor, mint beszédkor. A gége billenése viszont nem mutatott szignifikáns eltérést. Igazolódott az, hogy női énekesek az alsó toldalékcső szakaszt szisztematikusan változtatják. A.Mainka: (FP65) Twang: what’s the role of the vocal tract? (Pengetett fémes hangadás: mi a toldalékcső szerepe?) A „twang” (pengetett) hangadást különféle éneklési stílusokban is alkalmazzák. Az eddigi megfigyelések szerint képzésekor magas a hangrés alatti nyomás, nagy a hangrés zárlati aránya, nagy a hangrésen a levegő átáramlás gyorsulása, rövidült és szűk a garat. Egy jazz-pop énekest vizsgáltak, EEG-vel, MRI-vel, laryngoskoppal és hangfelvételt elemezve, miközben két eltérő hangmagasságot tartott semlegesen, zengzetesen és pengetve. Eredmények: A hangképen 2kHz körül hangnyomás kiugrást tapasztaltak „twang”-nál. A toldalékcső alakváltozásában nem találtak szignifikáns eltéréseket a hangadási módokat összevetve. A rezonáns hangadásnál a gégefedő alatti, míg a pengetettnél a gégefedő fölötti garatszakasz volt öblösebb. A toldalékcső ellenállásának változásában feltételezik a hangadási módok eltérésének valódi okát. Larrouy-Maestri és mtsai: (FP67) What if Florence F. Jenkins would have been more critical? On singers self-evaluation. (Mi lenne ha Florence F.Jenkins kritikusabb lenne? Az énekesek önértékeléséről.) Ebben az előadásban arról számoltak be, hogy 18 profi szoprán énekessel hallgattatták meg más énekesek és saját felvételeiket (“Happy birth day” dalt énekelték). A feladatuk a tiszta intonáció ellenőrzése volt. Azt tapasztalták, hogy akik saját magukkal szemben is kritikusabbak voltak, azok bírálata volt mások felvételénél is pontosabb, Korábbi vizsgálatokból az derült ki, hogy a nem profi énekesek intonációja sokkal jobb, mint ahogy magukról gondolják. A kutatás tanulsága: összetett kérdés az önértékelés profi énekeseknél, akiknek kialakult elvárásaik vannak az éneklés igényelt minőségével, paramétereivel kapcsolatban. K.Bjorkay: (FP70) Vocal training and warming-up routines in classical singing. (Hangképzési és bemelegítési gyakorlat klasszikus éneklésnél). Jelen kutatásban profi énekesek hangedzési, fizikai és idegi-felkészülési gyakorlatát igyekeztek felmérni előadás előtt. Arra is kíváncsiak voltak, hogy ebben a gyakorlatban van-e eltérés hosszú és rövid ideje pályán lévő énekesek között. A kutatásban 94 profi énekes vett részt. 46 szoprán, 18 mezzo, 10 tenor, 20 bariton vagy basszus, akik azonos kérdőívet töltöttek ki. Eredmények: a hangbemelegítés átlagos időtartama 37,5 perc volt. A megkérdezettek 72%-a használt fizikai, 69%-a idegi bemelegítést is. Ezek az adatok sorrendben az 1-15 éve profiknál 35,3 perc, 64% és 95%, míg a 15-50 éve profiknál 32,1 perc, 75% és 50% voltak. Az eredményekből látszik, hogy jelentős eltérés csak a fizikai és idegi bemelegítés alkalmazásának gyakoriságában jelentkezett a rövid és hosszabb ideje profi énekesek között. Általában az előadás után a megkérdezettek többsége a hang erősödését, gazdagodását tapasztalta. B.K.Norsett: (FP71) Assessment and feedback in vocal popular music performance exams in higher music education. (Értékelés és visszajelzés népszerű/populáris zenei vizsgaelőadás kapcsán, felsőfokú oktatásban). Eddig a vizsgaelőadás utáni visszajelzések hasznosíthatóságát csak klasszikus képzésben résztvevő énekes hallgatóknál vizsgálták. Jelen vizsgálat kutatási kérdése az volt, hogy a népszerű zenei műfajok énekes hallgatói milyen értékelési szempontokra, kritériumokra kíváncsiak és méltányolják leginkább? Három éven át töltettek ki kérdőívet a hallgatókkal a vizsgaelőadásuk előtt. A válaszokból a hallgató motiváltságára, és az alkalmazott értékelési szempontok hatékonyságára – hasznos vagy káros – is lehetett következtetni. A hallgatók által várt értékelési szempontok: 1. énektechnika, 2. benyomás, érzelmi hatás, 3. a közlés hatékonysága, 4. hitelesség. Fontosnak tartották, hogy mindig legyen visszajelzés, és pontos, egzakt követelmények. Erről számoltak be a konferencián, és megfontolásra javasolták ezeket a tapasztalatokat tanároknak. E.I. Angelakis és mtsai: (FP72) „Match your own voice!”A software tool to assist singing practice on the somatosensory motivation. („Ragadd (mérd fel) meg saját hangodat!” Egy számítógépes program a szomatoszenzoros késztetés gyakorlatának segítésére). Megfigyelték, hogy énekes hallgatók jelezték, hogy egyéni gyakorlásuk során nem tudják az énekóra alatti érzeteket, teljesítményt reprodukálni. Profi énekesek is elsősorban saját megfigyeléseikre, önellenőrzésükre hagyatkoznak előadásaik során, teljesítményük stabilizálása érdekében, semmint a hallgatók, a közönség visszajelzéseire. Jelen előadásban bemutattak egy számítógépes programot, amellyel segíteni lehet az énekes hallgatók egyéni gyakorlását, és beszámoltak arról is, hogy két hallgatóval ki is próbáltatták ezt. A program az órán elért jó hangi teljesítményt hangképileg elemzi, majd az egyéni munka során képzett hangok hangképével vizuálisan összeveti. Így követhető a teljesítmény alakulása egyéni munka során is. M.Aeen Thuesen és mtsai: (FP79) Testing and evaluating two conceptual models of sound colour as pedagogical alternatives to „timbre”. (Két elméleti modell kipróbálása és értékelése a hang színéről, mint a „csengés” pedagógiai alternatívája). A „timbre” (csengés) kifejezést az énekkel kapcsolatban sokat használják, tárgyalják és vitatják a szakirodalomban. Sokak szerint nem elég precíz, megbízható. Két hangszín modellt alkottak: 1. hat akusztikai komponenssel meghatározott, (az áll, a gége, az ajkak, a nyelv és a lágy-szájpad mozgási paraméterei) 2. kombinált (jelzőkre, intuícióra, színre, természetes hangra alapozott). Előzetesen hat profi énekessel is véleményeztették a modelleket, majd 54 hivatásos énektanárral hallgatattak meg 24 különböző – nemű énekestől származó, különböző stílusú – hangfelvételt. Ezeket értékeltették velük a két modell alapján. A modellek jól működtek. 24 felvételből 19-nél a köztük lévő variancia értéke>0,1 volt! További modellfinomítást terveznek, és szükségesnek tartják a modellek használatának gyakoroltatását is. L.Traser: (FP80) Phonatory vs. respiratory breathing strategies in professional singers. (Hangadási vagy légcserés légzési módszerek hivatásos énekeseknél). A légzés sarkalatos művelet az éneklésnél, a hangrés alatti nyomástól is függ a hangmagasság (F0), és a hangerő. A sokat emlegetett „támasz” – az előadó szerint – a tüdő és a mellkas összehangolt működése. Jelen kutatásban a természetes és énekesi légzés közbeni tüdőmozgást és a légáramlást célozták összevetni, tekintettel arra, hogy ezek működése – éneklés közben - még nem teljesen tisztázott. 11 profi énekes tüdejét vizsgálták énekléskor és természetes légcserekor, elektromos ellenállási tomográfiával, ami a mell elektromos ellenállásának változásából állapítja meg a tüdő-légtartam változását. 6 hivatásos énekes feküdt MRI készülékbe, miközben természetes légcserét végzett, valamint énekelt maximális hosszúságban kitartott énekhangot három hangmagasságon és háromféle hangerővel. A tüdő anatómiai méreteinek változásait figyelték. Eredmények: természetes légzéskor a rekesz és a bordák összehangolt mozgást végeztek, míg énekléskor a rekesz eleje másképp mozgott, mint a bordák, ellentétben a rekesz hátujjával. Ilyenkor a bordák mozgása elöl kisebb. Ez az eltérés a hangrés alatti nyomás ellenőrzését segítheti énekléskor. A nőknél a légcsere indulásakor a tüdő elülső része kevésbé mozgott, mint férfi énekeseknél, és stabilabb volt a középpontja. Ez a nőknél borda és a rekesz elülső részének viszonylag kisebb mozgását jelzi a hangadás elején. A kilégzés egyszerű légcserénél már az elején felgyorsul, míg énekléskor a kilégzés sebessége egyenletes, szabályozott, ellenőrzött. K.Deslandes-Lyon és mtsai: (FP95) The sound of emotion. (Az érzelem hangja). Az emberi beszéd és énekhang az érzelmi kommunikáció fontos csatornája. A hangi érzelem-kifejezés alapos megértése az énekesek és beszédgyógyászok számára is fontos. Jelen kutatásban 15 egyetemista hölgy nem-verbális, de hangi érzelemkifejezését vizsgálták. 60 képből álló képsorozatot mutattak nekik. A képeket a „International Affective Picture System” (Nemzetközi érzelem kiváltó kép rendszer) gyűjteményből válogatták. 20db semleges, 20db pozitív és 20db negatív előjelű képet nézettek meg a résztvevőkkel, miközben a fejükre szerelt mikrofonnal rögzítették a hangi reakcióikat. A képekre nem szöveges, de hangi reakciót kértek, de csak akkor, ha az érzelmeik erre indítják a hallgatókat. Eredmények: minél felkavaróbb volt a kép tartalma, annál rövidebb idejű volt az érzelmi reakció megjelenésének lappangási ideje, és annál hosszabb ideig tartott maga a reakció. R.R.Vos és mtsai: (FP108) Differences between speaking and singing in different position. (A beszéd és éneklés közti eltérések különböző testhelyzetekben). A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a testhelyzet hogyan befolyásolja a hangi teljesítményt profi énekeseknél. Az ötlet abból származott, hogy az utóbbi időkben hangi vizsgálatoknál is gyakran alkalmazzák az MRI készüléket, amiben a vizsgált személy, fekvő helyzetbe van. Eddigi vizsgálatok csak azt igazolták, hogy a beszélők hangi teljesítményére hat a fekvő testhelyzet. 6 profi szoprán énekesnőt vontak be a vizsgálatba. Egy rövid szöveget olvasattak velük hangosan, majd énekeltek egy dalt és végül a teljes hangterjedelmükön énekeltek kromatikus skálát alulról felfelé három magánhangzón. A gyakorlatokat állva, és fekve is, MRI készülékbeli helyzetet szimulálva megismételték. A fekvő helyzetnél füldugót kaptak, és gépi háttérzajt is keltettek. A toldalékcső rezonanciáját, és LTAS (Long Term Average Spectra= hangminősítés hangkép alapján)-t figyelték, mind a beszéd, mind az éneklés során. Eredmények: beszédfelvételeknél nagyobb eltérést találtak a két testhelyzet között, mint az éneklésnél. Arra következtettek, hogy profi énekeseknél alkalmazható az MRI, mert nem befolyásolja az énekesi teljesítményt. J.A.McGlashan és mtsai: (FP110) Spectral differences between light and dark sound colour and its impact on EGG. (Hangképi eltérések a világos és sötét színű hangok között, és ennek hatása az EGG eredményre). Ebben a vizsgálatban már a vitatott „timbreˇ helyett a „hang színe” fogalom lekövethetőségét vizsgálták a LTAS (Long Term Average Spectra= hangminősítés hangkép alapján) hangképen, valamint arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a változások a LTAS hangképen megfigyelhetők-e az EGG felvételeken is. 10 nő és 10 férfi, hivatásos énekes énekelt tartott magánhangzót semlegesen, fojtottan, túlhajtottan és szorított-szűk hangadással, a hangszínt világosból sötétbe változtatva. A vizsgálat során hangfelvétel, LTAS, és EGG készült. Eredmények: azonos éneklési módon belül a hang színének változása a hangképen (LTAS) jelentkezett, az EGG viszont nem. Világos hangszínnél magas felhangok kierősödtek, kiemelkedtek a hangképből, míg sötét hangszínnél hangnyomásuk csökkent, a hangképen a zaj-sávhoz közelítettek. A hang színének változása tehát, a hangadási módtól függetlenül is vizsgálható. A.-S.Müller és mtsai: (FP113) Effects of professional classical solo singer education on vocal tract adjustments during singing – a longitudinal study. (A klasszikus magánének képzés hatása a toldalékcső alakítására éneklés közben – egy követéses vizsgálat). A hang akusztikai tulajdonságai a gége, mint hangforrás után a toldalékcső dinamikus alakváltozásától függnek. Különösen a toldalékcső alsó szakaszának van nagy jelentősége a magasabb formánsok – F3, F4, F5 – és az ún. énekes-formáns képzésében. Jelen kutatásban ezzel a toldalékcső szakasszal foglalkoztak. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a férfi énekes-hallgatók a toldalékcső alsó szakaszát másképp működtetik beszédnél és másképp éneklésnél. 12 férfi hallgatót vizsgáltak 3 éves képzés elején és utána. MRI–be fekve tartották az [á, é, i, ó, ú] magánhangzókat 220Hz-en, klasszikus stílusban, közepes hangerővel, alacsony vibrátoval. A hangfelvételekből 12,3sec hosszú szakaszt vágtak ki elemzésre. Eredmények: a képzés hatására nőtt az alsó garatszakasz és a gégefedő körüli üregek térfogata. J.Sundberg és mtsai: (FP114) Dramatic soprano, or not? A Long-Term-Average study. (Drámai szoprán, vagy nem? LTAS /hangképi hangminősítés/ tanulmány). Az énekes képzés fontos kérdése a növendék hangnemi besorolása. A hangnemi besorolás tárgyszerű paraméterei azonban nincsenek kidolgozva. Korábbi kutatásokban azt tapasztalták, hogy a drámai szopránok nagyobb hangrés alatti nyomást alkalmaznak, mint a lírai szopránok, ezzel képezve nagyobb hangerőt. Jelen vizsgálatban 5 drámai, 5 lírai és 11 különféle hangú szoprán énekelte ugyanazt az áriát hangfelvételre. A résztvevők mindannyian klasszikus képzettségűek voltak. Két profi hallgató csoport értékelte a felvételeket aszerint, hogy mennyire találták tipikusan drámainak a hallott énekest. A hallgató csoportok véleményét összevetették a felvételek LTAS hangképi elemzésével. Eredmények: a drámai szopránok nagy hangerő kiugrást mutattak 800Hz, és az alatti hangmagasságokon, valamint hangképükön 3000Hz körül energia kiugrást találtak, ami viszont 10dB-el gyengébb volt, mint a férfi énekesek átlagos „énekes-formáns” felhang fürtösödése. A lírai szopránok mélyebb felhangjai gyengébbek, mint a drámaiaké. A szakértők a „súlyos és sötét” jelzőkkel jellemezték a tipikus drámai szopránokat. Ez a mély hangolású F1-el azonosítható. A LTAS-ról igazolódott, hogy tartalmaz ismérveket a drámai és lírai hangok megkülönböztetésére is. G.Wistbacka és mtsai: (FP117) Resonance tube phonation in water – the effect of tube diameter and water depth on back pressure and bubble characteristics at different airflows. (Vízbe merített végű csőbe hangadás: a cső átmérőjének és a vízbe merítés mélységének hatása, a háttér nyomásra és a buborékolás jellegére, eltérő légáramlásoknál.) Jelen kutatásban az áramlási küszöbnyomás és az áramlási nyomás kapcsolatát igyekeztek feltárni a buborékolás fajtájával és lüktetésével összefüggésben. A kísérlethez toldalékcső szimulátort alkalmaztak. Az alkalmazott csövek átmérője 8 és 9mm, a vízbemerítés mértékét 0-7mm között változtatták. A buborékolásról video felvétel készült. Eredmények: a szűkebb cső és a nagyobb vízbemerítés a háttérnyomást növelte. A nyomásingadozás nőtt az áramlás sebességének és a merítés mértékének növekedésével. Az áramlás sebességének növekedésével változott a buborékolás jellege is, az alábbi sorrendben: egyenkénti, páros, kaotikus. A buborékolás lüktetése (sebessége) nőtt, ha szűkült a cső, és csökkent, ha növelték a toldalékcső szimulátor üregtérfogatát. I.Meerscham és mtsai: (FP118) Short-term effect of two semi-occluded vocal tract training programs on the vocal quality of future occupational voice users: „resonant voice training using nasal consonants versus straw-phonation”. (Két részben-zárt toldalékcső gyakorlat rövid távú hatása a hangminőségére a jövőben tartósan hangot használókra: „zengető hangi gyakorlatok összevetése, amelyek vagy nazális mássalhangzókat vagy nádba hangadást használnak”.) 30 beszédgyógyász hallgatót vontak be a vizsgálatba. A hallgatókat három csoportba osztották. 10 fő nem kapott semmilyen hangi edzést. 10 fő hat héten át nazális mássalhangzós, 10 fő hat héten át nádba hangadásos edzést kapott. A résztvevők saját magukat véleményezték. Profi hallgatókkal is meghallgattatták a hangfelvételeket, és készült akusztikai elemzés is VRP (=hangkapacitás), DSI (=a hanghiba súlyossági mutatót -5 /nagyon rossz/ és +5 /nagyon jó/ között változhat az értéke). Eredmények: a nazálisos edzés hatására szignifikánsan javult a DSI, míg a nádas edzés hatására a hangintenzitás nőtt.

Remélhetőleg sikerült e rövid áttekintéssel is igazolni, hogy sokszínű kutatás folyik szerte a világon a beszéd és énekhanggal kapcsolatban, és ennek rendszeresen, megbízhatóan megrendezett seregszemléje kontinensünkön a PEVOC. Szerencsés volna nagyobb létszámú magyar részvétel is a jövőben.