Hutira Albin

ÉS A magyar zenekultúra (I. rész)

Az 1850-ben alapított Rózsavölgyi és Társa Cég kottakiadványainak száma az 1890-es évek végére megközelítette a tízezer címet. A hazafias tárgyú zeneművek, a melódrámák, a romantikus karakter darabok mellett számtalan világhírű zenemű is napvilágot látott. Csak néhány szerző ezek közül: Ábrányi Kornél, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Mosonyi Mihály, Volkman Róbert, stb. A XX. század első évtizedében bekövetkezett tulajdonosi változás döntően befolyásolta a Rózsavölgyi kiadói-és kereskedelmi politikáját. Alberti Rezső /1890-1973/ 1907 óta volt a Rózsavölgyi munkatársa. Később a Rózsavölgyi ás Társa társtulajdonosa lett. A bolt 1961-ben a Martinelli téren / Szervita-tér / egy sajnálatos elektromos zárlat következtében teljesen leégett: A dokumentumok és az első kiadások nagy része megsemmisült. A Rózsavölgyi 1964-ben április 13.-án átalakítva – modern köntösben ismét a vásárlók rendelkezésére állt. A bolt egyik vezetője lettem és a 60-as évek végén sikerült még Alberti Rezsővel találkoznom – aki akkor már nyugdíjas volt – sokat mesélt életéről és a bolt XX. századi történéseiről. Sok értékes információt adott át nekem. A Rózsavölgy és Társa Cégnek 1908. február 1-től három új tulajdonosa lett: dr. Ángyán Béla 40 %, Bárczy Gusztáv 40 % és Alberti Viktor 20 % tulajdonrésszel. A múlt század elején egyre népszerűbb lett az operett és mulatószene, valamint egyre többen tanultak zenét valamilyen hangszeren.

A Rózsavölgyi-ház – azóta elpusztult – biedermeier belsőépítészeti munkáit 1912-ben Kozma Lajos (1884 – 1948) építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár tervezte. A Rózsavölgyi Kiadó igyekezett ezeket az igényeket kielégíteni. Az új tulajdonosok szerződést kötöttek –többek között Kacsóh Pongráccal, Huszka Jenővel, Szirmai Alberttel és Kálmán Imrével, hogy csak a legismertebbeket említsük. A Kristóf-téri Rózsavölgyiben az iskolakották elhelyezésére külön tárlórendszert alakítottak ki.

Az alábbiakban megjelenés sorrendjében közöljük azokat a zenepedagógiában használatos fontosabb zeneműveket, amelyek a Rózsavölgyi Zeneműkiadónál a XX. században napvilágot láttak: egy részük többször is. Egy kotta élete a kiadó és a szerző közötti megállapodással kezdődik, így a pontosság kedvért ezeket az időpontokat is közöljük. Zárójelben megemlítjük, ha az adott kiadvány 1949 után /az államosítás ideje/ – utánnyomásként – más kiadónál is megjelent.

Rózsavölgyi és Társa – Zenepedagógia kiadványok a XX. században

1909. április – Szerződés Poldini Ede műveire és átirataira /1909-1919 között / Zongoradarabok a növendékek számára;

1911. szeptember – Megnyílt a „kis Rózsavölgyi” az Andrássy út 45. alatt. Vezetője Sugár Jenő. Külön tárlórendszer lett kialakítva az iskolakottáknak;

1910-11 – Dr. Kacsóh Pongrácz igazgató: Az elemi iskolai énektanítás vezérkönyve és a III., IV., V. és VI. osztályosok énekkönyvei;

1911. V. 17. - Farkas Ödön: Tanulmányok az énekhanghoz és énekgyakorlatok I-III;

1911. VII. 11. – Geyer Stefi: Régi mesterek átiratai. Hat mű hegedűzongorára. Pedagógiai célra felhasználható művek;

1912. VII. 27. – Braun Paula: Legelső tanulmányok zongorára;

1912-1949 – Szerződés Molnár Antal műveire. Iskolai célra felhasználható műdalok, zongoraművek pedagógiai célra, iskolai könyvek;

1912-1941 – Reschofszky Sándor: Pedagógiai zongoraművek /Bartók Béla-Reschofszky Sándor: Zongoraiskola/;

1913. VII. 7. – Gobbi Alajos-Waldbauer József: Hegedűiskola;

1913. IX. 30. – Berényi Aladár: Szülőföldem. Iskolai daljáték;

1915. XII. 12. – Dr. Kovács Sándor: Hogyan gyakoroljunk / Zeneműkiadó, EMB, Editio Neuma /;

1917. IV. 21. – Köhler: Etűdök I-II. op. 242, zongorára, Bartók Béla revideálása;

1917. V. 11. – Kacsóh Pongrácz: 16 gyermekdal, illusztrált kiadás;

1917. VI. 7. – Dr. Kovács Sándor: Válogatott előadási darabok zongorára /Iskolai célra /

1918. I. 20. – Bartók Béla: Szonatina zongorára;

1918. I. 20. – Heller: Gyakorlatok zongorára, op. 125, Bartók Béla revideálása;

1919. XI. 3. – Varró Margit: A zongoratanítás és nevelés;

1920. III. 16. – Kígyósi Árpád: Hat kis klasszikus darab átirata hegedűre és zongorára az első fekvésben;

1920. IX. 11. – Szonatina album zongorára. Bartók Béla revideálása;

1923. V. 20. – Bach-Dohnányi: 18 kis prelúdium /zongora/;

1925. I. 2. – Dohnányi Ernő: Magyar népdalok /ének-zongora/ /Zeneműkiadó, EMB /;

1929. VI. 27. – Dohnányi Ernő: Ujjgyakorlatok /zongora/ /Zeneműkiadó, EMB;

1931. VI. 8. – Bizományi szerződést köt a Rózsavölgyi Cég a Rozsnyai Kiadóval a pedagógiai művek terjesztésére;

A Rozsnyai Kiadót 1889-ben alapították. Fontosabb iskola kották a Rozsnyai kiadásában:

- Siklós Albert: Zenei lexikon /Tárgyi és elméleti rész/;
- Cramer, J. B.: 60 válogatott tanulmány /zongora/,
- Szendy Árpád: Gyakorlatok zongorára I-II;
- Czerny-Szendy: A kézügyesség iskolája I-IV. füzet;
- Thomán István: A zongorázás technikája I-V. füzet;
- Bloch József: A hegedűjáték és tanítás módszere /Metodika/
- Chován Kálmán: Zongoraiskola I-II;
- Czerny - Chován: Előtanulmányok a kézügyesség iskolájához
- Bartók Béla: Gyermekeknek I-IV. /zongora/;

1931. VI. 20. – Cramer: Etűdök I-II. /zongora/ /Dohnányi Ernő közreadása/;

1933. VI. 24. – Kálmán György: Pedál gyakorlatok;

1933. VI. 24. – Szekeres Ferenc-Gerő György: Jazz-zongoraiskola;

1334. III. 18. – Országh Tivadar: 15 ritmikai és mechanikai tanulmány hegedűre;

1934. III. 18. – Falk Géza: Egyedem-begyedem. 20 magyar gyermekdal zongorára /Polifon-Music Trade Bt./;

1935. V. 29. – Falk Géza: Mindentudó zenei zsebkönyv /Polifon-Music Trade Bt. + bevezető kiegészítés/;

1936. III. 10. – Falk Géza: A hegedű száraz fája. Gyermek- és népdalok hegedű-zongorára kezdők számára / Polifon, Polifon-Music Trade Bt./;

1936. VII. 29. – Szerződés a Rozsnyai Kiadó teljes megvételére a kiadói jogokkal együtt / Számos – főleg pedagógiai – kiadvány 1945 után a Zeneműkiadónál is napvilágot látott./

1936 – Dohnányi Ernő: Magyar népdalok ének-zongorára magyar, német és angol szöveggel;

1937. X. 30. – Bartók Béla: Zongorázó ifjúság I-II. kezdők számára;

1937 – Sándor Margit: Zongoraiskola;

1937 – Szekeres Ferenc: Ritmus és dallam /zongora/;

1939 – Montag Lajos: 3 Etüden Für Den Contrabass: Zur Förderung Der Bogentechnik;

1939 – Montag Lajos: Extreme für Contrabass und Klavier;

1940 – Poldini Ede: Könnyű darabok zongorára, kezdők számára;

1941. II. 13. – Weiner Leó: Három magyar népi tánc zongorára /Zeneműkiadó, EMB/;

1941. VI. 23. – Kálmán György: A zenei tehetség és tehetségvizsgálat;

1942. XII. 6. – Kálmán György: A jó billentés és biztos technika elsajátításának legegyszerűbb módja;

1942. XI. 28 – Weiner Leó: Elemző Összhangzattan. /Zeneműkiadó, EMB /;

1943. IV. 28. – Szerződés Kókai Rezsővel a Kálmán-Molnár-Senn: Zongoraiskola I. kötetére. /Zeneműkiadó/;

1943. VI. 28. – Kirchner Emánuel: A hegedű ujjrend reformja;

1946. XII. 2. – Szelényi István-Hernádi Lajos: Mesterek technikája - A technika mesterei. Pedagógiai előadási darabok /Zeneműkiadó/;

1947. IV. 9. – Dr. Szőllősy András: 10 kis zongoradarab;

1947. V. 8. – Dr. Gárdonyi Zoltán: 10 kis zongoradarab;

1947. IX. 26. – Országh Tivadar: Hangsoriskola hegedűre /Zeneműkiadó, EMB/;

1949. I. 18. – Hernádi Lajos: A korszerű Czerny. 20 tanulmány két füzetben;

Budapest V. Belváros-Lipótváros | Rózsavölgyi-ház (1912) (Forrás: Fortepan)

Az új helyen működő Rózsavölgy boltnak / Szervita tér / 1912-ben az Magyarország területén közel 200 / 198 / viszonteladója volt. A viszonteladók folyamatosan igényeltek külföldi kiadványokat. Ezért a kottákat folyamatosan kellett beszerezni. Alberti Rezső feljegyzése szerint a szombat esti postával feladott külföldi rendelések menete a következő volt: Lipcséből és Berlinből szerda reggelre, Bécsből kedd reggelre, Párizsból, és Londonból csütörtök reggelre érkeztek be a rendelések. Egy teljes választékkel rendelkező kottabolt 80%-a külföldi és 20%-a magyar kiadású zenemű volt. Ez az arány vonatkozott az iskola-kottákra is. Ez az arány a mai napig irányadó.

A Rózsavölgyi életében nagy változást jelentett az 1912 végén megnyílt új Zeneműbolt a Szervita-téren. A három új tulajdonos nagy figyelmet fordított a szakmai színvonalra és a gazdasági eredményességre. A személyzetet 4 év alatt részben lecserélték és megszüntették a gazdaságtalan kotta-kölcsönző részleget.

Az Andrássy-úti „kis Rózsavölgyi” bolt működése – Sugár Jenő vezetésével – 1911 végére – rentábilis lett – annak köszönhetően, hogy a Zeneakadémia közelsége miatt – a szeptemberi pedagógiai kottaforgalom igen magas lett.

1914. augusztus elsején kitört a világháború és a Rózsavölgyi Cég három tulajdonosa közül kettő – dr. Ángyán Béla és Alberti Viktor – katonai szolgálatra bevonult. A külföldi zenemű-szortimenteri tapasztalatokkal rendelkező Alberti Rezsőre bíztak a Szervita téri Rózsavölgyi vezetését. A kialakult nehéz gazdasági helyzet, csak átmenetileg törte meg a bolt lendületét. A nagyobb forgalom eléréséhez – gyakran reggel 6-tól este 10-ig kellett dolgozni – emelni kellett a személyzet létszámát.

1919 novemberében példátlan megtiszteltetés érte a két Rózsavölgyi bolt vezetőjét. Alberti Rezső megmutatta nekem azt a hivatalos okiratot, amit a Rózsavölgyi Cég három tulajdonosának aláírásával kapott: „Méltányolva azon lankadatlan szorgalmat és ügybuzgó működést, amelyet a cég érdekében Alberti Rezső és Sugár Jenő hosszú éveken kifejtettek, nevezetteket a cég vagyonában és jövedelmeiben részesíteni kívánjak. Ez okból a Rózsavölgyi és Társa cég egész vagyonának 10, azaz 10 %-át egymásközti egyenlő arányban Alberti Rezső és Sugár Jenőnek ajándékozzák oly módon, hogy 1919 november 1-től kezdve a cég mindenkori vagyonából és jövedelmeiből 5 azaz öt % illeti meg mindkettőjüket. Jelen megállapodással egyidejűleg a cégtulajdonosok Alberti Rezső és Sugár Jenő-t cégjegyzési jogosultsággal is felruházzák cégvezetői minőségben. Alberti Rezsőt és Sugár Jenőt személyes tevékenységükért természetesen külön díjazás is megilleti, mely a mindenkori megélhetési viszonyok és a cég jövedelmeinek megfelelően közös egyetértéssel állapittatik meg.” Tehát 1919. november elsejétől a Rózsavölgy és Társa cég tulajdonosi száma ötre növekedett!

A Parlando következő számában ismertetjük a Rózsavölgyi Kiadó XX. században megjelent fontosabb komolyzenei kiadványait és folytatjuk – az 1920-as évektől – a cég jelentősebb eseményeit.

zenemű-szortimenter,

a Rózsavögyi Zeneműbolt ny. vezetője

--

A hely: Régi zeneműboltok -- 1.rész - YouTube

Zimányi Zsófia a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője, és Hutira Albin, aki több évtizedig dolgozott üzletvezetőként, és előtte már nagybátyja, Hutira Lajos is ezt a posztot töltötte be mutatja be az MTVA archív filmjében a legendás helyszínt.