Elhunyt Gál Béla a magyar zenei élet áldozatosan segítő nyomdász, grafikus- és fotóművész

(1946. július 19. – 2018. július 5.)

Gál Béla

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége országosan jól ismert nevén a KÓTA zenei tevékenysége, hatalmas szervező munkájával behálózza az egész országot és határainkon túl is elismerésnek örvend. De hogy a gyönyörű hangversenyeknek, fesztiváloknak, a színvonalas konferenciáknak, rendezvényeknek, a pedagógiai – karvezetői és ének-zenetanári továbbképzéseknek a híre ismertté váljon, és emléke maradandó lehessen írásban is rögzítésre szorul. Ha az írás elkészül, a ma már nélkülözhetetlen internet azonnal röpíti a híreket nagyvilágba. Így száguldoznak az események az éterben.

De él még a papírformájú híradás hagyománya. Különböző zenei folyóiratok látnak napvilágot napjainkban, ezek között is említésre méltó a KÓTA lapja a ZeneSzó. Ha egy írás elkészül a szerző kézirata a főszerkesztőhöz-felelős szerkesztőhöz kerül, és ha az megfelel, máris a számítógép uralja az előkészítő-előállító munkát. Így működött ez 28 éven keresztül a ZeneSzónál is. Vadász Ágnes főszerkesztő átadta a kéziratokat az előállító Gál Bélának. Attól fogva Gál Béla tudása, szakértelme, zenei- és művészi hozzáállása formázta az újságot. A tartalom sokoldalú követelményeknek való megfelelése következetes állandóságot biztosított a lap zenepedagógiai jellegének. Emellett a változatosság a sokszínűség igazi jellemzője a lapnak. Ha csak a címeket nézzük, mindig különböző betűformákkal tudta kiemelni, jelentőssé tenni a címmel a tartalmat. A szöveg között pedig a legaktuálisabb részeknél elhelyezett fotók mozgalmassá, látványossá tették a nagy fekete-fehér oldalakat.

Itt meg kell említeni, hogy Gál Béla a képzett nyomdász, kottagrafikus, lelkes fotós volt. A KÓTA minden rendezvényén, hangversenyen, fesztiválon részt vett és fáradhatatlanul fotózott. Hatalmas saját archívuma volt, kiemelten a magyar zeneszerzőkről. Szívesen segített kollégáinak, ha kértek tőle fotót, de ő maga is szívesen fogadta, ha valami újat kaphatott.

A ZeneSzó is pályázatból tartja fenn magát, mint sok egyéb folyóirat. Az évek során akadtak anyagi gondok. Volt, hogy szűkíteni kellett a keretet például a sok éven át megjelentetett kórusok kottáit – ami különösen karvezetők számára segítséget jelentett – meg kellett szüntetni. Volt például egy igen sovány esztendő, amikor az évi 10 szám helyett csak 8 jelenhetett meg. De azóta visszaállt a rend – az évi 10 szám megjelentetése. Színes kép csak a borítót díszíti. De ez az igazi kavalkádját jelenti a színeknek és formáknak. Mindenki örömmel és érdeklődéssel veszi kézbe a ZeneSzót! Legutóbb a XXVIII. Évfolyam 3. száma jelent meg, ahol az apró betűs Impresszum 9. sorában szerepel: Előállítja: Gál Béla. Így fordulhat elő, hogy sokan nem figyeltek fel a nevére, miközben mindenben segítette feleségét Vadász Ágnest, személye egybeforrt a KÓTA lapjával.

Több mint egy éve küszködött betegségével, de miközben a kórházakat járta, hogy szívét erősítsék – még mindig Előállította a ZeneSzót. A 4. szám utolsó oldala hiányzott már csak… amikor… Otthonában, 2018. július 5-én végleg megállt szíve dobbanása.

Most már csak utólag köszönhetjük a zenéért tett fáradhatatlan, aktív, segítőkész munkásságát és emlékét őrizve kívánjuk,

Nyugodjék békében!

Márkusné Natter-Nád Klára