A könyv címlapján betűnagysággal és színnel került kiemelésre a főszereplőt meghatározó „zenész” szó. Neve nincs kiírva, képsorozat helyettesíti, a kinagyított portré alapján messziről felismerhető: Hollerung Gábor. A cím a Megérthető zene című, méltán népszerű hangversenysorozatra utal, amelynek programján mindig egy kompozíció szerepel, amelyet Hollerung Gábornak az első részbeli beavató ismertetése után a másodikban – immár értő közönségnek – eljátszik a Budafoki Dohnányi Zenekar. Egyedülálló lehetőség ez a hazai hangversenyéletben, korántsem hasonlítható műsorvezetős, avagy beszélgetős rendezvényekhez. Olyan szintű műértést tesz lehetővé, amelynek haszna a szép emlékű rádiós ismeretterjesztő sorozat, A hét zeneműve közérthető adásai kínáltak.

 

Hollerung Gábor kétségkívül megérthető zenész, ráadásul, megértető is! A műismeret iránti érdeklődés felkeltése személyiségformáló gesztus – a zenebarát hangverseny látogató számára megkönnyíti az átjárást a különböző típusú zenehallgatások között. Olyan tudást kínál, amely azonnal érezteti eredményességét az adott hangverseny második részében, ráadásul a későbbiekben is kamatozik, az elemzett művek újrahallgatásakor, sőt, más kompozíciók esetében is, amikor a megismert „szempontok” alapján immár önálló tájékozódásra képes a hallgató. Működik tehát a transzfer-hatás!

 

Négy műismertetést tartalmaz a kötet (Bartók: Concerto, Kodály: Psalmus Hungaricus, Gyöngyösi Levente: Istenkép, Vajda János: Szent Péter meg a zsoldosok), az előadásokat illusztráló zenei részleteket tartalmazó CD-melléklettel, valamint három beszélgetést Hollerung Gáborral.

 

 

A könyv alcíme: Koncertmagyarázatok, beszélgetések, „hollerizmusok”, megjelentetésére Hollerung Gábor 60, születésnapja kínált alkalmat. Ez a könyv azonban többszörösen ajándék. A karmester számára leginkább visszajelzés-értékével, hiszen „munkatársai”, muzsikustársai szeretetének – a szó szoros értelmében – kézzelfogható jele, egyszersmind tanúbizonysága annak, hogy értő fülekre talált mindaz a szándék, amely hosszantartó kapcsolatot eredményezett ének- és zenekari tagok számára egyaránt. A beszélgetések további értéke az a lehetőség, mondhatni, késztetés, hogy a rohanó mindennapok során ne csak tegye a (felvállalt, sokrétű) dolgát a karmester, hanem magamagára szakítson időt, amikoris aktív tevékenysége idején visszapillant a megtett útra/utakra, és szavakká konkretizálja egykori elképzeléseit, szándékait, meggondolásait.

 

Hogy a zenekedvelők számára mekkora ajándék, azt nem kell hangsúlyozni. Mindazok, akik nem jutottak el a Megérthető zene koncerttermi alkalmaira, közvetetten részesülnek ilyen élményből. A könyv „műsorválasztása” telitalálat, az egyetemes zeneirodalom értékes művei mellett kortárs műveket hoz „emberközelbe”. Olyan szerzők kompozícióit, akikkel rendszeres munka-kapcsolatban áll Hollerung Gábor és a BDZ. Vagyis, akiknek megkülönböztetetten értik zenei nyelvét.

 

A könyv jellemző sajátossága, hogy mellőzi az évszámokat (csak a magyarázott koncertek időpontját tünteti fel). Elkészültére csak közvetve lehet következtetni abból, hogy a 2014-ben aktuális születésnapra készült. Azóta egyfolytában aktuális olvasmány – és hogy erre gondoltak a kötet készítői, annak bizonysága, hogy feltüntették: Első kiadás. Hogy mennyi követi még, az részben a terjesztőkön múlik.

 

A stáb népes, és elhivatottságuk megmutatkozik abban is, hogy kevés apró hibát tartalmaz csupán a könyv. Felelős kiadója Turjányi Miklós ügyvezető, a projektvezető Hazai Eszter, a főszerkesztő Czingráber Eszter. Szerkesztők: Gaál Judit, Hazai Eszter, Ortutay Réka, Pankotai István, korrektorok: Vajda Stella, Vargyas Bálint. A „Megérthető zene” leiratait Bán András és Tóth Ildikó készítette, a hangfelvételeket László Zoltán (Sound Express). A hangfelvételek szerkesztése Kovács Ádám munkája. A DigiPost Kft. által készített videofelvételekből válogatta a képanyagot Pálinkás Edit, és korántsem lebecsülendő az intermezzo-szerepet betöltő „hollerizmusok” gyűjteménye (melyet, részben Péter Álmos képeinek felhasználásával szerkesztett Hornok Edina). A képekhez idézett szövegek további adalékot szolgáltatnak az együttesek vezetőjének munkamódszeréhez, a könyvben rejlő tanulságok sokadik „szintjeként”.

 

A karmester megfogalmazza, amit a vele munka-kapcsolatban állók a bőrükön érezhetnek: fontosnak tartja, hogy mindig megkülönbözteti a lényegest a lényegtelentől. És minden szavából sugárzik az az intenzív jelenlét, ami kimondatlanul is igényes munkára készteti muzsikusait. Mivel a beszélgetőpartnerek valamennyien részesei Hollerung Gábor sokrétű szakmai életének, úgy terelik a kérdéseket, hogy afféle ars poetica kerekedhessék ki a karmester állításaiból.

 

Kevés könyvről lehet elmondani sajátosságként, hogy nem ára, hanem értéke van! Megérdemelné, hogy önkéntes kötelező olvasmánya legyen a hazai muzsikus-szakmának.

 

Hollerung Gábor: Egy megérthető zenész c. könyve a MüPa Könyvesboltjában megvásárolható.

 

Fittler Katalin