LÁSZLÓ ZSUZSA EMLÉKEZÉSEIBŐL*

 

I.

Búcsú Szabó Miklóstól

(Csendben elment egy nagy művész)

(1909-1999)

 

Puccini Manon Lescau Des Grieux á Szabó Miklós – YouTube (2:24)

 

 

A második világháború utáni évezredek legkedveltebb tenoristája Szabó Miklós volt. Az énekeseknek ahhoz a generációjához tartozott, akik mindent tudtak, ami a pálya csúcsainak meghódításához kellett, Szabó Miklós még ennél többet is. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-latin-német-olasz szakon folytatott tanulmányokat, ennek és sokoldalú tehetségének hála kiváló műfordító is volt.

Többek között ő ültette magyarra  Mozart: Színigazgató, Händel: Judas Maccabeus, Donizetti: Az ezred lánya, Ravel: Pásztoróra, Prokofjev: Három narancs szerelmese, Hindemith: Mathis, a festő című műveit. 

 

Donizetti Szerelmi bájital Nemorino ro 2f Szabó Miklós – YouTube (4:27)

Operaház: E lucevan le stelle -Szabó Miklós (1909-1999) - Magyarul ... (7:21)

Giacomo Puccini: Tosca- Levélária, III. felv. (Cavaradossi)
Mindkét felvétel 1989.május 23-án készült, Szabó Miklós így énekelt 80 évesen. Hogy a közönség mennyire imádta az jól hallható.
A 2. felvételen a beszélgetőtársa Gregor József volt.

 

Nevéhez fűződik számtalan madrigál, Schubert, Schumann, Brahms, Respighi-dal és a nápolyi dalok sokaságának könnyen énekelhető, költői fordítása. Szabó Miklós maga is írt, versei még kiadóra várnak. Prózai művei közül eddig egy regénye jelent meg Erdélytől Floridáig  címmel.

 

Népszerűségét különlegesen nemes bársonyos tenor hangjának köszönhette. Amikor még nem volt televízió, a rádió százával készítette a felvételeket Szabó Miklóssal és sugározta naponta sokszor az oratórium-, az opera-, az operett-részleteket, a dalokat, a magyar nótákat. Számos ősbemutatót bíztak rá a szerkesztők, a komponisták. Minden műfajt stílusosan, hibátlan érzékkel, szívből tolmácsolt, szövegmondása egyedülállóan tökéletes volt.

Szabó Miklós - Santa Lucia – YouTube (2:52)

Gencsy Sári - Szabó Miklós: Rózsakettős – YouTube (3:36)

 

 

Operaénekesi karrierje a Szegedi Nemzeti Színházban teljesedett ki. A Vaszy Viktor vezette társulatban Puccini, Verdi, Donizetti, Gounod és  Erkel műveiben aratott megérdemelt sikert. Munkásságát Liszt Ferenc-díjjal, érdemes művész kitüntetéssel és a Köztársasági Érdemérem Tiszti keresztjével ismerték el.

 

Szinte hihetetlen, de még nyolcvan évesen a Szegedi Szabadtéri Játékok Turandot előadásán Altum császár szerepét énekelte remekül. Az utolsó évtizedben már csak néhány bensőséges emlékkoncerten lépett fel, de tanított, írt és fordított.

 

Csöndes, visszahúzódó életformáját  egy tv portréfilm forgatása nyolcvanöt éves korában szakította meg.

 

A Duna TV adott lehetőséget arra, hogy még  egyszer nyilvánosság elé lépjen. Megtiszteltetés volt számomra hogy szerkesztő-riportként jegyezhettem a filmet. Egyben, fájdalmasan nehéz munka is volt, hiszen Szabó Miklós fénykorában még nem létezett hazánkban televízió, csak rádió-felvételei álltak rendelkezésemre, ezekhez nem volt mozgó-kép. De azért azt hiszem így is jó dolog, hogy felidézett emlékeit. Szép gondolatait megfogalmazta a kamera előtt, legalább ez megmaradt képben-hangban. A közönség nem felejti, felvételeit kérik, lemezei a mai napig gazdagítják a rádiók műsorát.

 

A kilencvenedik évében 1999. május 22-én elhunyt Szabó Miklós a magyar zenei élet fénylő csillaga volt, sztár allűrök nélkül élt,  mégis sztár volt a szó legnemesebb értelmében. Kiváló művészete, nagy tudása, egyedülálló műveltsége példa az utókor számára.

 

 

*(Első megjelenés: TAPS Magazin- 1999/augusztus-szeptember)

II.

Emlékezés Takács Paula operaénekesre

((Palermo, 1913. december 10. – Budapest, 2003. augusztus 27.) 

 

Takács Paula Opera-Világ)

 

A XX. század legnagyobb magyar drámai szopránja volt!

 

Őszintén sajnálom, hogy a mai fiatalok már nem láthatták-hallgatták az operában és a koncerttermekben. A magyar rádióban – igaz, ritkán, azért műsorra tűzik felvételeit, de ápolni emlékét, példaként állítani az újabb énekes generációk emlékét, nem igazán tartja fontosnak senki.

 

Takács Paula kilencvenedik évében ment el, de énekesi pályáját már 1969-ben befejezte. Olasz édesapja baritonista, magyar édesanyja szintén operaénekesnő volt, a kislányt Erdélyben élő anyai rokonok nevelték, hogy a szülők hivatásuknak élhessenek.

 

A gyermekről nagyon hamar kiderült rendkívüli muzikalitása, később az is nyilvánvalóvá vált, hogy kincs van a torkában. A Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végzett, s amikor a kolozsvári csodálatosan szép és hatalmas terjedelmű  Magyar Színház vezetői meghallották hatalmas terjedelmű szopránját, azonnal szerződtették. A II. világháború végéig énekelték Kolozsvárott, olyan sikerrel, hogy az ottani román Operában is meghívták vendégszerepelni. Turandotként aratott osztatlan elismerést.

 

Takács Paula, mint Turandot (Opera-Világ

)

 

Puccini - Turandot - Turandot áriája (Takács Paula, Simándy József) (5:22)

(Turandot áriája a II. felvonásból)

Réti József, Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Állami Operaház Zenekara, Simándy József, Orosz Júlia, Melis György, Lukács Miklós, Takács Paula, Kishegyi Árpád, Antalffy Albert

Turandot - részletek (magyar nyelven)

A YouTube számára engedélyezte:

Hungaroton

 

A háború után áttelepült Magyarországra és az Operaház vezetősége az első fergeteges sikerű Turandot bemutatkozása után a legnagyobb és legigényesebb szerepeket bízta rá. Takács Paula nagyon hamar a közönség kedvence lett.

Az 50-es, 60-as években világszínvonalú előadásokat hallhattunk itthon, hiszen a legkiválóbb művészeinknek nem adatott meg akkor a külföldi karrier lehetősége.

 

Így itthon élvezhettük Takács Paula egyedülálló művészetét is, többek között Tosca, Turandot, Amália, Lady Macbeth, Leonóra, Santuzza, Szilágyi Erzsébet. Legtöbbször Simándy és Melis György partnereként. Oratórium koncerteken is felejthetetlen élményt nyújtott pld: Verdi: Requiemjének szoprán szólójával. A rádióban felvételek készültek vele, igaz még mono technikával.

 

A trubadúr / Il Trovatore - Leonóra áriája: Tacea la notte - Takács Paula  (4:17)

Verdi: A trubadúr / Il Trovatore - Leonóra áriája (1. felv.) / Tacea la notte placida Leonora: Paula Takács (Sung in Hungarian) Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara / Hungarian Radio Symphony Orchestra Vezényel / Conductor: György Lehel

 

Il Trovatore, Act 4: Leonora’s aria  (4:21)

Provided to YouTube by Hungaroton Il Trovatore, Act 4: Leonora’s aria · György LEHEL · Giuseppe VERDI · Hungarian Radio Symphony Orchestra · Paula Takács Stars of the Hungarian Opera Vol. 2

2010 HUNGAROTON RECORDS LTD.

Released on: 2010-04-23 Auto-generated by YouTube.

 

 

Kossuth-díjat, érdemes és kiváló művész kitüntetést kapott. A rendszerváltás után, már nyugdíjasként az Örökös tagság rangot neki is megítélték és a Mesterművész címet is megkapta. Az Ódry Árpád Színészotthonban 2003. augusztus 27-én bekövetkezett haláláig nagy szeretettel ápolták és gondozták.

 

Nekem nagy szerencsém volt, hogy kislány korom óta hallgathattam őt, hogy egy életre mérce lett Takács Paula szerepformálása, csodálatos szopránja.

1958-ban, amikor Vaszy Viktor felújította a Szegedi Szabadtéri Játékokat, a megnyitó Hunyadi László előadásban az ő megrendítő Szilágyi Erzsébet alakításának tapsolhatott az elragadtatott közönség. Később, számos koncerten megtiszteltetésnek éreztem, mikor őt konferálhattam. Nem egészen egy évtizede lehetőségem nyílt arra, hogy a Duna TV-ben portréfilmet készíthettem róla.

Párizsi utcai lakásában heteken át beszélgettünk, kedves, közvetlen személyisége a kamera előtt is érvényesült.

 

Takács Paula Szilágyi Erzsébet szerepében (MTVA Archívum)

 

Néhány évvel ezelőtt még minden esztendő decemberében Tokody Ilona vendégül látta az Operaház Székely Bertalan termében azokat a nagy elődöket, akiket példaképként tekintett. Szecsődy Irént, Simándy Józsefet, Takács Paulát, hiszen ők valóban példaképek voltak.

 

Parasztbecsület: Santuzza áriája   (3:43)

P- Mascagni: Parasztbecsület: Santuzza áriája · Hungarian State Opera Orchestra · Pietro Mascagni · Paula Takács · Viktor Vaszy

Provided to YouTube by Hungaroton

 

 

A mi generációnk olyan szerencsés volt, hogy egy korszakban élhetett velük, hiszen ma már mind egy égi társulatnak a csillagai.

(Első megjelenés: Hegyvidék, 2003, szeptember)

 

 

*László Zsuzsa  Aranytollas újságíró, rádió- és tévés szerkesztő-riporter, zenei író, pedagógus.

László Zsuzsa portréja: Dunavolgyipeter.hu - TV történelem hiteles forrásból